Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

4. szám - Molnár Zoltán: A parti szűrésű víztermelés vizsgálata

215 A parti szűrésű víztermelés vizsgálata Molnár Zoltán BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rakpart 3. Kivonat Magyarországon kiemelkedő jelentőségű a parti szűrésű víztermelés az ivóvízellátásban A szerző a parti szűrésű vízkiter­melés fizikai folyamatának vizsgálatán belül kitüntetett figyelmet fordít az utánpótlást biztosító vízfolyás vízhőmérséklet által befolyásolt beszivárgási folyamataira. Terepi mérési adatok felhasználásával hidrodinamikai modellt állított össze a MODFl.OW programcsomaggal Számításokkal igazolja a vízhőmérsékletnek a beszivárgást befolyásoló hatását Kulcsszavak: Felszín alatti vizek, hidrodinamikai modell, szivárgás, víztermelés 1. Bevezetés Egy ember napi létfenntartási vízszükséglete 2-3 liter folyadék, átlagos napi vízigénye 120-150 liter, de a köz­ponti fűtésű hideg-melegvizes lakásban élők napi 300-400 liter vizet is használnak naponta. Magyarország összesí­tett vízfogyasztása meghaladja az évi 6 milliárd m 3-t, ami­nek nagyobb hányada ipari és mezőgazdasági vízhaszná­lat. A felhasznált nagy mennyiségű vizet folyókból, tavak­ból kiemelve, vagy felszin alól kitermelve az ipar és a me­zőgazdaság többnyire közvetlenül felhasználja. A lakos­ság számára kevés kivételtől eltekintve kezeléssel, tisztí­tással lehet ivóvíz minőségűvé tenni (VITUKI, 1998 ). A Fővárosi Vízmüvek kezdettől fogva közvetett mó­don a várost kettészelő Duna folyamra támaszkodik, s ez így marad várhatóan a jövőben is. Az első ideiglenes víz­mű, amit 1868-ban építettek, természetes szűrésű kutak­ból elégítette ki a szükséges napi vízmennyiséget. Ezt kö­vetően a Szentendrei-szigeten létesített kutakból elégítet­ték ki a vízszükségletet. Az 50-es években fennálló vízhiány, sőt a növekvő vízhiány a termelés növelését tette elsődleges feladattá. A Szentendrei-sziget teljes kihasználásához szükséges távlati és részletes feltárási, hidrogeológiai kutatások 1957-ben indultak. Ezek alapján kezdték el a pócsmegyeri telepek kiépítését. Az ivóvízbeszerzés szempontjából ma is leg­fontosabb vizbázis a Budapesttől északra elterülő, a Du­nakanyarba benyúló 33 km hosszú és 56 km 2 területű Szentendrei-sziget, ahol a Fővárosi Vízmüvek 1897 óta telepít kutakat, kútsorokat. A víznyerésre igénybevett ré­teg kedvező szemszerkezetű, vízvezető képessége igen jó. Az itt nyert víz minősége ma még megfelelő, tisztítás nélkül juttatható a hálózatba. Jelen tanulmány a Szentendrei-szigeten lévő, Tahi és Pócsmegyer közötti Pócsmegyer III. kútcsoport vizsgála­tával foglalkozik. Magyarország éves vízfogyasztása 90-es évek környé­kén tetőzött, azóta jelentősen csökkent. Ennek következ­tében a vízművek víztermelését racionalizálni kellett. E­gyes kútcsoportok üzemét leállították, hogy a kitermelhe­tő vízmennyiség, ill. a vízigény közötti különbség csök­kenjen. Annak érdekében, hogy a racionalizálást bizton­ságosan és gazdaságosan elvégezhessék, szükségessé vált a vízkitermelés paraméterei és azok összefüggéseinek is­merete, és a feltárt kapcsolatok, az így szerzett tapasztala­tok következetes alkalmazása. A víz, és ezen belül kiemelten az emberi fogyasztásra alkalmas tiszta víz, mint folyamatosan megújuló termé­szeti kincs mind értékesebbé válik a rendelkezésre álló készletek kihasználtságának növekedése és a különböző eredetű szennyeződések terjedése következtében. (Mol­nár Gy., 1990) Nagyon fontos az ivóvízellátásban a parti szűrésű ku­takból termelt víz, mivel ezek a kutak olyan egészséges, jó minőségű vizet adnak, amit mesterségesen csak nagyon bonyolult és drága víztisztítási technológiával lehet előállí­tani. Ez a fajta felszín alatti víz az, ami kezelés nélkül leg­inkább alkalmas emberi fogyasztásra. E tanulmány a parti szűrésű vízkitermelés különböző paramétereinek megállapításával foglalkozik, s az össze­függések értékelésével megkísérli feltárni a fizikai folya­matokat. Ez után a felszín alatti vizek hidrológiai és hid­raulikai vizsgálatának hidrodinamikai modellezési mód­szerével elemezi a paraméterek egy fontos csoportjának hatását a vízkitermelésre. Ezen belül a szivárgási tényező hőmérséklet hatására történő változását részletesen is meghatározza. 2. A parti szűrésű víztermelés fizikai folyamata 2.1. A Duna vízhőmérséklete és a víztermelés okozta nyomáskülönbség közötti kapcsolat a mérések alapján Ez a fejezet a parti szűrésű vízadó vízpótlását szolgál­tató Duna és a vízkitermelés különböző paramétereinek kapcsolatát tárgyalja. A vízkitermelésre jellemző vizsgált paraméterek: - a vízpótlást szolgáltató Duna vízállása, - a vízkitermelést végző kút vízállása, - a Duna és a kút vízének hőmérséklete, - a vízkitermelés mennyisége. A különböző célú helyszíni mérések eredményeinek értékelése során a szakemberek észrevették, hogy a téli és a nyári üzemben azonos kiter­melt vízhozam esetén változik a leszívás mértéke, vagyis változik a be­szivárgás ellenállása. Ez a tanulmány tulajdonkeppen ezeknek a kapcso­latoknak a feltárásával foglalkozik A szükséges adatokat Kontur Adám (Fővárosi Vízmü­vek Rt) bocsátotta rendelkezésemre. /y..^ .. -A ~-V-- r \rs\l •000 7000 sooo 4000 1000 2000 1000 £8tRB8S*gZH86 iiiiiiiiiiiiiiliiiiiil | — HIMiut (».• I) —— OwiXimm» » >) — 0»*i— (»!) ) 1. ábra A margitszigeti kutak összegzett termelési adatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom