Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

4. szám - Molnár Zoltán: A parti szűrésű víztermelés vizsgálata

218 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 4. SZ. 7. táblázat A teljes idősor korrelációs tényezői Havi | Heti adatok Leszívás mértéke Duna vízhőmérséklet 0,5864 0,4900 Leszívás mértéke termelt vízmennyiség 0,2820 0,0753 Duna vízhőmérséklet termelt vízmennyiség 0,5903 0,3617 A havi ill. a heti adatokat nyári (májustól-októberig) és téli (novembertől-áprilisig) időpontok szerint szétválogatva a nyári időpontok szerint szétválogatott idősor vizsgálati eredményeit a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat. A nyári hónapok idősorának korrelációs tényezői Havi | Heti adatok Leszívás mértéke Duna vízhőmérséklet -0,4285 -0,4287 Leszívás mértéke termelt vízmennyiség -0,1244 -0,0580 Duna vízhőmérséklet termelt vízmennyiség 0,2003 0,1599 A téli időpontok szerint szétválogatott idősor vizsgálati eredményeit a 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat A téli hónapok idősorának korrelációs tényezői Havi | Heti adatok Leszívás mértéke Duna vízhőmérséklet 0,1872 0,1096 Leszívás mértéke termelt vízmennyiség 0,1582 0,1208 Duna vízhőmérséklet termelt vízmennyiség 0,4995 0,3524 A korrelációs vizsgálatok eredményeiből az alábbi következtetések vonhatók le: A havi adatsornál, a teljes és a nyán adatoknál - A Duna vízhőmérséklet növekedésével csökken a leszívás mértéke, - A Duna vízhömérsékletének növekedésekor nö a kitermelhető vízmennyiség. Ezzel szemben a heti adatsornál (ez a téli hónapokra is vonatkozik): - A leszívás nagysága független a kitermelt vízmennyiségtől. S 8 I 1 1 § i i I I i -h»*^») 11. ábra Hisztogramm a víztermelés havi állagaira A havi adatokat a kitermelt vízmennyiség szerint elválasztva az egyik csoport 16000-21000 m

3/nap közötti vízhozamú, és 35 elemet tartalmaz, a másik csoport 2100024000 m

3/nap közötti kitermelt vízhozamú, s ez is 35 elemet tartalmaz. Az adatok empirikus eloszlásfüggvényét a 11. ábra mutatja. A hisztogrammon látható, hogy az adatok mintegy 60 %-a 21000 m

3/nap felett helyezkedik el, és csak kb. 40 %-a van 21000 m

3/nap alatt. A vízhozam jzennt szétválogatott idősor korrelációs vizsgálatának eredményeit a leszívás mértéke és a Duna vízhőmérséklete között a 4. táblázat foglalja össze. 4. táblázat A vízhozamok szerinti idősor korrelációs tényezői 16000-21000 m

3/nap 21000-24000 nvVnap Leszívás mértékeDuna vízhőmérséklet -0,4499 -0,6430 A mért adatsorok vizsgálatának eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy kimutatható összefüggés található a Duna vízhőmérsékletének és a víztermelés okozta leszívás mértékének változása között. 2.2. A parti szűrésű víztermelést befolyásoló tényezők A felszín alatti víztartókban, ezen belül a parti szűrésű területeken lejátszódó hidrológiai és hidraulikai folyamatok nem választhatók el a meteorológiai környezetben és a felszínen végbemenő folyamatoktól. A vízháztartási folyamat a területen a következő fontosabb részekből áll: 1. A felszínre lehullott csapadékból beszivárgó vízmennyiség, 2. A vizsgált felszín alatti víztartót határoló vízfolyásból beszivárgó vízmennyiség, 3. A vízkitermelés mennyisége, 4. A talajfelszín és a növényzet párolgása, 5. A vizsgált felszín alatti víztartót határoló vízfolyásba átszivárgó vízmennyiség. Összefoglalva: A felszín alatti víztartók, ezen belül a parti szűrésű területek vízkészletét a természetes és mesterséges csapadékból történő beszivárgás, a felszín alatti víz piezometrikus magasságánál magasabb szintű tározókból, tavakból, folyókból, csatornákból szivárgó vízmennyiségek növelik A felszín alatti víztartók, ezen belül a parti szűrésű területek vízkészletét csökkentik az evapotranszspiráció, e felszín alatti víz piezometrikus magasságánál alacsonyabb szintű tavakba, csatornákba, folyókba szivárgó, és a különböző megcsapoló létesítményeken keresztül kitermelt vízhozamok. Az előbbiek következtében a felszín alatti vízmozgás matematikai leírásánál biztosítani kell a dinamikusan ható tényezők esetében a piezometrikus nyomásszinttől függő nem-lineáris kapcsolat figyelembe vételét is. Ugyancsak figyelembe kell venni olyan összefüggéseket, mint például a beszivárgási tényező és a vízhőmérséklet időbeni változása közötti kapcsolat. 3. A parti szűrésű vízkitermelés hidrodinamikai modellezésének fizikai és matematikai alapjai Hidrodinamikai modellezésnek a szivárgás-hidraulika nem-permanens vízmozgást leíró alapegyenleteinek numerikus módszerrel történő közelítő megoldásán alapuló számítógépi programok felhasználásával végzett, nagykiterjedésű felszín alatti víztartók matematikai modellezését nevezhetjük (Kovács Gy. 1972, Molnár Gy. 1984).