Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László–Rakk Tamás: „Vizeinket is védjük eredeinkben” (Vízgazdálkodás a HM VERGA Rt. területén)

KALICZKA L. - RAKK T.: "Vizeinket is védjük erdeinkben" 109 3.1. Dagonyák A kifejezés jellegzetesen a vadgazdálkodás műszava. A dagonya általában 5-50 m 2 vízfelületű, 10-50 cm mély­ségű képződmény, amely vizes, iszapos, sáros jellegénél fogva a vadon élő állatok nedvesség ellátási, hűtőzési, „dagonyázási" igényeit elégíti ki, s nyáron a nagy mennyi­ségben jelentkező vérszívó rovarok eltávolításában is sze­repet játszik. A természetes módon keletkező dagonyákat a szarvas és a vaddisznó alakítja tovább. Nagyobb esőzé­sek után a kisebb mélyedéseket, kerék-csapásokat a hosz­szabban megmaradó vízben dagonyázásával mélyíti azzal, hogy a szőrére ragadó sár formájában elhordja fokozato­san a földet. Mesterséges dagonyákat úgy hozunk létre, hogy meg­figyeljük az elfolyó vizek útjait, s azokon a mélyebb pon­tokon, ahol arra alkalom nyílik, gépi eszközökkel kisebb­nagyobb „gödröket" létesítünk, és ezekbe vezetjük az u­takon csordogáló vizeket. E mélyedések még sekély talaj­rétegek esetén is 1-2 év alatt vízzáróvá válnak. Mind a természetes, mind a mesterséges dagonyák víztartásának fokozásara bentonitos szigetelést alkalmazhatunk. 30-50 % bentonit és 70-50 % föld keverékét a talajra terítjük és juhlábhengerrel tömörítjük. A tömörítésre legújabban azt a természetes módszert is használjuk, hogy szemes kuko­ricát szórunk a tömörítendő helyre. A kukoricát elfo­gyasztó vaddisznó kondák tökéletesen helyettesítik a juh­lábhengeres tömörítést. A dagonyák kisebb része egész évben vizet és iszapos sarat biztosít a vadon élő állatoknak, másik része csapa­dékos időben telik meg, és a felfogott víz csökkentheti a lezúduló vizek elsodró hatását. A visszamaradó víz az er­dei levegő pára-tartalmát növeli. 3.2. Földmedencék (mini-tározók) Kedvező adottságú völgyekben az erdei utak mellett lehet kialakítani tározótereket, amelyek magukba fogad­hatják a csapadékvizek jelentős részét. Földmunkagépekkel (dózerrel, gréderrel), viszonylag alacsony költséggel építhetők. Célszerű megkeresni a na­gyobb, 50-700 m 2 felületű víztároló medence létesítésére, az utakon lezúduló víz felfogására alkalmas helyeket. Tankbeálló mélyedést kialakítva, s a víz-befolyás kény­szerítésére terelő árkot ásva, illetve vízterelő beton-, vagy faelemeket elhelyezve, a többit elvégzi a természet. Egy­egy ilyen medence 4-5 nagyobb esőzéssel eliszapolódik s víztartóvá válik. (A "tankbeálló" katonai lőtéri kifejezés: járművek részére készített terepszint alatti mélyedés) E medencék 50-300 m 3 vizet képesek befogadni és tárolni. A medencék nagy előnye, hogy műszaki tervezést, na­gyobb előkészületeket és jelentős anyagi eszközöket nem igényelnek. A területét jól ismerő erdő- és vadgazda sok lehetőséget találhat a víztároló földmedencék építésére, a­mivel jelentősen csökkentheti a területről feleslegesen tá­vozó csapadékvizek mennyiségét. 3.3. Kis tározók A kis tározók létesítéséhez, a gátak megépítéséhez víz­ügyi szaktudást igénylő tervezés, és vízjogi engedélyezési eljárás szükséges. A tervezésnél fő irányelv a természet által kínált, műszakilag legkedvezőbb, ugyankkor a legki­sebb költséget igénylő helyek kiválasztása volt. Ezzel a szemlélettel a töltés méreteit optimálisra: a megkívánható mérettel költségtakarékosra lehetett tervezni. A tervezés és kivitelezés egyik legfontosabb szándéka volt, hogy a létesítmények természetbe simuljanak. A beton- és vasbe­ton szerkezeteket általában földtakarással láttuk el. A gá­tak felületei - mesterséges beavatkozással is segítve - ha­mar elfüvesedtek. 1-2 év elteltével csak a fuvesítetlen ár­apasztók, betonfelületek emlékeztettek a műtárgyra. A kistározók 1500-4500 m 2 területen egy-egy nagy­csapadék nyomán 400-6000 m 3 csapadékvizet voltak ké­pesek befogadni. Az évente visszatartott vizek mennyisé­ge ennek többszöröse lehet. A legelsők közt, 1994-ben létrehozott Malom-völgyi 1. sz. kistározó környezetét pl. az évek során úgy benőtte a növényzet, hogy ma már ter­mészetes tó látványát nyújtja. Körülötte pedig érezhetően gazdagodott a növény- és állatvilág. 3.4. Források foglalása A VERGA Rt. területén a források száma alacsony. Ezek egy része ugyan egész évben ad vizet, de a vízho­zamuk erősen változó. A források másik része időszakos. Működési idejük hossza, a mindenkori éves csapadéktól és annak eloszlásától függ Szinte felesleges hangsúlyoz­ni, hogy vízszegény területeken a működő forrás milyen nagy kincs. Az elmúlt évtizedekben ezzel a kinccsel, en­nek védelmével nem sokat törődtek. Az 1993. évi szemlé­letváltozás óta a Veszprémi Erdőgazdaság a forrásokat felkutatja és szakszerű forrásfoglalással rendbe teszi. A közelmúlt években 20 forrásfoglalás történt az erdőgaz­daság területén A forrásfoglalások során arra törekedünk, hogy azok­nak vizét felhasználva a forrástól 8-10 m távolságra dago­nyázó medencéket is készítsünk a vadállománynak. A ta­pasztalatok szerint dagonyázó medencék hiányában ma­gát a forrásmedencét teheti tönkre az inni, dagonyázni kí­vánó állat. A források mellett a túlfolyó árkokat is mindig ki kell alakítani, s azokat folyamatosan tisztán tartani. 3.5. Vízmosások Erdőterületeken gyakoriak a víz elsodró ereje által lét­rehozott 3-5 m mélységű, 8-10 m szélességű mélyedések, a vízmosások. Ezeknek fenékszintje már gyakran eléri az alapkőzetet. A vízmosásokat a lezúduló vizek állandóan bővítik. Ezáltal az erdők talaja is folyton fogy. A vízmosások medrében viszonylag kis költséggel le­het gátakat építeni. Ezek kettős feladatot oldanak meg: visszatartják a hordalék jelentős részét, a gátudvaron pe­dig vizet tárolnak - ha a gát szerkezete ezt megengedi A gátudvarokban tározott víz az 100-500 m 3-t is elér­heti, így ez az erdő élővilága részére ugyanolyan víznyerő hely, mint egy kistározó, vagy dagonyázó hely. A gátud­varok a visszatartott hordalékból néhány év alatt feltöl­tődnek. A feltöltődött gátudvar felett újabb gátat lehet é­píteni, illetve a feltöltődött gátudvarban kis munkával da­gonyát vagy víztartó medencét kialakítani. így a vízmosás medrében szinte folyamatosan lehet vizet biztosítani. A vízmosásoknál a gátudvar vízzárása természetes ú­ton is kialakul, de ezt mesterségesen - tömörítéssel, ben­tonitos keverékkel - rövidebb idő alatt is biztosítani lehe­tett. Erre jó példa az olaszfalui Malom-völgy 1. sz. müve. vagy a padragkúti Sárcsíkut gátja és gátudvara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom