Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

270 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. feVF. 5. SZ. A XLI. Hidrobiológus Napok előadásai (a Hidrológiai Közlöny e számában történő megjelenésük oldalszámának megjelölésével) Andrikovics S., Kiss O.: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 3. Vízirovar lárvavizsgálatok a Duna magyarországi szakaszán 272 Bárdosi E., Nagy S„ Dévai Gy., Grigorszky I„ Kiss B., Végvári P., Bancsi I.: Az oxigénviszonyok változatossága holtmedrek példáján 275 B. Muskó I., Görög Sz.: Természetes alzatok benépesedési dinamikája a Balatonban. Módszer és előzetes eredmények 278 Borics G., Grigorszky I., Padisák J., Szabó S.: A Baláta-tó dinoflagelláta flórája és annak sajátosságai 282 Csépes E., T. Nagy M., Bancsi I., Végvári P., Kovács P., K. Szilágyi E.: A vízminőségi jellemzők alakulása a Tisza középső szakaszán az évszázad legnagyobb árvizének tükrében 285 Csörgits G., Hufnage) L.: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 4. Heteroptera fajegyüttesek hasonlósági mintázata a Dunán 288 Csörgits G., Hufnagel L.: Heteroptera és Odonata fajegvüttesek a Nyéki-Holt-Duna (DDNP) különböző hínár-állományaiban " 291 Czégény I., Dévai Gy., Nagy S.: A vízi üledékek kénforgalmának domináns folyamatai 295 Farkas A., Salánki J.: Szerves és szervetlen antropogén szenynyezők hatása tavikagylók filtrációs aktivitására 297 Grigorszky I., Borics G., Padisák J., Kiss Keve T., Borbély Gy., Dévai Gy., Nagy S„ Kiss B., Müller Z., Bárdosi E„ Iványi E., Pór G., Sára Z: A PEG-modell (Plankton Ecological Group) alkalmazhatóságának vizsgálata a Kecskés-zugi Holt-Körösön 300 Guti G.: A ponto-kaszpikus gébfélék (Gobiidae) teijedése a Közép-Duna térségében 303 Hufnagel L., Csörgits G., Bíró J.: Biodiverzitás mérésének problémái vízirovarok fajegyütteseiben 306 Istvánovics V.: A Keszthelyi-medence trofitása a foszforterhelés függvényében 309 Kádár E., Salánki J., K.N. White, C. McCrohan: Al toxicitás csökkenése vándorkagylókban (Dreissena polymorpha) Si hatására 312 Kiss A.: A hansági Fehér-tó Ostracoda faunája 314 Kiss K.T.: Növekedett-e a Duna trofitási szintje a bösi vízlépcső hatására? 316 Korponai J., Paulovits G., Mátyás K., Tátrai I.: Halak hatása a cladocera plankton szerkezetére a Hídvégi-tóban 319 Kriska Gy., Andrikovics S.: A házépítés ökológiai és evolúciós jelentősége tegzeseknél, a Potamophylax nigricornis (Píct.) (Trichoptera, Limnephilidae) lakócső-építési stratégiája 321 Milinki É., Murányi Z.: Amphipoda fajok nehézfém bioakkumulációjának vizsgálata az Eger-patak eltérő szennyezettségű szakaszain 323 M. Hamvas M., Molnár E., Máthé Cs., Grigorszky I., Vasas G., Borbély Gy.: Az egyszálú DNS-t bontó nukleázok aktivitásának változása a csírázás folyamán mikrocisztinnel kezelt mustár (Sinapis alba L.) csíranövényekben 326 Nagyné Bodor E., Szurominé Korecz A., Csemy T.: A Siófoki-részmedence vízborításának fejlődéstörténete 329 Nősek J„ Oertel N.: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 2. A makrofauna tér-időbeli mintázata 333 Oertel N., Nősek J.: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 1. Bevezetés - elvi és módszertani kérdések 336 Oláh M., Tóth J.A., Oláh J„ Bodea T.: Parti pufferzóna szerepe a folyóvölgyi nitrogén-anyagcserében a Tisza mentén 339 Présing M., Herodek S., Vörös L., Takátsy A., Kovács Gy.: Az algák nitrogénfelvétele és a Balaton nitrogénterhelése 342 Sipos K., Padisák J., Hahn I.: Hinárvegetáció vizsgálatok a Keszthelyi-öbölben 345 Szalontai K., G.