Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.
282 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. fe VF. 5. SZ. A Baláta-tó dinoflagelláta flórája és annak sajátságai Borics Gábor Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 4025. Debrecen, Piac u. 9/b. Grigorszky István KLTE, Növénytani Tanszék, 4010. Debrecen Pf.: 14. Padisák Judit Veszprémi Egyetem, Biológiai Intézet, 8201. Veszprém Pf. 158. Szabó Sándor BGYTF, Növénytani Tanszék, 4400. Nyíregyháza Sóstói út 9. Kivonat: 1995 óta végzünk rendszeres algológiai vizsgálatokat egy tipikus láptavon, a Raláta tavon. Jelen dolgozatban röviden összegezzük a tó dinoflagelláta flórájával kapcsolatos megfigyeléseinket. A láptavak egyik jellegzetessége az a nagyfokú habitat-diverzitás, melyet a makrofitonok változatos térbeli elhelyezkedése idéz elő. A nagy élőhelyi változatosság számos rendkívül ritka dinoflagelláta faj előfordulását is lehetővé teszi Vizsgálataink során 16 dinophyton fajt találtunk, melyek közül 13 planktonikus, 3 pedig epifitikus volt A vegetációs periódus dinoflagelláta flórája jelentős mértékben eltért a téli időszakétól. Noha a fajok többsége a vegetációs periódusban vett mintákban volt megfigyelhető, c fajok egyedeinek aránya más taxonokéhoz viszonyítva igen alacsony (<10 %) volt. Ugyanakkor, néhány jellegzetesen téli szervezetnek tekinthető faj a vizsgált mintákban nagyobb arányban volt képviselve, s nem egyszer dominanciájuk is megfigyelhető volt. A lápok algaflórájának bemutatásakor a szerzők általában a Desmidiales flóra gazdagságát és különlegességeit szokták kiemelni, mi azonban úgy véljük, hogy a lápokat az igen jellegzetes, és a más vízi élőhelyekétől markánsan eltérő dinoflagelláta flórával is jellemezhetjük. KUICSSL: átmeneti láp, algaflóra, Dinophyta, szczonalitás. 1. Bevezetés Magyarországon a geológiai sajátosságoknak köszönhetően főként alkalikus jellegű felszíni vizeket találunk. A savanyú karakterű vizes élőhelyek szinte kizárólagos képviselői azok a lápok és láptavak melyek száma az utóbbi másfél évszázadban - köszönhetően a folyószabályozásoknak, a láplecsapolásoknak, és a bányászati tevékenységeknek - igen csak megcsappant, lápjaink algaflórájának leírásából sok neves algológus kivette részét (Kol 1930, 1967, 1970; Palik 1940; Halász 1943; Vizkelety. 1987). Munkájuk eredményeként számos, a magyar flórára nézve új faj kerüli elő. Noha a dolgozatok taxonómiai szempontból igen értékesek, nem tekinthetők a vizsgált láp teljes algaflórájának megismerésére irányuló tanulmányoknak. A lápok mikrovegetációjának sokszínűsége leginkább Uherkovich Gábor munkáiból tűnik ki. A közel tucatnyi lápon ill. láptavon végzett algológiai vizsgálatai (Uherkovich 1962, 1978, 1979,1981,1982, 1983, 1984, 1994) az adott láp több biotópját is érintő, és több különböző időpontban végrehajtott mintavételeken alapulnak. Igazolódni látszik, hogy a valóban gazdag Desmidiales flóra mellett pl az euglenophytonok is nagy számban fordulnak elő, és más csoportok is igen ritka acidofil, ill sphagnofil fajokkal képviseltetik magukat. 1995 óta végzünk algológiai vizsgálatokat hazánk legnagyobb láptaván a Baláta-tavon. A tó gazdag Euglenophyta, Chlorophyta és sziliciumpikkclyes Chrysophyceae flóráját már korábban ismertettük (Borics és mlsai. 1998a, b, Péterfi és mlsai. 1998). Jelen dolgozat célja a vizsgálati periódusban megfigyelt dinoflagelláta szervezetek bemutatása és előfordulási körülményeik leírása. Kísérletet teszünk továbbá annak megválaszolására, hogy beszélhetünk-e tipikusan lápi jellegű Dinophyta flóráról, vagy esetleg más típusú vízterekben ugyan ezek a fajok, szintén nagy valószínűséggel előfordulhatnak. 