Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Varsányi Zoltánné: Felszín alatti vízmozgási rendszerek elkülönítése a Dél-Alföldön – kémiai és izotópos vizsgálatok alapján

146 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 3. SZ. ja el (2 .ábra) Az egyik részmedence a Makó-Hódmezövásárhelyi árok, mint középpont körül kialakult Dél-Tisza medence, a másik a Körös medence (Rónai, 1985). Bár a két részmedence geológiai története és üledékei nagyon hasonlóak, néhány jellegzetes különbséget is felfedezhetünk közöttük. A pannon tavi üledékek mindkét helyen váltakozva települt vékony homokos és agyagos rétegekből állnak. A pliocén és pleisztocén üledékekre viszont inkább a részecskeméret laterális változása jellemző. A O Körös medencében dominálnak az anyagos üledékek, a pliocén üledék rosszul osztályozott, és a rétegek közel impermeábilisak. Ez az üledékanyag a Kárpátokból, északkelet keleti irányból származik. A Dél-Tisza medencében a durvább szemcseméretű üledékek dominálnak, a legjobb vízadó rétegek 200-400 m mélységben helyezkednek el. A lehordási írány, ellentétben a Körös medencével, északnyugat (Juhász, 1994). A két részmedence között az aljzat kiemelkedése mintegy 1000 m 1. ábra. A vizsgált terület és a mintázott kutak elhelyezkedése, a Ny-K irányú szelvény nyomvonalával Ny-DNy c hj-ro U5 > TD cn cm ,= N I 8« •C0 N E

zko >• ^m cn oo ro tvii WO K-EK 00 o •O .(D-a, Sí v v a) .a>Q) 2 coco mélység (m) v -1000 -2000 -3000 I szűrözés helye legmélyebb tanulmányozott litosztratigráfiai zóna kutak elhelyezkedése kutak a szelvény megrajzolásához a szelvény nyomvonala Battonya - Pusztaföldvár vonal vízmozgás iránya a pleisztocén és pliocén rétegekben o o ® o °o o q, o o o^ o o s O / <99 9 > 1É 40 Km 2. ábra K-Ny irányú szelvény