Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Sali Emil: Hazánk szennyvizeinek elvezetése és tisztítása

SALI E.: Hazánk szennyvizeinek elvezetése és tisztítása 81 mi pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény teremtette meg. A KKA kezelője a törvény szerint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (volt). A KKA-nál - többek között - környezetvédelmi célú fejlesztésekre lehetett pályázni. A támogatási pályázatokat és irányelveket a KTM a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben tette közzé, és ugyancsak itt jelentek meg a döntések tájékoztató vagy közlemény formájában. A vizek mennyiségi és minőségi védelme - ezen belül a Balaton vízminőség-védelme - a kiemelten kezelt támogatási célok között szerepelt. A KKA-ből származó támogatásoknak többféle forrása - PHARE, központi keret - és formája - visszatérítendő, vissza nem térítendő - volt. A támogatott pályázatok (közzétett) listája alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy mekkora összeg származott ebből a keretből. A kigyűjtések alapján az becsülhető, hogy mintegy 3,5-4 milliárd Ft támogatás jutott a szennyvízi beruházásokra 1993-1997. között. 3.3. Vízügyi Alap A Vízügyi Alap (VA) törvényi szabályozását szintén az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény teremtette meg. A VA pályázati felhívását és a támogatást nyert pályázatokat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben tették közzé. Ennek tájékoztató összefoglalását éves bontásban az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat A Vízügyi Alap megítélt szennyvízi támogatásai (millió Ft) KHVM Értesítő 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 1993/12 473,14 333,86 28,00 1994/15 567,85 478,46 247,75 1996/14 546,91 573,26 255,90 1997/12 726,32 532,32 130,13 1998/12 224,02 456,69 130,61 1998/15 242,62 369,15 95,21 Összesen 473,14 901,71 1053,37 1547,32 1254,86 955,97 225,82 A teljes megítélt támogatás összege 6,432 milliárd Ft, de nincs információ a tényleges felhasználásról. Ebből az 1994-1997. évekre 3,995 milliárd Ft jutott. 3.4. Egyéb támogatási formák Jelentős támogatást nyújt a költségvetés a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítási beruházásaihoz az 54/1995. (V. 10.) Korm. rendelet alapján. Az 19951997. évi költségvetések végrehajtásáról szóló törvények szerint e feladatra a költségvetésből 3,159 milliárd Ft jutott (az előirányzat meghaladta a 4 milliárd Ft-ot). Az egyes elkülönített alapokból nyújtott támogatáson kívül még nyújtottak támogatást a területfejlesztési alapból az egyes megyei területfejlesztési tanácsok is. A fővárosban pl. a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott céljellegű decentralizált támogatásból részesültek egyes kerületi önkormányzatok szennyvízi beruházáshoz támogatásban. A főváros emellett fővárosi céltámogatási rendszert is bevezetett a szennyvizcsatorna hálózat építésének ösztönzésére. A támogatási arányokat ismerve valószínűsíthető, hogy az 1993-1997 között 5 évben mintegy 100-110 milliárd Ft-nyi szennyvízi beruházás folyt az országban, aminek az egy újonnan csatornázott lakásra jutó költsége 400-440 ezer Ft. Az összeg kontrollálására a Közbeszerzési Értesítőben az elmúlt 1-2 évben közzétett szennyvízi beruházások költségadatait felhasználva az volt megállapítható, hogy a szennyvíz-elvezető hálózatok fajlagos beruházási költsége (átemelőkkel, nyomócsövekkel, házi bekötéssel, aknákkal stb., de szennyviztisztítás nélkül) 12-18 ezer Ft/fm között mozgott. 15 ezer Ft/m átlagárral számolva az 1 lakás szennyvíz-elvezetéséhez szükséges hálózathossz 26,7 m, azaz az egy lakásra jutó költség 400 500 Ft. Ha figyelembe vesszük az elmúlt öt év inflációját is, akkor a 100110 milliárd Ft-ból kb. 70-80 milliárd Ft jutott a hálózatépítésre a fennmaradó 30 milliárd Ft pedig a szennyvíztisztítókra. 4. Javaslatok A 3.1-3.4. fejezetek alapján becsülhető, hogy különféle költségvetési forrásokból 1993-1997. években legalább 56 milliárd Ft-ot fordítottak szennyvízi beruházásokra, ami közel 60 %-a az összesnek. Ennek eredményeként a csatornahálózatba kapcsolt lakások száma 251 ezerrel nőtt, tehát minden csatomázott lakásra több mint 223 ezer Ft jutott költségvetési forrásból. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező évtizedben a költségvetési források eddigieknél is nagyobb igénybevételére lehet szükség, indokolt lehet a támogatási rendszerek felülvizsgálata. 1. A több forrásból származó támogatási rendszer gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné teszi a hatékony felhasználást. Meggondolandó a különböző támogatási keretek összevonása és a már kidolgozott prioritási sorrend alapján egységes támogatási rendszer kiépítése. Ezzel elkerülhető lenne, hogy egy-egy szennyvízi programhoz négy-öt pályázatot is be kelljen nyújtani. 2. Változtatni kellene a beruházási összköltség valamilyen %-os arányára vonatkozó támogatási elven is. A beruházási összköltségre vetített százalékos támogatás nem ösztönöz hatékony és gazdaságos tervezésre, kivitelezésre, még akkor sem, ha a támogatás fajlagos költségeinek közzététele bizonyos mértékig korlátot jelent. Mivel a cél minél több lakás szennyvízelvezetésének és -tisztításának a megoldása (a prioritási sorrend figyelembevételével), a csatornázott lakások száma alapján kellene a támogatást nyújtani. Ez azt jelentené, hogy az önkormányzat csak a megkötött szolgáltatási szerződések után kapná meg a támogatást, ami lakásonként előre rögzített összeg lenne Ez ösztönözné a beruházókat, hogy minél többen kössenek a megvalósuló rendszerre (ezzel a fajlagos költségek csökkennének), elsősorban a sűrűn lakott település(rész)ek lennének csatornázva. A prioritási sorrendhez kapcsolt, csatornázott lakásszámra vetített támogatás pl. a 6. táblázat szerint képzelhető el. Célszerű emellett ösztönözni a települési önkormányzatokat arra, hogy - amenynyiben műszaki-gazdasági-környezetvédelmi szempontból indokolt - közösen oldják meg feladataikat, akkor ezt pl. 10 %-kal növelt mértékkel lehetne honorálni. A támogatás megítélésénél a települési önkormányzatnak csak kötelezettséget kellene vállalnia bizonyos számú lakás bekapcsolására a szennyvízelvezető rendszerbe. E lakásszám szerint járó összeg 15 %-át kapná évente, a