Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

322 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. feVF. 5. SZ. lyen viszont a 2., 3., 4. lárvastádiumokban a növényi anyagokból történő építkezés dominált. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a lárvák a preferált építőanyag hiányában a nagy mennyiségben jelen lévő növényi anyagokból is el tudják készíteni lakócsövüket. Az is bebizonyosodott, hogy egy ideig képesek ezt átépíteni a tegez elülső vége felöl ásványi anyagúvá. Az időintervallum hossza, amely alatt a házat átépíthetik az egyes lárvastádiumokban eltérő, de az adott stádiumra jellemző érték. A lakócsőépítés szempontjából az idő korlátozó tényező, ezért hiába az egyértelmű építőanyag-preferencia és az átépíthetőség, a tegezek mégis a mederviszonyokat tükrözik. A legérdekesebb példák azokban a szélsőséges helyzetekben jelennek meg, ahol nagyarányú növényi anyag-felhalmozódás jelentkezik, vagy az ásványi anyagok egész évben hozzáférhetőek a lárvák számára. Az első esetben az első és utolsó lárvastádiumon kívül a 2.,3.,4. stádiumú lárva is szinte csak növényi anyagokból építkezik, míg a második esetben minden lárva tisztán ásványi anyagú építőanyagot használ. Mindezek alapján a köztes lárvastádiumok tükrözik vissza leginkább a pillanatnyi mederviszonyokat, hiszen ekkor van az állatnak a legkevesebb ideje arra, hogy a hiánjzó preferált anyagot felkutassa és beépítse. Tapasztalataink arra utalnak, hogy egy egységes lakócsóépítési stratégia teszi lehetővé az összes különböző típusú lakócső megjelenését, és az öröklődő preferencia mellet a mederviszonyok is meghatározóak a lakócső épitóanvag-összetételének alakulásában, elsősorban a köztes lárvastádiumokban. Az előbbiek ismeretében feleslegessé válik az a gyakran felmerülő kérdés, hogy mikor jelenik meg az egyedfejlődés során az előzőtől eltérő építőanyagú lakócső, hiszen ez a meder alkatának is függvénye. Ez utóbbi tény növeli a lárvák rejtőzködési esélyeit, ugyanakkor e stratégia biztosítja az ásványi anyagból épülő lakócső előnyeit ott, ahol ez a legfontosabb, az első és az utolsó lárvastádiumokban. Az egyedfejlődés során változhat a különböző építésű lakócsövek adaptivitási értéke, amit jól szolgál a fentiekben ismertetett lakócsóépítési mechanizmus. Egységes építési stratégiára utal az a rendszertani tény is, hogy ilyen építőanyag-váltást a Limnephilidae család 10 fajánál mutattak ki eddig, amelyek közül 3 a Potamophylax genuszba tartozik (Chaetopteryx sahlbergi McL., Linmophilus rhombicus L., Limnophilus griseus L., Limnophilus lunatus Curt., Potamophylax stellatus Curt., Potamophylax latipennis Curt., Potamophylax nigricornis Curt, Hydatophylax magnus Mart, Hydatophylax nigrovittatus McL., Halesus tesse

latus Rambur) {Lepnyeva, 1971). Eredményeink szerint a Potamophylax nigricornis lárvák lakócsö-építése pontosan szabályozott folyamat, amely az eddig ismert öröklődő magatartás-formákkal szemben a változó környezethez való folyamatos adaptációt is lehetővé teszi. A lárváknak ezen viselkedését folyamatábra segítségével modellezzük (1. ábra). Lakócsőépítési stratégia a lakócsó természetes elhagyása, vagy a lárva lemeztelenitése |l. lépéa

j—k építkezésT idó limit építkezés az élőhelyen -•dominánsan jelenlévő anyagból *a preferált anyagból áll-e a lakócső? átépítési aktivitás 4 nem ^ * STOP lakócső séríllés /. ábra: A Potamophylax nigricornis lakócsóépítési viselkedésének modellezése folyamatábra segítségével. A modell két részre osztható. Az elsőben a vedlés utáni, vagy a lakócsőtől való megfosztás hatására történő tegezépítés, mig a másodikban a már elkészült ház átépitcse megy végbe. Ez utóbbi akkor történik, ha a lakócső az első szakaszban nem a kívánt anyagú lett. Megfigyeléseink szerint az építőanyag preferencia nem változik a lárvaélet során, de az épitési motiváció (I.) olyan nagy az első szakaszban, hogy a lakócső elkészül akkor is, ha a preferált építőanyag nem áll a lárva rendelkezésére. A ház elkészülte után előtérbe kerülhet az átépítési motiváció (II.), amcly a nem megfelelő tegez, átalakítását eredményezi Ez utóbbi motiváció, amely az egyes lárvastádiumokban meghatározott ideig tart, létrehozza a lakócső pillanatnyi állapotát érzékelő, és a tegezt átalakító aktivitást is. A lakócsővel rendelkező lárváknál ezek szerint akkor nem tapasztalunk átépítési aktivitást, ha sikerült ideális szerkezetű, anyagú házat építeniilk már az első szakaszban, vagy ha eltelt az az. idő, amíg az átépítési motiváció tart. Köszönetnyilvánítás: A kutatómunka az OTKA T / 023632-es számú pályázat anyagi támogatásával készült. Irodalom Kriska, Gy. & Andrikovics, S. (1997). The life-history and gut content of Potamophylax nigricornis {Trichoptera, Limnephilidae). Opusc. Zool., Budapest. 29-30, 113-116. Lepnyeva. A. (1971). Fauna of the U.S.S.R. (III.). IPST., 321-328. Slacan, KI. A. (1973). British Trichoptera. Freshwater Biol. Assoc., 28, 1-151 Nepomnyashchikh, V. A. <C- Valyushok. L. N. (1990). Instinctive behaviour in caddis-fly larvae of the species Chaetopteryx villosa Fabr. Tr. Inst. Biol. Vnutr. Vod. Akad. Nauk. SSSK 57. 60, 95-103. (In Russ.) Nepomnyashchikh, V. A. (1992). The role of accidental events in the control of searching behaviour in caddis larvae. Biologicheskie Nauki (Moscow) 0(11-12), 74-81. (In Russian) Nepomnyashchikh, V. A. (1993A). Behaviour of the caddis fly, Chaetopteryx villosa Fabr. larvae {Limnephilidae: Trichoptera), and the optimal foraging theory Zhuntal Obshchei Biologii 54, 739- 744. (In Russian) Nepomnyashchikh, V. A. (1993B). Storage of information on the quality of particles for the case building by caddis fly larvae, Chaetopteryx villosa (Trichoptera

, Insecta). Zhurnal Obshchei Biologii 54, 317323. (In Russian) Otto, C. & Svensson, B. S. (1980). The significance of case material selection for the survival of caddis larvae. Journ. of Anim. Ecol. 49, 855-865. Rowlands, M. L. J. & Hansell M. H. (1987). Case design, construction and ontogeny of building in Glyphotaelius pellucidus caddisfly larvae. Joum. of Zool. (London) 211, 329-356. Tomaszewski, C. (1973). Studies on the adaptive evolution of the larvae of Trichoptera. Act. Zool. Cracoviensia 13, 311-398. Tomaszewski, C. (1981)rThe principles of case building behaviour in Trichoptera. Proc. 3 Intern. Symp. Trichoptera 365-373. Ulmer, G. (1909). Trichoptera. Verlag von Gustav Fischer, 1-325. Zintl, H. (1974) House building: problems about the spontaneous change of the architectural style in the larva of Potamophylax latipennis (Curt.) (Trichoptera

, Limnephilidae). Proc. 1. Intern. Symp. Trichoptera 187-201. Zintl, H. & Stamme/, G. (1977). House building with panels: distribution of building activities, in the larva of Potamophylax latipennis (Curt) {Trichoptera, Limnephilidae). Proc. 2. Intern. Symp. Trichoptera 249-258. Zintl, H. (1981). Observations and a theory on the building style change in the Potamophylax latipennis (Curt

) {Trichoptera, Limnephilidae). Proc. 3. hitem. Symp. Trichoptera 441-44'. ANDRIKOVICS SÁNDOR 1970-ben biológia - kémia szakos tanárként végzett az. ELTE Természettudományi karán 1972-ben doktorált. 19701992-ig az ELTE MI'A Talajzoológiai Kutatócsoport tagja. 1983 óta a biológiai tudomány kandidátusa 1992-től az EKF Állattani Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára. KRISKA GY ÖRGY 1988-ban biológia - kémia szakos tanárként végzett az ELTE Természettudományi karán. 1988-199l-ig a budapesti Babits Mihály Gimnáziumban tanított. 1991-ben az ELTE UK Biológiai Szakmódszertani Csoportjához került, ahol jelenleg tanársegédként dolgozik. Ecological and evolutionary significance of case building of caddisflies, the case building strategy of Potamophylax nigricornis Abstract: We observed the case building strategy of a common caddisfly (Potamophylax nigricornis). We ound that the type of building, materials for cases varies with substrate. Larvae rebuilt cases starting from the anterior opening if they found mineral substances. After finishing the case of vegetable materials, the larva rebuilt the case only for a certain time, and the length of time differed in each larval stage. The longest tunc was in the first and the last instars. Intermediate life stage cases were most similar in composition to the substrate since these instars used the least time to rebuild their plant material cases. The ability to construct different types of cases in a life-cycle may be an adaptive trait that increases the ecological plasticity of Potamophylax nigncomis larvae. Keywords: Caddysfly, case building , strategy, life, cycle