Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

404 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 5. SZ. a fok-gazdálkodás történetét Tolna-Baranya megyékben a Duna men­tén. Megemlékezett azokról a vizimémökökről, akik a szabadságharc­ban vettek részt. Széchenyi emléktáblát avatott Tornyospálcán, koszo­rúzott Kvassay Jenő és Sajó Elemér siijánál Orbottyánban, és a Pest­budai árvízi emléktáblánál az 1838-as árvíz emlékére. A vezetékes víz­ellátás napján megemlékezett ülés Györgyről. A Társaság 1917. évi a­lapításáig visszamenőleg elkészítette volt elnökeinek és főtitkárainak arcképét tartalmazó tablót a Társaság tárgyalótermében. Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj pályázat: 1999-ben a nívódíj bírálóbizottsága hat cikk elbírálása után hozta meg döntését a díjakról. A kitüntetésre érdemes cikkek a "Vízügyi Közlemények" hasábjain je­lentek meg. Az immár huszonegyedik alkalommal sorra kerülő díjáta­dásra a tisztújító közgyűlésen került sor. Lampl Ilugó díj: A Bizottsághoz beérkezett 1999. évi pályázatok bírálati munkája befejezése után az októberi elnökségi ülésen ítélték oda a dijat a Fehér-Körösön épült gyulai tömlős gátjának és az Élővíz csatorna tápzsilipnek, valamint a megvalósításban érdemeket szerzett alkotóknak. A díj átadására 2000. március 21-én a „Viz Világnapi" ün­nepségsorozat keretében került sor. László ffv Wo Ide ma r diplomamunka pályázat: A "hidrológia" té­makörben 1998-99. évben készült diplomamunkák pályáztatási lehető­ségét valamennyi egyetemen és főiskolán meghirdettük, melynek ered­ményeképpen 49 pályázati anyagot kapott a Társaság 10 felsőoktatási intézménytől. A dijak átadására az Ybl Miklós Főiskolán 1999. novem­ber 16-án került sor. Sajó Elemér pályázat: A vízügyi szakközépiskolások ez évben is magas színvonalú pályamunkákkal örvendeztették meg a bíráló bizott­ságot. Örvendetes, hogy 1999-ben ismét 10 vízügyi szakközépiskolából beéikezett 16 pályamunka közül lehetett kiválasztani a legjobbakat. Sa­jó Elemér pályázatra ez évben 18. alkalommal került sor. A Társaság folyóiratai: A Hidrológiai Közlöny 1999. évi évfolyamának valamennyi száma rendben megjelent. A Társaság 79 évvel ezelőtt alapította szakmai fo­lyóiratát, mely a vízzel foglakozó szakemberek tudományos eredmé­nyeit publikálja. Az OVF 1999-ben is jelentős összeggel támogatta a lap megjelentetését. A Pro Renovanda Hunganae Alapítvány támogatá­sa az 1999. évben mindössze 100 Efl volt. A Hidrológiai Tájékoztató a tagság illetménylapja. Az elnökség 1997-ben meghozott döntése szerint 1999-ben is csak egy alkalommal jelentkezett. A Társaság a személyi jövedelemadó 1 %-ából kapott tá­mogatást a lap megjelentetésére fordította. Természetvédelem és környezetvédelem: A különféle környezetvédelmi feladatok megvitatása állandóan na­pirenden van a Társaság programjában. Kapcsolódva a sérülékeny víz­bázisok védelme érdekében kezdeményezett kormányzati munkához, a témáról több elméleti és esettanulmány! programot bonyolított le. Be­mutatta a vízbázis védelemmel kapcsolatos aktuális beruházásokat Vas, Zala és Békés megyében. Foglalkozott a vízbázis biztonságba helyezé­sének a polgármesteri hivatalokra háruló feladataival, és a szennyvíz­tisztító telepek környezetei hatásvizsgálatának módszertani kérdései­vel. A „Föld Napja" kapcsán foglakozott a hulladéklerakók tervezésé­nek, kivitelezésének, üzemeltetésének kérdéseivel, és felvázolta sérülé­keny vízbázisok közelében kialakítható, új típusú hulladéklerakók léte­sítésének lehetőségeit, pl. Veszprémben. Nemzetközi kitekintést adott az éghajlatváltozás hatásairól, melyek a lefolyási viszonyokat is meg­változtatják. Értékelte Fejér megye környezeti állapotát. Vizsgálta a kiskörei víztározó hatását Heves megyére, a vizes élőhelyek rekonst­rukciójából eredő feladatokat Veszprém megyében. A Limnológiai Szakosztály foglalkozott a vízgazdálkodás ökológiai és természetvédel­mi feladataival, s értelmezte az ökológiai vízigény fogalmát. A csator­názási és szennyvíztisztítási szakosztály beszámolót tartott az IF AT 99 (München) környezetvédelmi kiállításon tapasztaltakról. A határvizi kapcsolatok ápolása, és a Fertő Tavi Nemzeti Parkot érintő vízgazdál­kodási tevékenységek összehangolása érdekében felvette a kapcsolatot az Osztrák Hidrológiai Társasággal. Együttműködésünk keretében a következő években közös rendezvényeket szervezünk. A határon túli magyarokkal kapcsolatos tevékenység: A Szlovák és a Magyar Hidrológiai Társaság együttműködési szer­ződés keretében 1999-ben tanulmányutat készít elő a Vág folyó vízgaz­dálkodási létesítményeinek megtekintésére. A megvalósulásra 2000 áprilisában került sor, a következő évben a Szlovákiában élő kollegák viszont-látogatását váijuk. A szabadkai egyetem lesz. házigazdája a 2000-ben tervezett ,A Kár­pát medence vízi környezetének védelme " c. IV. Konferenciának. A rendezvény előkészítése során a Magyar Hidrológiai Társaság felhasz­nálta kapcsolatait az országhatárokon kívül élő magyar szakemberek bevonására is. Az euro-atlanti integráció elősegítése: A Társaság ipari környezet- és vízgazdálkodási szakosztályában előadás hangzott el az EU csatlakozás környezetvédelmi tárgyalásai­nak tapasztalatairól, az abból eredő feladatokról. A vízminőségi és víz­technológiai szakosztály az Európai Unió ivóvíz minőségi előírásairól és azok hazai bevezetéséről, a vízgazdálkodási szakosztály pedig a vi­lágbanki kölcsönnel és EU támogatással megvalósuló szennyvíztelep beruházások finanszírozásáról adott tájékoztatást. Az Európai Uniós csatlakozással összefüggő kérdésekkel a Társaságon belül külön ideig­lenes bizottság foglalkozik. Az ár- és belvírvédelem ellátásához kapcsolódóan: A Társaság, a Duna Múzeum, a KHVM és az OVF fotókiállításon mutatta be az 1998. évi Felső-Tisza völgyi árvizet az Országgyűlés Képviselői Irodaházának Aulájában és a miskolci országos vándorgyű­lésen. Az 1998. évi Felső-Tiszái árvízzel kapcsolatosan szerzett tapasz­talatokat több programjában vizsgálta. Foglakozott az árvíz hidrológiai kérdéseivel, az árvíz levonulásával kapcsolatos védekezési feladatok­kal, a kormányzati, önkormányzati és a szakmai együttműködéssel. Az árvízvédelem biztonsági és kockázati tényezőivel, a törvényi szabályo­zással kapcsolatos helyzettel. Foglalkozott az árvízvédelmi müvek hosszú távú fejlesztési tervének felülvizsgálatával Bemutatta a Sziget­köz árvízi helyzetét. A kisvízfolyások árvizei közül kiemelten foglalko­zott a Kerka 1998. évi őszi árvízével. A Magyar Hidrológiai Társaság működésével kapcsolatos értékelés: Közgyűlés: A Társaság 1999-ben rendkívüli közgyűlésen módosí­totta alapszabályát, hogy a közhasznúság feltételeinek eleget tegyen, majd november 30-án az évi rendes közgyűlése egyben tisztújító köz­gyűlés is volt. 1999. novemberében lejárt a Társaság tisztségviselőinek három évre szóló mandátuma. A tisztújítás az alapszabály és az ügy­rend előírásai szerint rendben lezajlott, a választás eredményeiről a tag­ságot a ,,Magvar Hidrológiai Társaság Hirei"-ben és a Hidrológiai Köz­lönyben tájékoztattuk Az elnökség és az intézőbizottság: A Társaság elnöksége 1999­ben három alkalommal ülésezett. Ülésein az alapszabály szerinti fela­datait maradéktalanul teljesítette. A tagság Egyéni tagság: A Társaság vezetősége által elfogadott "stratégia" alapvető eleme a tagság megőrzése és fiatalítása. Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az tagja a Társaságnak, aki tagdíjat fizet. Az év végén a tagság létszá­ma: 2320 fő, ebből: rendes tag 1799 fő, nyugdíjas 288 fö, tiszteleti tag 53 fő, a tagdíjmentes idős tagtársak száma 134 fő, ifjúsági tag 46 fö. A tagdíjbevétel 1999-ben 3.016 Eft volt. Jogi tagság: A Társasághoz kapcsolódó jogj tag vállalatok összetétele megválto­zott Egyre több a kisvállalkozó, mig a nagyobb cégek száma csökkent. A szakterület nagyvállalatai kiemelten magas jogi tagdíjjal támogatták Társaságunkat célfeladatai ellátása érdekében. A fizetési készség ked­vezően alakult 1999. év végén 236 jogi tagja volt a Társágnak (1997­ben: 206; 1998-ban 228). 1999-ben a tervezett tagdíjbevétel 8,4 Eft volt, a tényleges 9,203 Eft. A tagvállalatok a tagdíjon felül a területi szervezetek, illetve a központ egyes rendezvényeit további 838 Eft-al is támogatták. A jogi tagok körének bővítésekor továbbra is számítunk tagtársaink és a területi szervezetek segítségére. A Társaság ezen a helyen is köszönetet mond azért, a pénzben nem kifejezhető támogatásért, amit tisztségviselői és tagjai társadalmi mun­kája jelent a Társaság célszerinti tevékenysége ellátásában. Kiemelten kell megemlékezni itt a tagvállalatok támogatásáról, amit a Társaság nagyrendezvényeinek sikeres lebonyolítása érdekében az 1999. évben is nyújtottak. Összefoglalva a Társaság az alapszabályában rögzített feladatokat és célokat szem előtt tartva, azokat megvalósítva működött. A saját maga által készített munkatervben rögzített programjait, vállalt felada­tait teljesítette. A Társaság a rendezvényein minden érdeklődőt szíve­sen fogad és munkáját a teljes nyilvánosság jellemzi. A beszámolót alátámasztó adatok, iratok és analitikák az ügyvezető igazgatóval egyeztetett időpontban a Társaság titkárságán bárki számá­ra megtekinthetők. Budapest, 2000. április 12. Siöllösi Zoltán s. k. főtitkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom