Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Molnár László: Vízimalmok az Alsó-Válickán és mellékvizetin
MOLNÁR L .: Vízimalmok az Alsó-Válickán 103 mányzat tulajdonába került. Aztán 1992. augusztus 14-én eléggé zavaros körülmények közt lebontották 4 6. Egy 1949 évi összeírásból tudjuk, hogy akkor a malom kapacitása 10 q volt 24 óra alatt. A malom használhatósági foka 40 %-os. Hajtó erő: víz + fagázas motor 4 7 Az 1992-ben készült malomfotóról már hiányoznak az alábbi épületrészek: turbinaház, gépház, gázház, favágószín, malomszoba 4 8 Ezt Szombati Pálné elmondásából és vázlatrajzából tudjuk. A Közellátási Felügyelőség, Zalaegerszeg kimutatása alapján tudjuk, hogy az 1948. naptári évben még Baka Ferenc nevén van, bár egy korábbi összeírás özv. Baka Ferencnét jelöli tulajdonosnak. Őrlöképességét 10 q-ban határozták meg 4 9. A földrajzi nevek közül a Sánc, a Malomárok, valamint a Csörge utalnak az egykori malomra 5 0. A Sánc és a Malomárok a malmok szabadrekesztői voltak. Az 1 és 3as földrajzi nevek által határolt területen van az ú.n. gőzmalmi rét. "Nagyapám, Belső József itt egy gőzmalmot épített, de nem jöhetett be a számítása, mert lebontotta". 51 Az általa elmondottakat támasztja alá az iratok közt 1047/893 számon található Zala vármegye Novai Járásnak főszolgabírója által Kányaváron 1893. január 9.-én kiadott "Telepengedély gőzmalom építésére." A telep helyét is meghatározta "a Páka-Kányavár-Szentadoiján törvényhatósági út 12-13 kilométer szakasza közötti a saját tulajdonát képező földterületen... stb." Ebből arra következtethetünk, hogy ifj. Belső József korát jóval meghaladó, széles látókörű, szakmáját jól ismerő ember volt, aki igyekezett lépést tartani a fejlődéssel és a vízhozamtól függetleníteni malma működését. A malomépítés fejlődése jól nyomon követhető a ránk maradt képek alapján. Az első, a századforduló táján készült fényképen egy teljesen boronából épült malomház látható. Jól látszanak a vízikerekek is. A következő ábrázoláson - egy olajfestményen - a malomház még mindig boronából van, de hozzátoldva már téglából építve és cseréppel fedve látszik egy épületrész. A festmény a század 10-es éveiben készülhetett. A harmadik fényképről nem tudjuk mikor készült, de a rajta látható malom 1923 körül épült. Építője egy Bukovecz nevű mester volt. Ez az 1992-ben lebontott épület amelyről 1992-ben még sikerült fényképfelvételeket készíteni. A képen jól láthatók a malomhoz szervesen kapcsolódó létesítmények: zsilipkezelő híd, turbinaház, malomház, gépház (a híd jobb végénél), malomszoba, favágó szín. 11. Dömefölde A község középkori írott anyagában nincs utalás malomra. A XVIII. századi írásos emlékeink is csak molnárokról szólnak, akiknek másutt vannak bérelt malmaik, mint pl. Tóth Györgynek Pördeföldén 1728-ban. A molnár jövedelme 15 Ft, vagy 1703-ban malommal bíró parasztok jövedelme soproni mérővel számítva 6, és 1770ben 2 molnár 14 pozsonyi mérő jövedelemmel. Egy parasztmolnár 14 pozsonyi mérő jövedelemmel. Ezek tehát Dömefóldén laktak, s bérelt malmokban dolgoztak. Az I. katonai felmérésen nincs malom 5 2, és Tomasich térképe sem jelöl malmot. A II. katonai felmérésen már van malom 5 3. Hogy ezt a malmot ki építtette, nem tudjuk. Csupán 1906-ból ismerjük tulajdonosának nevét, amikor engedélyt adnak Fata Gábornak vízhasználatra. "Engedély okirat Fata Gábor dömeföldi lakos. engedélyt nyert az AlsóVálicka vízfolyás vizének dömeföldi malom mozgatására való felduzzasztására mesterséges duzzasztás segélyével. A vízhasználat segélyével két darab alulcsapott közönséges rendszerű vízikerék tarttatik mozgásban, melynek magassága felülről lefelé menő sorrendben 166,23, 166,04 méter a hasonlitósík felett, átmérőjük pedig ugyanazon felsorolás sorrendjében 4,03, 3,47 méter. A fenti vízikerekek 2 pár 1 m átmérőjű malomkövet hajtanak. " (Felsorolja még az összes méretet és az engedélyes jogait és kötelezettségeit) 5 4. Ugyancsak szerepel Fata Gábor a 19495/906 számú Varga Sándor csörgei malmára kiadott vízhasználati engedélyben 5 5. A következő szűkszavú adat 1936-ból való. Ebből tudjuk, hogy vízturbinával és szívógázmotorral üzemelt. Sajnos, a család széjjelszóródott, lakása több tulajdonos birtokában volt, egy ideig üresen, elhagyottan állt így az esetleg még meglévő iratok nem voltak hozzáférhetők. Van viszont fényképünk az épületről 1927-ből. 1947 és 50. közt a malom tetőterének jobb kihasználása érdekében a falakat megmagasították. Ezt az újabb falazást nem is vakolták. így maradt a malom lebontásig. Valószínűleg ekkor a malmot villamos világítással látták el. A szerelvények egy része még a lebontáskor is megvolt. Mivel a környéken elektromos hálózat nem volt - a falvak villamosítása csak 59-60-ban kezdődött - a világítás saját áramforrásról üzemelt. A malmot aztán később sem kapcsolták rá a községi hálózatra. A közellátási felügyelőség adataiból tudjuk, hogy a malom őrlőképessége búzából és rozsból 25-25 q/24 h, a vám 11,5 és meghajtása víz és butángáz 5 6. 1949-ből tudjuk, hogy a tulajdonos Fata Gábor, a malom kapacitása 30 q/24 h, használhatósági foka 80 %. 5 7 A malmot általunk ismeretlen okból nem államosították. A tsz-ek szervezése után a malom a pákai, majd a csömödéri termelőszövetkezet tulajdonába került, a lakás magántulajdonban maradt, majd tanácsi tulajdonba került. 3. kép. A dömeföldei malom az 1960-as években 1986-ban a termelőszövetkezet a malmot lebontotta. Egyemeletes téglaépület volt, magasított padlástérrel. A vámot kanalas felhordóval tudták ide feljuttatni. A padlástérben is volt garat, így az itt felhalmozott gabonát innen
