Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Harkányiné Székely Zsuzsanna: Az éghajlati vízellátottság kérdéseinek vizsgálata térinformatikai módszerrel

188 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 3. SZ. lajfizikai tulajdonságokkal rendelkező területekre vonatkoztathatóak. A térképes információk, valamint Dimay saját elemzései azt igazolják, hogy a négy megfigyelőhelyen a talajok jó vizgazdálkodásúak (jó víznyelő és vízraktározó képességűek), és ilyen termőhelyeken a modell-értékek a valós talajnedvesség-viszonyokat elfogadható mértékben megközelítik. b.) A modell az őszi betakarítású egynyári növények fejlődése alapján számítja az evapotranspirációban aktívan részt vevő talajszelvény vastagságát. Nyilvánvaló, hogy a talajszelvény tényleges vastagsága nemcsak az évszaktól, hanem az aktuális földhasználat módjától is függ, (ez utóbbiba nemcsak a növény faja, fajtája, hanem az alkalmazott agrotechnika jellegzetességei is beleértendők). Különösen szembeötlő eltérések fordulhatnak elő a modell által szolgáltatott talajnedvesség értékekhez képest, ha őszi vetésű vagy évelő növények termesztése folyik a vonatkozó területen. 2.4.3. A pontszerű információk területi kiterjesztése A feladatot az Arc View szoftver 3D moduljának alkalmazásával oldottam meg. így elkészült egy M = 1:100 000 léptékű meteorológiai térképsorozat, átlagos csapadék, középhömérséklet, potenciális és tényleges párolgás, s a vízellátottság tematikákkal az egész évre, havi bontásban. 2.4 4. A grafikus alapadatbázis képzése 2.4.4 1. A Mezőgazdasági vízgazdálkodás FER felépítése (3. ábra). Alaprétegek (input): A 3. ábrán nem jelzett alrétegek: 4.-12. A termőhelyi talajadottságok rétegei (az AGROTOPO alapján): 1. - a talaj típusa és altípusa, 2 . - a talaj képző kőzet, 3 . - a talaj fizikai félesége, 4. - a talaj agyagásvány összetétele, 5. - a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai (4. ábra), 6. - a talaj kémhatása, és mészállapota, 7. - a talaj szervesanyag-készlete, 8. - a talaj termőréteg vastagsága. 9. - a talaj értékszáma 14.-16. Domborzati viszonyok (a DTA-50 alapján). 1. - Domborzat (m) 2. - Lejtőkitettség égtájak szerint 3. - Lejtés (fokokban) 17.-28. Havi csapadék (mm) (5. ábra) 29.-40. Havi középhőmérséklet (C°) (6. ábra) 41.-52. Havi tényleges párolgás (mm/hó) (7. ábra) 53 .-64. Havi potenciális párolgás (mm/hó) (8. ábra) 65.-76. Havi vízellátottsági mutató (9. ábra) 77.-78. Talajvízállás (legmagasabb, legalacsonyabb, ingadozás) 79.-85. Tápanyag-ellátottság (humusz, pH, Zn, Cu, P, K, Mg) Az alaprétegek a jövőben felmerülő igények szerint természetesen folyamatosan bővíthetők. 4-12 14-16

^" 17-76 77-78 ^ 79-81 82-83 84-93 95 96-102 EOTR szelvények ( OTAB ) M-l: 100 000 Víznjz (OTAB ) M-l: 100 000 Termőhelyi talajadottságok (AGROTOPO ) M - 1: 100 000 Felszinborítási adatbázis (Coríne) M-l: 50 000 Domborzati viszonyok (DTA-50) M - 50 000 Meteorológiai adatbázis ( 1968 - 1997 ) OMSZ - és extrapolilt adatok M-l: 100 000 Talajvizállások ( Területi Tervezési Atlasz ) M-l: 100 000 Tápanyag-ellátottság ( MTA TAK1) M-l: 100 000 Szintézis térképek (output) M-l: 100 000 Alkalmazási példák M - 1: 100 000 Kistérségi tervezésekhez a Kreybigféle digitális adatbázis (MTATAK1) M-l: 25 000 Példa Qzemi szintű tervezésre M-l: 10 000 3. ábra A Mezőgazdasági vízgazdálkodás FIR felépítése M.Jj-.J-J,.' HE A ukj«(e«*JAfa>U(i üUJIiKlgi tiAGftOTOFO <ftredeá mtmtiíiy M- t :100 000 4. ábra. A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai 4.4.4.2. A feldolgozás technikai lépései Munkám során a Maplnfo, az Arc View és az Arclnfo térinformatikai szoftvereket használtam fel. Grafikus adatok A rendelkezésemre álló digitális térképészeti adatbázisok Magyarország egész területére vonatkozóan digitális formában tartalmazzák a grafikus adatokat. Az adatbázis Arc/Info-% fedvényekből (coverage-ekből) áll, amelyekből az Arc/Info "CLIP" parancsával vágtam ki a mintaterület területét A fedvényeket az Arc/Info "ARCSHAPE' parancsával