Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Vasvári Vilmos: A tárolási tényező meghatározása nyomásszint és légnyomás ingadozási adatokból

VAS VÁRJ V.: A tárolási tényező meghatározása 169 és az ugyancsak általa definiált légnyomás hatékonyság képletében szereplő kompresszibilitási paraméterek egye­zése ad lehetőséget. A tárolási tényező ezek szerint a kö­vetkezőképpen számítható: S = pgm(a + nß) (2) S = tárolási tényező (-) p = a víz fajsúlya (kg/m 3) g = a nehézségi gyorsulás (m/s~) m = a vízvezető réteg vastagsága (m) n = a vízvezető réteg hézagtényezője (-) a = a vízvezető réteg térfogatváltozási tényezője (m 2/N) ß = a víz térfogatváltozási tényezője (m 2/N) A légnyomás hatékonyság definíció szerint: nyomássz int ingadozás dh-p-g . BE = ; = (3) légnyomás ingadozás dp L BE = a légnyomás hatékonyság (-) dh = nyomásszint ingadozás (m) dp L = légnyomás ingadozás (N/m 2) A következőkben megmutatjuk, hogy a légnyomás ha­tékonyságot (BE) ugyanazon mechanikai paraméterek határozzák meg, mint a tárolási tényezőt. Tekintsük elő­ször a (3) egyenletben definiált légnyomás hatékonyságot, mint korrekciós tényezőt, amely a nyomás alatti vízvezető réteg elemi részének erőegyensúlyából vezethető le (De Wiest, 1965). A nyomás alatti vízvezető rétegben ható erők egyrészt a fedőrétegek súlyából, másrészt az uralkodó légnyomásból származnak (1. ábra). Valamennyi erő egységnyi felületre vett egyensúlyából kapjuk, hogy PL +C T ~ P + °K (4) p L = légnyomás (N/m 2) a = a rétegre települő teherből (fedü) származó feszültség (N/m) p = hidrosztatikus pórusvíznyomás (N/m 2) CT k = a szemcsevázra ható effektív nyomás (N/m 2) (a szemcseváz által felvett feszültség). PL + O = P +°K PL = H • P ' E - P légnyomás PL fedőrétegek súlya kút p i l nyomás alatti vízvezető réteg 1. ábra: A nyomás alatti vízvezető réteg egyensúlya Olyan erőegyensúlyból indulunk ki, amelyben a lég­nyomásból eredő terhet és a vízvezető réteg feletti réte­gek terhét laza üledékes kőzetek esetén részben a szem­cseváz, részben a nyomás alatti talajvíz veszi fel. A leve­zetés során feltételezzük a fedőrétegek összenyomhatat­lanságát a vízvezető réteghez képest. Eszerint a légnyomás dp növekménye mint teher a pó­rusvíz és a szemcseváz között oszlik meg. A kútban a­zonban a teljes teher, p + dp a vízoszlopra hat. Ebből a­dódik a légnyomás hatása a kútban mért nyomásszintre. A szemcseváz rugalmasságából következik, hogy minél konszolidáltabb a réteg, annál nagyobb részét veszi föl a tehernek a szemcseváz, és annál nagyobbak a légnyomás által okozott nyomásszint ingadozások a kútban (2. áb­ra). da K = dp L- dp = - p • g dh légnyomás I p L + dp L fedőrétegek súlya I a kút l PL + dpL I p + dp h-dh p + dp nyomás alatti vízvezető réteg 2. ábra: Feszültség kiegyenlítődés a nyomás alatti vízvez&ő rétegben légnyomás növekedés hatására Mivel a (4) egyenletben állapotváltozás esetén a fedő­rétegek terhéből származó feszültség változatlansága mi­att annak konstans értékével számolhatunk (der = 0), e­zért a nyomásszint megváltozása következőképpen írható fel: dh • p • g = dp - dp L = -dcj K (5a) Átrendezés után a légnyomás változás dp L=dp + do K (5b) A légnyomás hatékonyság definíciója szerint a (3) egyen­letből következik, hogy -do K -1 BE = • dp+dCT,; 1 + der v A víz térfogatváltozási tényezője definíció szerint: ß = -J_. d Vv V v dp (6) (7) ahol V v a pórusvíz térfogata a V térfogatelemben, míg a szemcseváz térfogatváltozási tényezője: a = -­1 dV n dci K (8) A fenti, (7) és (8) egyenletekből adódik, hogy dVy dp _ Vy­ß _ d V v • V 0 • a dcj K " _ dVo_ " dV 0 • V v • ß Vn-a (9) amely egyenlet a teljes telítettség esetén, azaz V Y~ n V 0 , va­lamint dV v= d(n-V 0) = dV 0 helyettesítéssel a

Next

/
Oldalképek
Tartalom