Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Rózsa Attila: Beszivárgás vizsgálatok a Szentendrei-Duna medrében
RÓZSA A.: Beszjwirgás^Bgál^^ 125 szerűségében és gyors kivitelezhetőségében rejlik, s maguk a mérési eredmények is komolyabb nehézség nélkül kiértékelhetők. Az eredmények birtokában gyors analitikus számítások is elvégezhetők a parti szűrésű víztermelés biztonsága érdekében védendő mederszakasz lehatárolására. A levezetett matematikai összefüggések permanens víztermelési állapot és a medeijellemzők térbeni változatlanságának föltételezése esetén érvényesek. Eredményeink fölhívják a figyelmet arra, hogy a mederbeni vizsgálatokat célszerű elsősorban erre a nem túl széles, aktív mederszakaszra korlátozni, amely medersávot a napi vízállások számtani közepeként meghatározott középvízi vízállás, vagy az 50 %-os tartósságú, átlagos vízállás partélétől célszerű számítani (A két átlagérték között a vizsgált folyószakaszon mindössze 0,1 m körüli eltérés van). Ez a mederszakasz biztosítja az év túlnyomó részében a folyóból beszivárgó vízmennyiség döntő részét, hiszen itt tartózkodik az év folyamán a leghuzamosabban a víz széle. Tekintettel arra, hogy a helyszíni vizsgálatokat a partról, kézi módszerekkel célszerű végrehajtani, a fentiek behatárolják a mederbeni vizsgálatok elvégzésének időintervallumát is. A középvízihez közeli, kissé az alatt maradó vízállású, nem túl széles vízszint-ingadozású időszak kedvező erre a célra, amilyennek a hazai viszonyok között hagyományosan az augusztus és a szeptember hónapok bizonyulnak. Megállapítottuk, hogy az általunk meghatározott szivárgás-hidraulikai jellemzők a vizsgált időtartományra és az akkor kitermelt vízhozamra érvényesek. A parti szűrésű rendszer ugyanis önbeálló, visszacsatolt rendszer, amelyben a víztermelés növelése a kolmatáció megnövekedését idézi, idézheti elő, az pedig a szivárgáshidraulikai jellemzők módosulását vonja maga után. A mederfenék hidraulikai ellenállása az üzemi tapasztalatok szerint sem állandó, hanem valamiféle kapcsolat áll fönn a depresszió és a mederellenállás között. Ez egyidejűleg azt is valószínűsíti, hogy a mederellenállás egy adott folyószelvényben sem tekinthető állandónak, hanem a túlpart felé haladva a depresszió csökkenésével párhuzamosan fokozatos csökkenést mutat. Amennyiben ez helyszíni mérésekkel igazolható, úgy a szemléletváltással együtt a matematikai levezetések kiindulási differenciálegyenlete is módosítást igényel. A b 0= b 0(s) alakban fölírható, s minden bizonnyal több tényező által meghatározott függvénykapcsolat kifejtésében segítséget nyújthat a bemutatott kísérlet üzemszerű folytatása - nemcsak a folyó partja mentén hosszanti irányban, de arra merőleges szelvényekben is - valamint az infiltrométer belsejében körülhatárolt kőzetanyag sokrétű vizsgálata. Irodalom: Bocsever F. M. - Lapsin N. N. - Oradovsikaja A. E. (1979): Zascsita podzemnih vod ot zagijaznyényija (NEDRA, Moszkva) Bocsever F. M. (1965): Raszcsoti ekszpluatacionnih zapaszov podzemnih vod (NEDRA, Moszkva) Székely F. (1981): Parti szűrésű kutak szivárgáshidraulikai, védőterületi és vízminőségi méretezése (Vízügyi Közlemények, Budapest) Léczfalvy S. (1980): Folyók medre alól kiszivárgó vízmennyiség számítása rétegzett altalaj esetén (Hidrológiai Közlöny, Budapest) Molnár Gy. (1995): A Szentendrei-szigeten lévő vízművek háttéri hidrogeológiai védőövezeteinek meghatározása hidrodinamikai modellezéssel (Vízbázisvédelmi tervdokumentáció, Biatorbágy) Juhász J. (1976): Hidrogeológia (Akadémiai Kiadó, Budapest) Galli L. (1987): Munkagödör-víztelenítés - Tervezés, méretezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest) VITUKI Rl (1996): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése 3. (Kiadvány, Budapest) VITUKI RL (1998): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése 5. (Kiadvány, Budapest) Kontur A. (1988): Szabadalmi leírás - Eljárás és berendezés folyó- vagy állóvízmedre alatti porózus anyagban uralkodó folyadéknyomás meghatározására (Országos Találmányi Hivatal, lajstromszám: 187530) Kontur A. (1993): Parti szűrésű vízbeszerzés a Fővárosi Vízműveknél (Hidrológiai Közlöny, 1993/3. szám, Budapest) Rákóczi L. (1997): A folyómeder kolmatálódásra hajlamos részének lehatárolása a mederanyag elemzése alapján (Vízügyi Közlemények, 1997/3. füzet, Budapest) Rózsa A. (1997): A kismarosi kavicsterasz anizotrópiájának meghatározása (Vizsgálati jelentés, Budapest) Völgyesi I. (1993): Mederkapcsolati hatásfok: a parti szűrésű víztermelés fontos paramétere (Hidrológiai Közlöny, 1993/5 szám) Völgyesi I. (1984): Vízvezető rétegek anizotrópiája (Hidrológiai Közlöny, 1984/1. szám) GEOMEGA Kft. (1998): Szentendre és Leányfalu között, a SzentendreiDuna-ágon végzett nagyfelbontású szeizmikus szelvényezés (Kutatási jelentés, Budapest) Fővárosi Vízmüvek Rt. Hidrogeológiai Csoport (1995): A Szentendreisziget parti szűrésű vízbázisainak vízutánpótlását biztosító meder alatti védőidom kijelölése és védelme (Vízbázisvédelmi tervdokumentáció, Budapest) Fővárosi Vízmüvek Rt. Hidrogeológiai Csoport (1996): A Fővárosi Vízművek 21 db vízbázisának jellemzése (Állapotrögzítő tervdokumentáció, Budapest) Verruijt, A. (1982): Theory of Groundwater Flow (The Macmillan Press Ltd., London) Langguth, H.R.-Voight, R. (1980): Hydrogeologische Metoden (Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York) NATURAQUA Kft. (1999): In situ beszivárgás mérés a SzentendreiDuna medrében a Pócsmegyeri Vízbázis előtti partszakaszon (Hidrogeológiai kutatási jelentés, Budapest) A kézirat beérkezett: 1999. október 28. RÓZSA ATTILA okleveles hidrogeológus mérnök, oki. vízkészlet-gazdálkodási szakmérnök. 1986-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett bányamémöki oklevelet, majd 1996-ban kapta vízkészlet-gazdálkodási szakmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki egyetemen. A Vízkutató és Fúró Vállaltnál, majd a Földmérő és Talajvizsgáló Vállaltnál hidrogeológus mérnökként eltöltött élveket követően 8 évet dolgozott a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási és Víziközmű Osztályán. Jelenleg a NATURAQUA Kft. tervezője és vízgazdálkodási témafelelőse. Érdeklődési területe az alkalmazott hidrogeológia, kúthidraulika, analitikus módszerek. Infiltration studies in the bed of the Szentendre Danube Arm Rózsa, A. Abstract: The field study described has opened the possibility of determining the velocity of infiltratiion from surface water into the subsoil of the bed and the seepage hydraulic properties of the bottom. The method owes its advantages to simplicity and fastness of execution. Neither does the assessment of data present any serious difficulty. Assuming a steady abstraction rate from bank-filtered wells and uniform bed properties, an analytical approach is presented to estimating the length of the active bed section to be protected in the interest of safe bank-filtered water supply. Keywords: bank filtration, colmatation, bed resistance, active bed section, piezometer, infiltrometer
