Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Halász Péter: Termőterület-használat, mint környezeti rendszerszabályozás

86 Termőterület-használat mint környezeti rendszerszabályozás (Növényállapot-, talajerő- és vízháztartás-szabályozás) Halász Péter 1122. Budapest, Maros u. 11. Kivonat: A termőterület megfelelő állapota a termőhelyi adottságoknak megfelelő földhasználat útján biztosítható, amely a megfelelő terméseredmények mellett, más fontos beavatkozásokkal együtt a vízrendezést és a meliorációt is megalapozza. Kulcsszavak: földhasználat, termőterület-állapot, terméseredmények, árvízhelyzet, belvízhelyzet, víztisztaság. Vízháztartás-állapot, termőtalaj-állapot, földhasználat A vízzel való gazdálkodás alapvető feladata a vízháztartás szabályozása, vagyis a vízgyűjtő-területek megfelelő vízháztartásának biztosítása. A vízháztartás állapotára annak hatása alapján lehet következtetni. Dombvidéki területeken a vízháztartás állapota akkor megfelelő, ha a lefolyás hatására csupán lassított erózió következik be. Ebben az esetben a termőtalaj állapota megfelelő. A termőtalaj térszíni adottság, amely a többi térszíni adottsággal és az időjárással is összefüggésben áll. Ha egy terület egymással összefüggő természeti adottságainak együttesét a terület természeti adottságai rendszerének tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a terület termőtalaja, illetve vízháztartása akkor megfelelő, ha természeti adottságai rendszerének állapota (a terület állapota) megfelelő. Egy terület állapota a megfelelő földhasználat (növényállomány) hatására megfelelő. A termőterület megfelelő állapota tehát annak megfelelő használata útján biztosítható. Ez a megállapítás, általános jellegéből következően nemcsak dombvidéki, hanem síkvidéki, vagyis minden termőterületre értelmezhető. A földhasználat és a természeti (termőhelyi) adottságok kapcsolatát az /. ábrán feltüntetett környezeti rendszer modell ábrázolja. A modell, összetett rendszerként az időjárás és a térszíni adottságok, valamint a vízháztartás elemeiből, továbbá a növényállományból (a földhasználatból) épül fel. Az összetett rendszer középpontjában a növényállomány (N) áll. Következtetések A termőterület használata akkor megfelelő, (/. ábra), ha azon, a terület talaján (T) kifejlődött legmagasabb rendű természetes növénytársulás növényeivel egyenértékű, vagy azoknál magasabbrendű növények termeszthetők eredményesen, a talaj természetes termékenységének csökkenése nélkül, illetve megfelelő növekedése mellett. A megfelelő földhasználat kritériuma: a termőhelyi (éghajlati (É), talaj, domborzati (D) és földtani (F)) adottságoknak megfelelő növénycsoportok vetés-váltásos termesztése (szukcesszió), úgy, hogy az egymás melletti táblákra egy időben különböző növények kerülnek (asszociáció). A betűjelek értelmezése. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK IDŐJÁRÁS E... éghajlat TÉRSZÍNI ADOTTSÁGOK F. töldtani adottságok D... domborzat T. talaj Q A VÍZHÁZTARTÁS ELEMEI: C... csapadék E...evapotranszspirácío L... lefolyás FÖLDHASZNÁLAT N...növényállomány 1. ábra A termőterület-használat, mint a környezeti rendszerszabályozás modellje A megfelelő földhasználat mellett jobban behatárolható lehet a növényvédelem: kisebb mennyiségű és koncentrációjú növényvédőszert lehet alkalmazni, a talajerő utánpótlása is megfelelőbb lesz: kisebb műtrágya mennyiségek alkalmazhatók, a terméseredmények pedig jobbak lesznek. A fentiek következtében a környezetvédelem érdekei is jobban érvényesülnek: csökken a víz és a szél okozta talajelsodrás, feltételezhető, hogy csökken, vagy megszűnik a talajoknak a jelenlegi növénytermesztés mellett egyre fokozódó savanyodása is. A megfelelő földhasználat következményeként a vízháztartás is javul: a megfelelő csapadék-hasznosulás (E/C) mellett a növényállomány jobban fejlődik, az árvíz-, illetve a belvízhelyzet (elöntés, elvizenyősödés) természetes úton javul, vagy megfelelő marad. Az 1. ábrán közölt vízháztartási egyenletből ugyanis következik, hogy változatlan csapadék (C) mellett, ha az evapotranszspiráció (szabad vízfelületek párolgása és a növények párologtatása, (E)) minél nagyobb, a lefolyás (L) annál kisebb lesz. Feltételezhető, hogy a megfelelő földhasználat óvja a kapcsolódó környezetet: a vízfolyásokat, különösen pedig a tavakat (így nálunk a Balatont és a kisebb tavakat) a jelenlegi növénytermesztés hatására is bekövetkezhető eutrofizációtól, a felszín alatti vizeket pedig a nitrátosodástól. E ÉK

n í ^e / \ — \ _ L-~ —L C =E+ L