-Tóth L., Szabó T., B.-Muskó I.: A balatoni Limnomysis benedeni Czern. (Crustacea: Mysidacea) testhossz-testtömeg összefüggése és oxigénfogyasztása 348 Törökné Kozma A., László E., I. Chorus, J. Fastner, R. Heinze, Padisák J„ F. A. R. Barbosa: Különböző országokból származó cianobaktérium populációk toxicitása 350 Zsuga K.: A Kiskörei-tározó biodiverzitása a Zooplankton állományszerkezet alapján 352 Poszterek: Csabai Z.: A vízibogarak magyarországi fajainak jegyzéke (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae, Hydrophilidae, Hydraenidae) 354 Horváth G., Kriska Gy.: Miért petéznek a kérészek száraz aszfaltutakra? 357 Kiss B., Müller Z., Tóth A., Móra A., Dévai Gy., Nagy S., Grigorszky 1.: Vízi- és vízfelszíni poloska (Heteroptera: Nepomorpha és Gerromorpha) és szitakötő (Odonata) fajegyüttesek mennyiségi vizsgálata Tisza-menti holtmedrek növényállományaiban 398 Kiss G.: Hidrobiológiái vizsgálatokat elősegitő szakértői rendszer 401 Kiss O., Andrikovics S., Szabó T.: Trichoptera lárvák kinevelése átfolyó vizű akváriumban 360 Kiss O., Mogyorósi A., Schmera D.: A Bükk hegységi Határlápa és Tárkánví-patak Trichoptera lárvatársulásai 362 Kriska Gy., Andrikovics S„ Szító A.: A Symbiocladius rhithrogene Kief. (Chironomidae) és az Electrogena lateralis Curt. (Ephemeroptera) parazita életmenet vizsgálata 364 K. Szilágyi E., Zsuga K., Lovas A., T. Nagy M.: A makrovegetáció teijedésével kapcsolatos vizsgálatok a Kiskörei-tározóban 366 Lakatos Gy., Bíró P., Kozák L., Kiss K.M., B.-Muskó I., Keresztúri P. és Kiss M.: Balaton parti-övének epifiton és epiliton struktúrája 368 Molnár E., M. Hamvas M., Máthé Cs., Vasas G., Grigorszky I., Borbély Gy.: Cianotoxinok hatása növényi peroxidázok aktivitására 371 Müller Z., Dévai Gy., Miskolczi M., Kiss B., Tóth A., Nagy S., Grigorszky I., Jakab T: A szitakötők, mint az élőhelyi heterogenitás indikátorainak vizsgálata a Tisza-hullámtér Tiszabercel és Gávavencsellő közötti szakaszán 373 Pór G., Sára Z., Padisák J., Grigorszky I., Borbély Gy.: Előzetes vizsgálatok az Aszóföi-Séd kovaalgáinak felméréséhez 377 Sára Z., Pór G., Grigorszky L, Padisák J., Grigorszky I., Borbély Gy.: Az Örvényesi-Séd (Pécsely-patak) kovaalgáinak összehasonlító vizsgálata 380 Schmera D„ Kiss O.: Mintavételezésből adódó eltérések tegzesek (Trichoptera) vizsgálata esetében 383 Specziár A.: A Tanypus punctipennis Meigen (Diptera, Chironomidae) generációs ciklusa, populáció dinamikája és produkciója a Balatonban 385 Szító A: Az Egervíz, a Tapolca- és a Burnót patak Oligochaeta és Chironomida faunája 388 Varga I.: Nádmaradvánvok makroinvertebráta együttesei a Fertőn ' 391 Vasas G., M-Hamvas M,. Máthé Cs,. Molnár E„ Grigorszky I., Borbély Gy.: Cianotoxinok kimutatása mustár csíranövény-teszttel (BGST) Cylindrospermopsis raciborskii cianobaktériumból 394 Zsuga K., Kiss O., Bata K.: A Közép-Tisza vidék vízminőségi állapota környezetvédelmi szempontból 396