Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

4. szám - Hock Béla: A vízminőségi idősorok trend-analízisének speciális problémái

248 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 4. SZ. .?. táblázat Lineáris trend-szakaszok meredeksége egy évre vonatkoztatva (1979-1998) dekségével jellemezzük az időbeli változás mértékét, a­melyet a továbbiakban szakaszolt trendnek nevezünk. A meredekség megadása elvben többfajta módon is történ­het. Cikkünk további részében a végeredményt mérték­egység/év dimenzióban jelenítjük meg. A kapott eredmé­nyeket egybevetjük a trend-komponens meredekségének az egész időintervallumra vonatkozó értékével. Ez az összehasonlítás bizonyítja majd a trend-komponens sza­kaszolásának szükségességét. Az általunk alkalmazott módszertan létjogosultságát és korrektségét bizonyítja az a körülmény, hogy az eredeti idősor lineáris trendje (a szá­munkra szükséges pontosság keretei között) megegyezik a trend­komponensének lineáris trendjével. Ebben a fejezetben kell szólnunk a dekomponálás so­rán alkalmazott számítás-technikáról. Erre a célra a Sta­tistica for Windows 4.5 A (1993) programcsomagot hasz­náltuk, amely e tekintetben Madriakis, Wheeehvright és McGee (1983), valamint Madriakis és Wheeehvright (1989) munkáira támaszkodik. Megjegyezni kívánjuk még, hogy amennyiben csak az időbeli változás általános alakulásáról kívánunk szemléle­tes, tájékoztató jellegű képet kapni, akkor jól alkalmazha­tó a mozgó átlagok - minden fent hivatkozott szakiroda­lomban tárgyalt - klasszikus módszere is. 3. A módszertan alkalmazása Az előző fejezetben ismertetett módszertant az elmúlt 20 évben igen nagymérvű vízminőség változást mutató Sajó (Sajópüspöki: szlovák-magyar határszelvény) példá­ján mutatjuk be. A számításoknál az 1979-1998 közötti húsz éves idősorokból indultunk ki, majd az idősor elem­zés segítségével dekomponált idősorok trend-komponen­sére végeztük el fentiekben részletezett számításokat. A történt, így 1040 tagú idősorok álltak rendelkezésünkre. Az alábbi vízminőségi jellemzők kerültek értékelésre: ol­dott oxigén, BOI 5, KOI d, NH4-N, N0 3-N, P0 4-P és veze­tőképesség. 1. táblázat Az idősorok periodogramjainak három Vízminőségi jellemző Mérték­egység lkmiu .-hoz tar­tozó periódus Isz/IIk Oldott oxigén mg0 2/l 52 0,45 0,45 BOI5 mg0 2/l 52 0,08 0,08 KOI d mg0 2/l 1040 0,06 0,07 NH 4-N mgN/1 520 0,06 0,09 NO3-N mgN/1 52 0,17 0,17 PO4-P HgP/1 1040 0,05 0,07 Vezetőképesség nS/cm 52 0,20 0,20 Az 1. táblázat azt szemlélteti, hogy különböző vízmi­nőségi jellemzők esetén idősorok peridogramjaiban me­lyik az Ikmax-hoz tartozó periódus, milyen súlya van az évi periodicitásnak (I 5 2/?Ik), illetve mennyi az Ik^-nak a ?I k­hoz való viszonya. Mindhárom paraméter egyértelműen arról győz meg, hogy a vízminőségi jellemzők tekintélyes részénél kiemelt szerepe van az éves periodicitásnak, te­hát a szezonális komponensnek. Megemlítjük, hogy a táblázatban nem szereplő számos klasszikus vízminőségi jellemző (anionok, kationok, összes oldott anyag, összes keménység, stb.) e tekintetben a vezetőképességhez ha­sonló periodicitási paramétereket mutat. Figyelemreméltó körülmény az is, hogy azoknál a vízminőségi jellemzők­nél, ahol nem mutatható ki éves periodicitás (KOId, NH4­N és PO4-P), ott is az 52-es periódushossz a penodo­gramban a második, illetve 3. legnagyobb értéket képvi­seli. szóban forgó mintavételi helyen évi 52 mintavételezés 2. táblázat Az eredeti idősor és a trend komponens néhány jellemző statisztikai paramétere Vízminőségi jellemző Mérték­egység Eredeti idősor Trend komponens Vízminőségi jellemző Mérték­egység Átlag Szórás Relatív szórás Relatív rezid. szórás Átlag Szórás Relatív szórás Relatív rezid szórás Vízminőségi jellemző Mérték­egység Átlag Szórás Relatív szórás 1. f. polin. 3. f. polin. Átlag Szórás Relatív szórás 1. f. polin. 3. f. polin Oldott oxigén mg0 2/l 8,1 3,0 0,37 0,29 0,28 8,1 2,3 0,28 0,17 0,16 BOK mg0 2/l 9,9 7,4 0,75 0,62 0,58 9,9 5,8 0,59 0,42 0,37 KOI d mgOj/l 58,9 50,6 0,86 0,65 0,60 58,9 44,6 0,76 0,50 0,44 NH 4-N mgN/1 0,80 0,73 0,91 0,78 0,72 0,80 0,60 0,76 0,59 0,51 NO3-N mgN/1 1,68 0,87 0,52 0,48 0,48 1,68 0,62 0,37 0,31 0,31 PO4-P HRP/I 99 78 0,79 0,78 0,74 99 54 0,55 0,52 0,47 Vezetőképesség |iS/cm 430 83 0,19 0,18 0,18 430 58 0,14 0,13 0,12 Vízminőségi Márták­79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 79-98 jellemző egység Oldott oxigén mg0 2/l/év -0,3 1 0,4 1 0,1 0,3 BOI5 mg0 2/l/év 1,2 1 ­1,1 0,5 -0,7 KOId mg0 2/l/év M 08 ,9 ,1 5,5 -5,8 NH4-N mgN/l/év 0,15 00,12 0,08 -0,07 NO3-N mgN/l/év 0,06 0,06 PO4-P |igP/l/év 7 -( 3 Vezetőképesség liS/cm/év 8 1 -8 0 1 A 2. táblázatban tüntettük fel az, átlag, a szórás, a relatív szórás és a relatív reziduális szórás értékeit az eredeti idősorra, valamint a trend komponensre vonatkozóan. A reziduális szórás értékek meghatározása elsőfokú polinomok (lineáris trend) és harmadfokú polinomok figyelem­be vételével történt. Az eredeti idősor helyett a trend komponens alkal­mazása mindegyik paraméter esetében és minden vízminőségi jellemző­nél nyilvánvaló. Megemlítjük, hogy 4 fokú polinom alkalmazása esetén a relativ reziduális szórás értékei két tizedes pontossággal megegyeznek a 3. fokú polinom alkalmazásával kapottakkal Szükségesnek tartottuk eredményeinket ábrákon is szemléltetni. Erre a célra az oldott oxigénnel kapcsolatos eredményeinket használtuk fel. Az 1. ábra a dekomponá­lás eredményét, tehát az eredeti idősort, a trend kompo­nenst, a szezonális komponenst és a véletlen komponenst mutatja be, míg a 2. ábra a lineáris trendet, a trend kom­ponensre illesztett 3. fokú polinomot, valamint az erre il­lesztett lineáris szakaszokat szemlélteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom