Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Bezdán Mária: A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása az árhullámokra

BEZDÁN M.: A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása 93 esete, amikor is a két irányból érkező hatások nagyjából egyensúlyban vannak. Itt a folyószakasz két végpontján, így vélhetőleg a teljes szakaszon is egyidejűek voltak a tetőzések. 1895. áprilisában az átmenet SzolnokCsongrád közti folyószakasza volt a tetőzések befejeződésének szakasza, nem pedig a Tisza titeli torkolata. Az 1919. májusi árhullám alkalmával Polgár és Szolnok mércekapcsolatai 1. típusúak voltak (3. a. ábra), mert Polgár 10-én, Szolnok 13-án tetőzött, sőt Szolnokon a tetőző vízállás 17-ig szinte álladó volt, miközben Polgáron 1 m-nél is nagyobb volt az apadás. A SzolnokCsongrád mércekapcsolat 2. típusúnak tűnik (3. b. ábra), de ezt a csongrádi tetőzés napján a tiszasasi másodrendű-töltés szakadás és a Vezseny környéki magaspart meghágás elöntései 13-a és 15-e között hirtelen jelentékenyen befolyásolták. A szolnoki és a csongrádi tetőzés azonos napja viszont a 3. típus, az átmenet jellemzője volna. Talán a kevésbé megzavartnak látszó CsongrádSzeged mércekapcsolat ábrázolja inkább az átmenet 3. típusát (3. c. ábra), bár a 13-áról 14-ére, vagy a 14-éről 15-ére előálló nagymérvű csongrádi vízszín-süllyedés nélkül a mércekapcsolat-történet egyértelműen a fordított forgási irányt mutathatta volna, miközben a szegedi tetőzés e nélkül is 1 nappal megelőzte a csongrádit. Az árhullám most is a Csongrád-Szeged szakaszon ért véget, később, mint a Tisza torkolatában, 2. c. ábra Mércekapcsolat-történeti vonal, Szolnok-Csongrád 1895. április Fontos megjegyeznünk, hogy a következőkben ábrázolandó mércekapcsolat-történeti vonalak ugyan hasonlítanak az ismert árvízi hurokgörbékre, sőt azoknak adataival, forgási irányával is összefüggenek, mégsem azonosak egymással. A mércekapcsolat-történeti vonal két szomszédos folyószelvény vízállásait ábrázolja egymás függvényében. Az árvízi hurokgörbe egy adott folyószelvény vízállásait a hozzájuk tartozóan megmért vízhozam függvényében ábrázolja. Mivel az árvízi hurokgörbe meghatározása vízhozam méréseket igényel, s ilyenekre a legtöbb esetben nem kerülhetett sor, mércekapcsolat-történeti vonalat viszont bármely két vízmérce párhuzamos vízállás-idősorának ismeretében értelmezni lehet, vizsgálataink részére ezek váltak alkalmassá. Szolnok Hín\ 900 1919 3. b. ábra Mércekapcsolat-történeti vonal, Szolnok-Csongrád, 1919. május Csongrád 3. a. ábra Mércekapcsolat-történeti vonal, Polgár-Szolnok, 1919. május 3. c. ábra Mércekapcsolat-történeti vonal, Csongrád-Szeged, 1919. május