Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Pálfai Imre: Az 1998/99. évi téli, tavaszi és nyári belvizek kialakulása, sajátosságai és összehasonlítása a korábbi nagy belvizekkel

142 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 3. SZ. H 2. ábra. A talajvízállás változása a mezőhegyesi (külterületi) észlelő kútban H t CM terep alítt ] 602304 SZEXHJTAS Észlelt til»Jvíz 193S 1941 1947 19S3 19S9 196S 1971 1977 1983 1989 199S 3. ábra. A talajvízállás változása a székkutasi (belterületi) észJelő kútban Az 1998. esztendő csapadékszegény hónapokkal indult, áprilistól kezdve azonban szinte minden hónapban átlag feletti csapadék hullott. A legtöbb eső szeptemberben volt, de a csapadékos ősz már augusztus közepe táján megkezdődött, és december eleiéig-közepéig tartott. Novemberben - főleg az Alföld ÉK-i részén - szokatlanul nagy belvízi elöntések keletkeztek. A maximális vízborítás országos viszonylatban 62 000 hektárt tett ki. Ennél nagyobb őszi belvíz az elmúlt 50 évben csak 1974-ben fordult elő, amikor 82 000 hektár került víz alá. 1998. december második felében nagyon lehűlt a levegő az Alföld középső és északi részein, a léghőmérséklet tartósan fagypont alá süllyedt. Ennek következtében a talajok legfelső rétegében és az elöntésekben lévő viz megfagyott, és veszteség nélkül ment át a következő évre. Az előzőkben vázolt előkészítő időszak után az 1999. évi februári-márciusi belvizet közvetlenül annak a hatalmas hőmennyiségnek az elolvadása váltotta ki, amelynek fölhalmozódása február 7-én kezdődött. A hóvastagság február 11-én - az Alföld déli részét és a Kisalföldet kivéve - mindenütt meghaladta a 20 cm-t, többfelé a 40 cm-t is (4. ábra) Február 18-ra a hóvastagság az Alföld középső és déli tájain csökkent, de az Alföld ÉK-i részén az újabb havazások következtében valamelyest még növekedett, s nagy területeken meghaladta az 50 cm-t, helyenként a 70-80 cm-t is. A február 20-a körüli fölmelegedés 4. ábra. A hóvastagság területi eloszlása Magyarországon 1999. február 11-én, 18-án .s 22-én A hóvastagság időbeli változását néhány alföldi mérőhely adatai alapján az 5. ábrán mutatom be. Ehhez hasonló vastagságú és időtartamú hótakaró legutóbb több mint 50 évvel ezelőtt, 1940-ben és 1942-ben fordult elő az Alföldön, azzal a különbséggel, hogy akkor nem az északi részen, mint most, hanem az Alföld déli részén hullott a legtöbb hó, itt alakult ki 50-80 cm-es maximális hóréteg-vastagság és kb. 100 mm-es hóban tárolt vízkészlet. Az 1999. február végi fölmelegedés és az olvasztó esők mennyisége az Alföld déli részén nagyobb volt, mint az északin, ahol viszont a hóban tárolt vízkészlet ért el rendkívüli értékeket, néhány állomáson 100 mm-nél is többet! A hó-csapadék és az eső összegének február havi területi eloszlását a 6. ábrán követhetjük nyomon t cn terep »litt 1 802332 MEZŐHEGYES és az esőzések hatására - az ország ÉK-i részének kivételével - a hótakaró február végére nagyrészt eltűnt Ez ÉK-en március elején következett be. H0VASTAGSAG (cm) 1999.02. U 7h. <20 20-30 «-50 •so H0VASTAGSAG (cm) 1999.02.18.7 h. <20 »-» J0-U U-S) >50 HÓVASTAGSÁG (cm) 1999. 02. 22.7h.