Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

377 Előzetes vizsgálatok az Aszófői-Séd kovaalgáinak felméréséhez Pór Gabriella

1, Sára Zoltán

1, Padisák Judit

2, Grigorszky István

1, Borbély György

1 1KLTE Növénytani Tanszék, H-4011. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Veszprémi Egyetem, Biológiai Intézet, H-8201. Veszprém, Pf. 158

. Kivonat: Az Aszóföi-Séd kovaalga flórájának megismerésére irányuló vizsgálataink alapját egy Nyugat-Európában bevezetésre került kovaalga alapú monitorozási rendszer jelentette. A patakot az 1950-es években Kol Erzsébet és Tamás Gizella vizsgálta, az ó eredményeiket felhasználva hasonlítottuk össze a jelenlegi és az ötven évvel ezelőtti állapotokat regisztrálva a patak mentén bekövetkezett antropogén eredetű változásokat. Kutatásaink során 131 kovaalgafajt határoztunk meg, ebből 81 bizonyult újnak Tamás fajlistájához képest. A patakban nagy számban és fajgazdagságban jelent meg a Gomphonema, a Navicula és a Nitzschia nemzetség, valamint az időszakosan kiszáradó helyeken a talajalgák, mint a Navicula mulica és a Nitzschia palea. Kulcsszavak: kovaalga, monitorozás, Aszóföi-Séd Bevezetés és célkitűzések Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek mind Magyarországon, mind az egész világon vizeink minőségének megismerésére. Ezzel összhangban számos minősítési rendszer született és került bevezetésre, szabványosításra (Felföldy 1974, OECD 1982; Gulyás 1983; Dévai 1999). A „Use of algae for Monitoring Rivers" szimpóziumon (Whitton et al., 199

