Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

307 döntő mértékben intenzív anyagcseréjű, és magas P/B-arányú halivadék-tömegekből áll. Általános trend, hogy a halászat bruttó hatékonysága az elsődleges termelés nagyfokú növekedésével párhuzamosan csökken (mérsékeltövi, sekély és trópusi tavakban egyaránt). A Balaton jelenlegi és jövőbeli változásainak megértésére "kevert trofikus hatásvizsgálatot" végeztünk, mely egy csoport biomassza-növekedésének hatását jelzi más szervezetcsoportok biomasszájára. A különböző fajok és szervezetcsoportok pozitív vagy negatív egymásra hatása a modellel elemezhetővé vált. A csúcsragadozó biomaszszájának növekedése elenyésző változást okozna a többi csoportra nézve. Ugyanez vonatkozik a nagytestű pontyokra és a folyami gébre, ami abból következik, hogy biomasszájuk limitált, s táplálékuk nagymértékben különbözik. A küsz, dévér- és más keszegfajok, továbbá a pontyfélék ivadékának biomassza-növekedése viszont egyértelműen kedvezne közvetlen fogyasztóik produkciójának növekedéséhez. A tó egész rendszere igen érzékenynek látszik az árvaszúnyogok, továbbá bizonyos mértékben a puhatestűek és a zooplankton biomasszájának növekedésére. A perifiton "viselkedése" itt eltér az utóbbi években tett megfigyelésektől. A komponensek egymásra hatását környezeti (klimatikus) és egyedsűrűségtől függő mechanizmusok szabályozzák (kifalás, népességsűrűség, szaporodó állomány-utánpótlás egyensúlya, szezonális ritmusok, több éves ciklusok, idegen és "őshonos" fajok inváziója stb). A környezetvédelem körében a tó védelmét a Balaton "eredeti" biológiai szerkezetének, állatvilágának megőrzése kell, hogy jelentse, amely magába foglalja az egyes élőhelyeken (biotop) természetesen kialakult trofikus kapcsolatok érintetlenségét. Köszönetnyilvánítás A kutatásokat az OTKA T016012 illetve a T029960 és a Miniszterelnöki Hivatal Balatoni Titkársága támogatta Irodalom Bíró P. (1997): Temporal variations in Laké Balaton and its fish populations. Ecology of Freshwater Fish 6: 196-216. Bíró P. és Vörös L. (1990): Trophic relationships between primary producers and fish yield in Laké Balaton Hydrobiologia 191: 213-221. Dévai Gy., I. Czégény, I. Dévai, Cs. Heim, J. Moldován, Z. Preczner (1984): Studies of tghe ecological effect of Laké Balaton and River Zala sediment on Chironomida (Diptera: Chironomidae). Acta Biol. Debr. suppl. Oecol. Hung. 1: 11-109. Entz G. és Sebestyén O. (1942): A Balaton élete. K M Természettud. Társ. Budapest, p. 366. Herodek S. (1988): Limnology of Laké Balaton. Eutrophication of Laké Balaton. In: Misley K. (szerk ). Laké Balaton research and management. Budapest, NEXUS, pp . 9-58. Herodek S. V. Istvánovics and J. Zlinszky (1988): Phosphorus metabolism and eutrophication control of Laké Balaton. Verh. Int. Verein. Limnol. 23:517-521. Istvánovics V. and S. Herodek (1995): Estimation of net uptake and leakage rates of orthophosphate from 32P-uptake kinetics by a linear force-flow model. Limnol. Oceanogr. 40(1): 17-32. Lakatos Gy., Bíró P„ Kozák L., Kiss. K. M., Kiss M. (1997): A Balaton kövesparti öv élöbevonatának előzetes tanulmányozása. Hídról. Közi. 77 (1-2): 33-35. Lakatos Gy., Grigorszky I., Bíró P. (1998): Reed-penphyton complex in the littoralO of shallow lakes. Verh Intemat. Verein. Limnol 26(4): 1852-1856. Magadza, C.H.D. (1995): Resrvoir management using food chain manipulation. pp. 197-205. In: R. De Bemardi & G. Giussani (eds.) Guidelines of Laké Management, vol. 7., Biomanipulation in Lakes and Reservoirs Management. ELEC/UNEP, Hanroku Type Ltd., Otsu. Moreau J., P. Bíró (MS): A model for trophic relationships in the eutrophic Laké Balaton (Hungary). Padisák J. és C. S. Reynolds (1998): Selection of phytoplankton associations in Laké Balaton, Hungary, in response to eutrophication and restoration measures, with special reference to the cyanoprokaryotes. Perényi M., P. Bíró, I. Tátrai, G. Paulovits, Gy. Lakatos (1993): Biomass assessment of Chironimidae larvae in the littoral zone of Laké Balaton (Hungary). Verh. Intemat. Verein. Limnol 25: 689-693. Ponyi J. (1981): A makrobentosz mennyiségi vizsgálatai a Balatonon. A Balaton kutatás újabb eredményei II. VEAB Monográfia Veszprém 16: 221-238. Sebestyén O. (1963): Bevezetés a limnológiába. Akad. Kiadó, Budapest, p. 235. Specziár A., L. Tölg and P. Bíró (1997): Feeding strategy and growth of cyprinids in the littoral zone of Laké Balaton. J. Fish Biol. 51:11091124. Stiassny, M.L.J. (1996): An overview of freshwater biodiversity: with somé lessons from African fishes. Fisheries 21(9): 7-13. Van Straaten G., S. Herodek, J. Fischer, I. Kovács (eds.)(1980): Proceedings of the Second Joint MTA/HASA Task Force Meeting on Laké Balaton Modeling I-II. Veszprém 27-30 1979., VEAB. Vinberg, G.G. and collaborators (1971): Symbols, units and conversion factors in studies of fresh water productivity. IBP/PF, Cable Printing Services Ltd. London, p. 24. Food-webs and material turnover in Laké Balaton Péter Bíró *, András Specziár * & László Tölg ** * Balaton Limnological Research Institute, Hungárián Academy of Sciences, 8237 Tihany, ** Balaton Fishing Company, Siófok Abstract: A short overview of planktonic- and benthic food-webs in Laké Balaton has been presented. The biological strucrure and fúnctioning of the laké can best be approached according to the quantitative and qualitative characteristics of the trophic relationships. These interrelationships are sensitive to humán impacts and to the invasion of new species and the modelling of food-webs may help in the prediction of biological responses.