Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

3. szám - Molnár Béla: Az 1999. évi belvíz okai a Duna–Tisza köze DK-i részén

MOLNÁR B. :Az 1999. évi belvíz okai a Duna-Tisza köz DK-i részén 131 to 70 63 M 'ESI 5G3 6GD 'E3 »^"»m «Q11D UEZD "E23 »-.oo-d 2. ábra: A Duna-Tisza közi eolikus (lösz és futóhomok) és a tiszántúli folyóvízi üledékek találkozásának elvi vázlata (a szerkesztés jórészt Miháltz /. adatainak felhasználásával történt). 1. Felső-pleisztocén, 2. Ó-holocén, 3. Új-holocén, 4. Apró homokos középszcmú homok, 5. Apró homok, 6. Finom homok, 7. Durva közetliszt, 8. Finom közetliszt, 9. Agyag (4-9. Folyóvízi képződmények), 10. Infúziós lösz, 11. Típusos lösz, 12. Apró szemű futóhomok (10-12. Eolikus képződmények), 13 Dolomitiszap (tavi képződmény), 14. A Tisza holocén eróziós bevágódásának határa, IS. a-d. Folyóvízi feltöltési ciklusok. A sematic representation of the contact between the fluvial deposits of the Trans-Tisza region and the aeolian sediments (loess, wind blown sands) of the Danube-Tisza Interfluve (based largely upon the original data of Miháltz, I-)1. Upper Pleistocene, 2. Lower Holocene, 3.Upper Holocene, 4. Medium-grained sand with small-grained sand, S. Small-grained sand, 6. Fine-grained sand, 7. Coarse silt, 8. Fine silt, 9. Clay, 4-9. Fluvial deposits, 10. „Infusion" (alluvial) loess, 11. Tipical loess, 12. Small-grained aeolian sand, 10-12. Aeolian deposits, 13. Dolomite mud (lake sediment), 14. Boundary of the erosional down cutting of the river Tisza during Holocene time, IS. a-d. Cycles of fluvial filling up . Az I. sz. szelvényben a fürások 30 m mélységig a következő rétegeket tárták fel. Legmélyebben a szelvény középső részén, az E-5-ös út vonalában folyóvízi ciklus befejező tagjaként kőzetliszt települ (3. ábra- 8 A). Erre apró- és finom szemű homok következik, amely a következő ciklus kezdő tagozata, és ez a ciklus kőzetlisztekkel fejeződik be (5. ábra, A 1-3, 8) Ezt követően a szelvény délnyugatabbi részén a harmadik ciklust jelző újabb homok lerakódás következik, amelynek befejező, finom kifejlödésű része a felette települő löszig tart. A folyóvizi tagozatokra itt 2-3 m vastag finom homokos típusos lösz (3. ábra, B 3-6), majd erre 10 m vastag futóhomok következik (3. ábra, B 1-2) amelyben részben eltemetetten karbonátiszap rétegek települnek közbe (3. ábra, C 3). A típusos lösz K felé alluviális (infúziós) löszbe (3. ábra, B 7) megy át. Ez Sándorfalva alatt folyóvízi bevágódás (letárolás) miatt kiékelődik, és itt az egykori folyómeder kitöltéseként újra futóhomok jelenik meg. A futóhomok ide Ny-ról nyúlik be . Egyébként Sándorfalvánál a mélyebb rétegek a szelvény Ny-i részén bemutatottakkal azonos kifej lődésűek, legfeljebb a folyóvízi ciklus befejező, finomabb tagozatai vastagabbak, vagyis itt inkább a folyó ártéri feltöltése érvényesült jobban. A III. sz. szelvény kifejlődése szintén folyóvízi ciklusokat mutat. A szelvény közepén a Budapest-Szeged vasútvonalnál alul ciklust befejező agyag jelenik meg (4. ábra, 3. ábra, A 10). Erre a szelvény közepén jelentős, mintegy 15-20 m vastagságú folyóvízi homok következik, de ezt a ciklust is jórészt agyag fejezi be. A ciklust befejező agyagra lösz, finom homokos lösz és alluviális (infúziós) lösz következik, amely ÉK felé a Fehér-tó felé agyagos, szikes löszbe megy át. A szelvény DNy-i részén jól látható az infúziós löszbe bevágódó Maty-ér és a futóhomokba bevágódó Rózsaszék, illetve Nagyszék medre. A két szelvény alapján az a törvényszerűség látható, hogy Ny-ról K felé haladva felülről lefelé a felszínen először futóhomok, alatta típusos, vagy homokos lösz jelenik meg, amely DK felé infúziós, illetve agyagos löszbe megy át. A lösz alatt mindenhol ciklusos folyóvízi rétegek települnek, vagyis a bemutatott elvi kifejlődésnek megfelelő a sorrend. Mihálti I. (1959) földtani szelvényei a mélyebb rétegeket is jól feltárják. Ezek közül az I. sz. szelvényből a Szatymaz-Séndorfalva közötti (/. ábra, 3), míg a III. sz. szelvényből a Rózsaszék, Nagyszék és a szegedi Fehér-tó közötti részt mutatjuk be (1. ábra, 4. ábra) c«m Ny CD-i Mindkét szelvény a Hátságot és a Tisza-völgyet érinti. Egymással közel párhuzamosan DNy-ÉK irányban fútnak.