Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
1. szám - Katona Kálmán: Üdvözlő szavak a Magyar Hidrológiai Társaság 1999. november 29-i közgyűlésén
2 HI DROLÓGIAI K. OZLÓNY 2000. 80. ÉVF. 1. SZ. Tisztelt Kollegák! Az alapelvek után szólnék a vízügyi feladatok megoszlásáról, a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása után. A vízgazdálkodás országos koncepciójának kidolgozása és jóváhagyása a kormány feladata. Az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter feladata a koncepció végrehajtásának megszervezése. A nemzetközi együttműködésből adódó vízügyi feladatok ellátása a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánítása és felhasználható állapotban tartása. A vizek kártétele elleni védelem érdekében a vízkárelhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése. A társadalmi közreműködés kérdésében a törvény kiemelt szerepet szán a vízgazdálkodási társulásoknak. A döntéshozatalban való részvétel céljából területi vízgazdálkodási tanács létrehozását írja elő. A vízgazdálkodási feladatok megosztásában jelentős szerep hárul a települési önkormányzatokra. Az uniós csatlakozással kapcsolatosan felvetődő kérdések, új egységes vízügyi és környezetvédelmi szemléletet, integrált szervezetet, működést, megújított szabályozási irányítási módszereket igényelnek. Külön kell szólni a nemzetközi kapcsolódások fontosságáról. Nem szorul bizonyításra, hogy Magyarország földrajzi helyzete, a Kárpát-medencében elfoglalt helye, a határokon kívülre került vízgyűjtők rendkívül nagy aránya következtében az ország felszíni vizeivel való gazdálkodás, a vízminőségvédelem és a vízkárelhárítás feladatsorából a lefolyás szabályozása, az időszakos árvízi vízvisszatartás és a vízminőségszabályozás lehetőségei oly mértékben korlátozottak, hogy jelenleg érdemben csak a veszélyek közvetlen elhárítására van befolyásunk. A szomszédos országok mindegyikével kötöttünk határvízi egyezményt. Ezek a megállapodások a határ által metszett, vagy országhatárt képező vízfolyások legfontosabb kérdéseit, vízrajzi, hajózási, vízminőség ellenőrzési és árvízvédelmi együttműködést, pontosabban, információs rendszerét szabályozták. A felvízi országokkal a vízgyűjtőre vonatkozóan, sajnálatosan, nemhogy együttmüködést, de még mindenre kiteijedő információcserét sem sikerült minden esetben elérnünk. Ez alól csak a hidrometeorológiai adatok képeznek kivételt. Jelentőségük miatt külön szólok az uniós szabályozási rendszerről, és az abból eredő hazai kötelezettségekről. A csatlakozási folyamatban gondot okozhat, hogy nagy az eltérés a Magyarországon eddig követett, illetve az Unióban kialakult szabályozási rendszerek között. "A szennyező fizet" elv, a vízhasználat és a kárelhárítás igényeinek, valamint szervezeteinek alulról felfelé való felépítése, az önkéntes jogkövetés, az egyeztetett érdekérvényesítés, a szubszidialitás elvének érvényesítése nálunk még kezdeti lépéseknél tart. A magyar vízgazdálkodás szervezeti felépítése mindig a vízgyűjtő elven alapult. Kereteit a két nagy folyó mellékvízfolyásaihoz igazodva alakították ki. Figyelemmel a vízgyűjtő elvre, a szubszidialitásra, és általában az Unió kialakulóban lévő elveinek alkalmazására, az államigazgatás regionalizálása a szervezeti felépítés újragondolását igényli majd. Az egymást követő nemzetközi határozatok, konvenciók, ajánlások végrehajtásának nehézségei figyelmeztetnek arra, hogy az európai közösség vízügyi politikájához egységes szemléletű, áttekinthető, hatékony és mindenre kiteijedő jogi kereteket kell biztosítani. Az e célból létrehozott bizottság 1997. áprilisában nyújtotta be a közösség vízügyi politikájának kereteit meghatározó tervezetet. A keretszabályozás feladatok és határidők sokaságát tartalmazza, és tíz évet irányoz elő a feldolgozásra. A feladat megoldása erős vízrajzi szolgálat és megfelelő intézményi háttér megteremtését követeli meg. Külön kell foglalkozni az árvíz- és a belvízhelyzet, illetve a védelem kérdésével. A közelmúlt hatalmas árvizei és belvizei, elöntései a vízgazdálkodás-politika kiemelt feladatainak sorába emelte ezt a kérdéskört. A magyar árvízvédelem tavaly és idén a világon szinte egyedülálló eredményeket ért el azzal, hogy az évszázad korábban mért legmagasabb szintjét meghaladó árvizeket a helyenként elégtelen kiépítettségű és elöregedett árvízvédelmi töltéseken katasztrofális árvízi elöntések nélkül le tudta vezetni. Az események büszkeséggel, de ugyanakkor félelemmel is töltenek el, és figyelmeztetnek arra, hogy az árvízvédelmi rendszerekben tapasztalt anomáliák kiküszöbölése, a tanulságok levonása, a rekonstrukció gyorsítása, a fejlesztés újragondolása elsőrendű vízgazdálkodás-politikai feladat. A nagyméretű belvízi elöntések tapasztalatainak levonása sem várathat magára. A leegyszerűsített megoldásokkal szemben a leghatásosabb eszköz az események értékelése a tapasztalatok alapján, a kor színvonalának megfelelő védelmi, megelőzési és elhárítási rendszerek tervezése, illetve a régiek felülvizsgálata. Tisztelt Közgyűlés! Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy nehéz helyzetekben mindig lehet számítani a vízügyi szakmára, a vízügyi dolgozókra. Példamutató helytállásukkal a legmagasabb szinten is elismerést nyertek. A vízügyi szakmának azonban nemcsak a különleges helyzetekben kell megmutatnia magát, hanem a mindennapokban, az előzőekben vázolt vízügyi politika megvalósításában. Természetesen a kormány és a tárca egyik fontos feladata, hogy a nehéz helyzetet folyamatosan ne felejtse el, és ha egy-két év múlva, amikor jobb idők jámak is, emlékezzen arra, hogy a megelőző munkákat folytatni kell. A KHVM partnerének tekinti a Magyar Hidrológiai Társaságot, és mint a vízügyi szakma civil szervezetére, számít elfogulatlan, pártatlan véleményére. Fontos szakmai döntéseihez a vízügyi törvényalkotás területén, és a miniszteri rendelkezések előkészítésében, valamint a szakmai szabályzatok, mint például az országos vízgazdálkodási szabályzat megalkotásában, korszerűsítésében, ugyancsak igényli véleményét. Örömmel értesültem arról, hogy a gyakorlat igényeit figyelembe véve új vízjogi és közgazdasági szakosztályt hoznak létre, amely kibővíti az eddigi műszaki és természettudományos szakosodást. A Magyar Hidrológiai Társaság a mai napon új vezetőséget választ. A magam és a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium nevében eredményes munkát, sok sikert kivánok a Hidrológiai Társaságnak, az új vezetésnek, és csak azt tudom ígérni, hogy a vízügyi tárca támogatása nem fog elmaradni. A közgyűlésnek további sikeres munkát kivánok Köszönöm a figyelmüket.