2. Anyag és módszer Az 1995 és 1999. évek közötti periódusban 2-3 havi gyakorisággal vettünk vízmintákat a tó keleti részjén. A partszegélytől a belső nyíltvizes folt irányába haladva, érintve a makrofitonok egymást követő zónáit, több részmintát vettünk, melyeket egy nagyobb térfogatú edénybe öntöttünk. Ez az egyesített minta a vízen kívül a jellemző vízi növényeket is tartalmazta. E minták egy részét formalinnal ill. lugollal rögzítettük. A minták másik fele mint élő anyag került feldolgozásra. 1997 és 1998 augusztusában a tó teljes területére kitelj edö gyűjtést végeztünk, mely során 25-30 mintát vettünk. A nagyobb, szabad tükrü vízfelületek planktonmintái mellett, számos hínármintát is gyűjtöttünk az epi- és metafiton szervezetek megismerése céljából E minták mindegyikét a helyszínen rögzítettük. A mikroszkópos megfigyeléseket Leica DMRB típusú mikroszkóppal végeztük, hagyományos megvilágítást, valamint fázis- és Nomarski kontrasztot alkalmazva. A vízkémiai vizsgálatok a TIKÖFE laboratóriumában történtek, az érvényes szabványok alapján. 3. Eredmények és értékelés A Baláta-tó vízkémiai sajátságai A vizsgálati periódusban mintegy húsz, a láp különböző helyein, különböző időpontokban gyűjtött minta vízkémiai analízisét végeztük el. Néhány jellemző változó mért értékeinek minimumát maximumát, átlagát értékét ill szórását az I. táblázat tünteti fel. Algológiai eredmények Az eddigi vizsgálatok (Halász 1943; Uherkovich 1978; Borics és mtsai 1998a, b; l'élerfi és mlsai. 1998) összesen 241 alga-taxon jelenlétét igazolták a 2. táblázat szerinti rendszertani megoszlásban. A lápi flórára az általában jellemző, magas Desmidiales arány mellett a tóban az euglenophytonok részesedése is jelentős. A jelen dolgozat tárgyát képező Dinophyta divízióról elmondható, hogy noha arányát tekintve jelentéktelennek tűnik, a megfigyelt 16 taxon igen gazdag dinoflagelláta flórára utal A megfigyelt Dinophyta fajok taxonómiai áttekintése törzs: Dinophyta osztály: Dinophyceae alosztály: Dinohycidac rend: Peridiniales család: Gymnodiniaceae Gymnodinium mirabite család: Woloszynskiaceae Woloszynskia coronata IVoIoszyvskia pascheri család: Glenodiniopsidaceae Glenodiniopsis steinii család: Peridiniaceae Peridinium bipes P. bipes tab y travectum fa.tauatum P. lomnickii P. umbonatum v. inaequale P. umbonatum v lubiense P. inconspicuum P. palatinum P. volzii P. cinctum rend: Dinococcales család: Dinocoocaceae Cystodinium comifax Tetradinium intermedium Stylodinium globosum 1. táblázat. A Baláta-tó fontosabb vízkémiai paramétere. Table 1. Selected water chemical variables of Lake Baláta Atlag Min. Max. Szórás NFLfmg/1 0,30 0,01 0,78 0,26 N0 2' mg/1 0,07 0,02 0,4 0,09 NO3 mg/1 2,00 0,9 4 0,91 PO/ng/l 215,42 15 1050 242,83 pH 6,31 5,62 6,95 0,35 Vez. kép. uS/cm 80,55 47,5 130 27,18 Lúgosság mval/mol 3,92 0,6 36 10,11 Keménység (CaO) 23,95 12 40 9,42 Ca 2 + mg/1 10,79 5,72 20,01 4,51 Mg 2 > mg/1 3,74 1,73 8,67 1,96 Na 4 mg/1 2,97 1,5 4,9 0,98 K" mg/1 2,82 0,7 5,7 1,20 CI" mg/1 9,12 4,25 28,36 6,23 SO„ mg/1 13,79 3,84 33,6 9,95 CO3 2" mg/1 0,00 0,00 0,00 0,00 HCO3" mg/1 60,81 33,55 97,62 18,03 2. táblázat. A Baláta-tó algaflórája. Table 2. Algal flora of Lake Baláta. Taxonszám %-os arány Bacillariophyceae 19 7.9 Chrysophyceae 29 12.0 Xanthophyceae 4 1.7 Desmidiales 41 17.0 Chlorophyta egyéb 64 26.5 Euglenophyta 48 19.9 Dinophyta 17 7.1 Cryptophyta 4 1.7 Cyanoprocaryota 15 6.2 Összes/Total 241 100.0
