Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: Újabb paleo-hidrogeológiai vizsgálatok a Központi- és a Keleti Gerecsében

214 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 4. SZ. mészképző fázis a források "életének" rövid, és befejező szakaszát képviselik. így a mészképződés feltételei ilyen nagyobb vízfelületű sekély tavakban csak rövid ideig voltak meg, ezért a paleo-hidrogeológiai viszonyoknak fontos, de csak rövid időszakára adnak információkat. 4.4. A vizsgált édesvízi mészkő előfordulások az akkori legfiatalabb és legmélyebb helyzetű morfológiai szinteken keletkeztek. Ma már azonban kiemelt helyzetben vannak, mert környezetükben olyan változások következtek be - völgybevágódás, kiemelkedés - a későbbi a földtörténeti események hatására, amelyek révén alakult ki a mai morfológiai arculat. Ebből eredően tapasztalható, hogy mind a három tanulmányozott édesvízi mészkőnél, az őket körülvevő lejtőkön kisebb-nagyobb mészkőblokkok találhatók, amelyek az előfordulás peremi részeiről szakadtak ki, és különböző távolságokra csúsztak le a lejtőkön. Korábban több esetben az ilyen lecsúszott mészkő tömböket önálló előfordulásként egy újabb mélyebb szintű hévforráskilépésként értelmezték, vagy pedig feltételezték, hogy az erózióbázison fakadó tavi hévforrás a völgybevágódással nem apadt el, hanem átfejlődött az erózióbázis felett kilépő hévforrássá, amely a lejtőn lefolyva rakta le a továbbiakban mészanyagát. Vizsgálataink azt bizonyították be a tanulmányozott előfordulásoknál, hogy ilyen vízföldtani események nem mutathatók ki. Az előfordulások alatt a lejtőkön megfigyelhető kisebb-nagyobb mészkő-blokkok kivétel nélkül mind felülről kiszakadt, és a lejtőkön lecsúszott tömbökként értelmezhetők Tehát sem nem tekinthetők újabb mélyebb szintű hévforrás-tevékenység termékeinek, sem pedig olyan hévforrások lerakodásainak, amelyek átfejlődtek az erózióbázis felett fakadó hévforrásokká 4.5. A vizsgált három előfordulásnál az elvégzett számítások szennt a Csonkáshátnál a "D" kategóriába sorolható mészkő készlet 1.1 millió m

3-ben adható meg. Mivel az előfordulás a Gerecsei Tájvédelmi Körzeten belül helyezkedik el, a készlet hasznosítás szempontjából nem vehető figyelembe Az Öreghegyek-i előfordulásnak az édesvízi mészkő készlete 0,6 millió m\ míg a Juh-állás-i előfordulásé pedig 1 351 m

3-t tesz ki. Esetleges hasznosítás szempontjából a vizsgálatok szennt csak a Juh-állás-i előfordulás vehető figyelembe. Irodalom Pécsi M. et. aL 1987: A Dunántúli középhegység. Magyarország tájföldrajza. Akadémiai. Kiadó, Budapest. Scheuer Gy. 1994.: A gerecsei és budai-hegységi pliocén negyedidöszaki édesvízi mészkövet lerakó névforrások paleo-hidrogeológiai viszonyainak vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, okt., 28-31. Scheuer Gy. 1995.: A Nyugat Gerecse Köpite-i és Les-hegyi pliocén és alsó pleisztocén hévforrástavak paleo-hidrológiai vizsgálata Hidrológiai Tájékoztató, április, 23-27. Sehr éter Z. 1953.: A Budai és Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő előfordulások. MÁFI Évi Jelentés 1951-röl, 111-146. Schweitzer F. 1988.: A Gerecse hegységi édesvízi mészkő összletek elterjedése, litosztratigráfiai tagolása. In: Scheuer Gy. - Schweitzer F.: A Gerecse és a Budai hegység édesvízi mészkő összletei. Földrajzi Tanulmányok 20. Akadémiai Kiadó. Budapest, 31-69. Vitális Gy. 1976: Komárom megye, valamint Fejér megye északi része vízföldtani tömbszelvénye Hidrológiai Közlöny, 56 1 13-16. Vitális Gy. 1982.: A Dunazug hegység hévizeinek vízföldtana és természeti erőforrás potenciálja. Földrajzi Értesítő, 31.1. 73-84. Vitális Gy. 1994.: Hévíz eredetű közetel változások és kőzetek a Magyar-középhegység középső részén. Hidrológiai Tájékoztató, április, 30-34. A kézirat beérkezett: 2000. január 7. Recent paleo-hydrogeologic studies in the Middle- and Eastern Gerecse Mountains Scheuer, Gy. Abstract: A review and exploration of the freshwater limestone deposits in the middle and eastern parts of the mountain areas for quarry sites has revealed the Csonkás-ridge, the Öreg-hills and the Juh-stand as the only potential sources of freshwater limestone. Earlier data have indicated the presence of rock material of the required volume and quality at these sites alone. The freshwater limestone there was found to have accumulated at fairly high rates in large, shallow lakes fed by thermal springs. The limestone of 1-6 m thickness was deposited probably during a geologically very short period of three- to five thousand years, late in the life of the thermal springs, the final drying up of which having stopped carbonate precipitation. Keywords: Thermal springs, freshwater limestone, erosion, tectonics. SCHEUER GYULA oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa Szakmai működésének leírása folyóiratunk 1996. évi 6 sz. 378. oldalán.