1

; 1996) javaslatok érkeztek a legtöbb európai országból arra, hogy miként használhatnánk fel az algákat vízfolyások monitorozására. Ezen tanulmányok közül több is foglalkozik a bevonatlakó kovaalgák vizsgálatával (Dell'Uomo 1996; Hofmann 1996), és ad útmutatót a reprezentatív mintavételi eljárásokra ill. a feldolgozási és kiértékelési lehetőségekre. Kutatásaink során ezeknek a módszereknek a magyarországi adaptációját szeretnénk elvégezni, különös tekintettel a hazánkra igen jellemző középhegységi kisvízfolyásokra. A vizsgálandó patak kiválasztásakor több indok is az Aszóföi-Séd mellett szólt. Egyrészt, miután a Balaton egyik jelentós északi parti befolyó patakjáról van szó, a rajta bekövetkező esetleges változások hatással lehetnek a tó vízminőségére, másrészt pedig rendelkezésünkre álltak olyan átfogó vizsgálatok az 1950-es évekből (Tamás 1957; Kol 1957; Lukacsovics 1958), amelyek áttekintik a patak algaflóraját és hidrográfiai viszonyait, így jó összehasonlítási alapot nyú jthattak a kutatásainkhoz. Vizsgálataink hosszúlávú céljául tűztük ki a patak kovaalga-flórájának kvalitatív és kvantitatív szempontokból való felmérését, az Aszó fölSédet érő antropogén hatások és az algák előfordulása közötti összefüggések megismerését, ill. megpróbálkozunk egy kovaalga alapú vizminósítési eljárás magyarországi adaptációjával, mely ebben a tekintetben az első ilyen jellegű kísérlet lenne. Vizsgálataink első évében (1999) az általunk összeállított fajlistát hasonlítjuk össze az ötven évvel ezelőtti eredményekkel (Tamás 1957) és ezáltal próbáljuk detektálni a patak teljes hosszában bekövetkezett esetleges változásokat. Anyag és módszer 1. ábra. Mintavételi helyek, Fig 1: Loction of sampling point Az általunk kijelölt szakaszok a következők: 1. Lázár-kút forrás 2. Lemnás fonások 3. Balatonszőllósi út előtti vizenyős terület 4. Sötétrét 5. Kasza-völgy eleje 6. Kasza-völgy vége 7. Vekeny-ág hozzáfolyása után 8. Mészoltó telep közvetlenül Aszófo község előtt 9 Aszófö község után Az Aszóföi-Séd kovaalgáinak vizsgálatát 1999 februárjában kezdtük el, és kb. 6 hetes időközönként végeztünk mintavételt. A mintavételezésre és a minták feldolgozására vonatkozó eljárások Sára és mtsai (1999) cikkében találhatók. A terepbejárásokra 1999. 02. 28-án, 03. 31-én, 05. 15-én és 06. 30-án került sor A mintavételi helyek kiválasztásakor (1. ábra) igyekeztünk szem előtt tartam azokat az irányelveket, amelyeket Kelly és mtsai (1998) javasoltak, és melyekkel elérhető, hogy a vizsgálatunk kellően eredményes és reprezentatív legyen. Eredmények és értékelés A feldolgozás során 131 kovaalgafajt határoztunk meg (I. táblázat), és elvégeztük a kovaalgaflóra összehasonlító vizsgálatát 50 évvel korábbi adatsorokkal. A fajok 62 %-a újnak bizonyult az ötven évvel ezelőtti fajlistához képest, ami meglehetősen nagy fajszámbeli változás. A fajok 38 %-át mindkét vizsgálatsorozatban meg lehetett találni, ill. 42 faj eltűnt az eltelt idő alatt Ezen fajok jegyzéke a következő: Elkrbeckia arenaria (Moore) Crawford G. spencerii (Quekett) Griffith és Henfrey Achnanthes flexella (Kotzing) Brun G. strigilis (W. Smith) Cleve A- laevis Oestrup Navicula capitatoradiata Germain A. petersenii Hustedt N. rhynchocephala Kotzing Am phi pleura pelkicida (Kotzing) Kotzing N. tuscula Ehrenberg Anomoeoneb sphaerophora (Ehrenberg) Pötzer Nitzschia acuta Hantzsch in Raben horst Ca kmc is amphisbaena (Bory) Cleve N. sigma (Kotzing) W. Smith Cymbella naviculiformis (Auerswald) Cleve N. sigmoidca (Nitzsch) W. Smith C. prostrata (Berkeley) Cleve N. vermicularis (Kotzing) Hantsch in Rabenhorst Diatoma anceps (Ehrenberg) Kirchner Pinnularia brevicostata Cleve Diploneis puella (Schumann) Cleve P. interrupta W. Smith Kpithemia adnata (Kotzing) Brébisson P. nobilis E. árgus (Ehren

berg) Kotzing P. legumen (Ehrenberg) Ehrenberg E. sorex Kotzing Rhopalodia gibba (Ehrenberg) O. Müller E. turgida (Ehrenberg) Kotzing Surirella birostrata Hustedt in A. Schmidt et al. Eunotia praempta Ehrenberg S. biseriata Brébisson Fragila ria crotonensis Kitton S. elegáns Ehrenberg F. tenera (W. Smith) Lange-Bertalot S. linearis W. Smith Gomphonema ventricosum Gregory S. ova Its Brébisson Gyrosigma attenuatum (Kotzing) Rabenhorst S. robusta Ehrenberg G. scatproides (Rabenhorst) Cleve S. spiralis Kotzing Az újonnan megjelent taxonok között nagy számban szerepeltek különböző Gomphonema fajok (G. angustatum, G. angustum, G. clavatum), melyek ß-mezoszaprobnäl magasabb szaprobitási fokú vizekben nem fordulnak elő. Ugyanez vonatkozik a Navicula cryplolenella-ra is. A patakban nagy számban találhatók olyan fajok is, amelyek a jól átszellőzött, oxigéndús, jellegzetes patakvizet kedvelik. Ezek pl. a Diploneis