Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
3. szám - Koncz József: „Hogyan menthető meg a Duna ártere a bősi vízerőmű hatásaitól?” – Kritikai megjegyzések a WWF 1997. októberi kiadása összefoglalójához
165 "Hogyan menthető meg a Duna ártere a bősi vízerőmű hatásaitól?" - Kritikai megjegyzések a WWF 1997. októberi kiadása összefoglalójához Koncz József 1021. Budapest, Budenz u. 4/A. Kivonat: A Természetvédelmi Világ Alap [WWF] az 1997-ben megjelent kiadványa és 1998-bsn készített Összefoglalója különböző, egymással részletesebben össze nem függő tanulmányokból áll. Véleményeket nyilvánít a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer ügyében, amivel kapcsolatban a Hágai Nemzetközi Bíróság állást foglalt ítéletében. A Szerző is véleményt mond az alábbiakban a WWF kiadványban foglaltakról. Kulcsszavak: vízerőhasznosítás, környezetvédelem, Duna. Szövegmagyarázat: A betűtípusok szokásos használata mellett: - A WWF tanulmányból idézettek "dőlt betűsek". - A szögletes zárójelbe foglaltak [1/1] a WWF tanulmány mellékelt kiegészített tartalomjegyzéke fejezetét, ill. a / jel után annak bekezdését sorszámozzák. - A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben hozott ítéletéből vett idézeteket "félkövér dóit betűkkel" közöljük. Előzmények A Természetvédelmi Világ Alap [WWF] 1997-ben megjelent kiadványa és a következő évben készitett öszszefoglalója különböző, egymással részletesebben össze nem függő tanulmányok rendezetlen egymásmellettisége Az összefoglaló azután inkább csak sűríti, és meglehetősen zavarossá teszi a WWF-nek a kitűzött témára vonatkozó gondolatmenetét. 1. melléklet Kiegészített tartalomjegyzék A fejezel címe Oldal FejeBekezMegjegyzés szám zet dések. száma száma Borító lap 1 Nincs oldalszám Szerzők felsorolása 2 Nincs oldalszám Tartalom jegyzék 3 Nincs oldalszám Összefoglaló ismertetés 4-5 1 18 Bevezetés 6 2 6 1. térkép 7-8 3 11 Nincs oldalszám Mennyibe kerül Bős valójában? 9-10 4 6 WWF végkövetkeztetése 10-12 5 14 Fényképek 13 Nincs oldalszám A jövő lehetőségei 14-15 6 12 A nagymarosi gát "alternatívája" 16-17 7 10 WWF ajánlások 18-19 8 10 Uj megoldás a Duna árterületére 20 9 4 2. a-b térkép 21 Nincs oldalszám Kiadók 22 Nincs oldalszám WWF-REFLEX ismertetése 23 Nmcs oldalszám Egy összefoglaló célja általában, hogy rövid kivonatban bemutassa az anyag fő mondanivalóját, annak indoklását, az azt alátámasztó érveket és adatokat. Lehetőleg úgy, hogy az olvasó megalapozó tájékoztatást kapjon a tanulmányról, és az összefoglalóba akkor lapozzon bele, ha valamit nem ért pontosan, vagy a mondanivalót alátámasztó indokokra, adatokra kíváncsi A további cél lehet, hogy bemutassa a tanulmány azon téziseit, amelyre a tanulmány fel kívánja hívni a figyelmet, vagy amelyre hatni akar Ezzel szemben a WWF mostani tanulmányai elé illesztett összefoglaló a témákat új halmazban tárgyalja, elrugaszkodva mind tartalomjegyzékétől, de sok esetben még az egyes fejezetei témájától is. Ezek után a tanulmányról nehéz megtudni, hogy a sok helyen elszórt gondolatok, érvek, indokok és ajánlások a Duna árterének megmentése érdekében, vagy az ott kialakult helyzet ellen íródott. Ez az elemzés az Összefoglaló egyes fejezeteit bekezdésenként tárgyalja. A tárgyalás megkönnyítése érdekében az 1. melléklet bemutatja a WWF kiegészített tartalomjegyzéket Az egyes fejezeteket sorszámmal látja el, közli a fejezetekben található bekezdés sorszámát is, és utal a lapszámozásra. A WWF tanulmány 1. fejezete: Összefoglaló ismertetés Az összefoglaló [1/1] bekezdésben található első megállapítás, amely a tanulmány tárgyaló részében már nem szerepel: "A bősi vízerőmű komplexum a Dunán épített legnagyobb műszaki rendszer" - több okból helytelen. Egyrészt, a Dunán a Vaskapunál Románia és Jugoszlávia háromszor nagyobb vízlépcsőt épített a bős-nagymarosinál. Másrészt, az Újvidékig ható vaskapui rendszer kb. 100 km visszaduzzasztású. Ez közel megegyezik nemcsak a bősi, vagy bős-nagymarosi, hanem más osztrák vízlépcső-rendszerek visszaduzzasztási hosszával is. Az első megállapítás azonnal felveti, hogy ilyen nagy horderejű tanulmányban talán célszerűbb lett volna bemutatni, hogyan is áll ma a dunai vízlépcsők kiépítettsége. Az az elv, hogy amiről nem beszélünk, az nem létezik, komoly tanulmányban senki hozzáértőt nem hat meg. Itt lehetett volna pl arról beszélni, milyen károk jelentkeztek ezeknél a létesítményeknél. Az összefoglaló meggyőzőbb lenne, ha ezeket a károkat tételes értékekkel ($, ECU. CSK, FIUF) megnevesítve felsorolná. A "komoly veszélyt jelentenek" [1/3] megfogalmazás túl általános. Az [1/4] bekezdésből nagyon hiányzik a költség-haszon elemzés, amely a villamos energia termelés értékét és a járulékos (mezőgazdasági, idegenforgalmi, víztisztítási) veszteségeket vetné össze. Ilyen számítások nélkül nincs meggyőző ereje a tanulmánynak. Az [1/5] bekezdés, amely megállapítja, hogy a jelenlegi helyzetben "Az erőműrendszer az energiatermelés szempontjából sem a legjobb, és nem is az egyetlen lehetséges megoldás Szlovákia számára" egyszerűen cáfolható, abszurd gondolat Ez mű ugyanis már létezik, és termel, helyette másikat építeni felesleges pénzkidobás. A [1/6] bekezdés leírja: "Mind Szlovákiában, mind Magyarországon igyekeznek felmérni és csökkenteni a környezetben okozott változásokat, amelyek a bősi erőmű működése miatt 1992 óta bekövetkeztek". Ennek konkrétságára kíváncsi az érdeklődő. Ezután az olvasó váija a
