Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
3. szám - Harkányiné Székely Zsuzsanna: Az éghajlati vízellátottság kérdéseinek vizsgálata térinformatikai módszerrel
190 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 3. SZ. történt. A színválasztásnál felmerült az egyes hónapok összehasonlításának gondolata is, de ezt az igen eltérő adattartományok és a színválasztási lehetőségek korlátai lehetetlenné tették. Az egyes hónapok középértékeinek összehasonlításával lehetőség nyílik a havi összehasonlításokra is, relatív adatokkal. A megjelenítés módja természetesen egy digitális grafikus adatbázis esetén tetszés szerint és gyorsan megváltoztatható. rfc^UtfUJát TIK »UnW TÍtltfw icUgl ••«* («Q lB4cLlaa»r<aj M-I:l00 000 9. ábra. Havi vízellátottsági mutató 2.6. Output (10. ábra) 10. ábra. Részlet a szintézis térképekből Munkám eredménye egy új, multidiszciplináris adatbázis FIR formájában, melynek elsődleges output-ja 12 db digitális grafikus térkép (M = 1:100 000) és egy alfanumerikus adatbázis havi bontásban az egész évre vonatkozóan, az azonos paraméterekkel (csapadék, középhőmérséklet, tényleges- és potenciális párolgás, a talaj tulajdonságai, víz-ellátottsági mutatószám és tápanyag-ellátottsági mutatók) jellemezhető területek lehatárolhatóságával Az egyes poligonok homogén adatokat tartalmaznak (10. ábra) Természetesen lehetőség van az adatok táblázatos és grafikonos formájú lekérdezésére is, különböző csoportosításban és elemzési lehetőséggel. 3. Alkalmazási lehetőségek Az elkészült grafikus és alfanumerikus digitális alapadatbázis számos környezetgazdálkodási feladat megoldásának alapja lehet. A meglévő adatbázis értelmes kérdésfeltevések megválaszolására alkalmas, és az adott feladattól függően folyamatosan bővíthető. Néhány lehetséges gyakorlati, alkalmazási példa: - hígtrágya kihelyezésre alkalmas területek kiválasztása - a nitrátszennyezés-veszélyeztetettség mértéke meghatározása homokos talajokon - az areális erózió-veszélyeztetettség mértéke a mezőgazdaságilag művelt területeken. 4. Útmutató térségi és üzemi szintű alkalmazáshoz Munkám végén útmutatót adok térségi és üzemi szintű alkalmazáshoz egy üzem példáján keresztül (1: 25 000 és 1:10 000 léptékben). Térségi szintű tervezéshez ajánlom a Kreybig-féle adatbázist, amelynek digitális feldolgozása most készül a MTA TAKI-ban. Az üzemi szintű alkalmazásokhoz a nagy méretarányú üzemi térképek használatán túl javaslom a részletes laboratóriumi talajvizsgálatokat a Lajta-Hanság Rt. megvalósult példáján bemutatva. 5. Összefoglalás - A téma szempontjából feldolgozásra került közel kétszáz irodalmi forrás, amelyek közül néhány csak múzeumi könyvtárakban, levéltárakban érhető el, tehát a széles nagyközönség számára szinte hozzáférhetetlen. Ezen forrásmunkák feldolgozása megítélésem szerint hiánypótló. - Munkám legjelentősebb eredményének azt a módszertani megközelítést tekintem, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás számára fontos adatbázisokat sikerült egy földrajzi információs rendszerbe rendeznem, ennek alkalmazásával köztük térgeometriai korrekciós kapcsolatokat feltárni, és azt vizuálisan oly módon bemutatni, hogy a munka eredményeit a szélesebb, de a fenti területeken részletesebb szakmai ismeretekkel nem rendelkező közvélemény is befogadhatja. Ez. véleményem szerint, a térinformatika mezőgazdasági alkalmazásához járul hozzá. - A Kisalföld területére elkészült a Mezőgazdasági vízgazdálkodás FIR vízellátottsági és tápanyag-utánpótlási modulja 1: 100 000 léptékben, havi bontásban. Munkám eredménye (output) egy digitális grafikus (1: 100 000) és alfanumerikus adatbázis havi bontásban (12 alapréteg), az azonos paraméterekkel (csapadék, középhőmérséklet, tényleges- és potenciális párolgás, a talaj tulajdonságai, víz-ellátottsági mutatószám és tápanyag-ellátottsági mutatók) jellemezhető területek lehatárolhatóságával. - A meteorológiai adatbázis négy meteorológiai állomás 1968-1997 közötti hőmérséklet [/], csapadék [P], potenciális párolgás [£/ c] és tényleges párolgás [El] értékeit tartalmazza (havi középértékek, havi összegek). - A Dunay-féle modell alapján a talaj vízellátottsága a
