Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Philipp István: Korszerű védekezés az árvizek ellen

PHILIPP I.: Korszerű védekezés az árvizek ellen 73 árvédelmi karó A háromsoros henger akkor véd a legjobban, ha a víz felöli első sor egészen a vízben van és a töltés felöli olda­lon megcsillan a víz. A hármas hengersor alá, gyengébb gyeptakaró esetén, a töltés oldalára 8-10 cm vastag szalma-dudva réteget terítenek. Jó gyepen csak akkor használnak ilyen ágya­zást, ha a töltés oldalát a hullámok már kikezdték. Ilyen­kor a hengersor mögé is szalmát, sást, gazt, vagy más pu­ha védőanyagot gyömöszölnek, vagy taposnak. A munkát az egysoros védelemnél 6, a háromsoros védelemnél 13 főből álló brigád végezheti el gazdaságo­san. Az egysoros henger lerakásánál egy 6 főből álló bri­gád 1 órai munkával kb. 75 fm-t készít el, a kész henger­sor mozgatásánál (húzás, vagy vízre tolásnál) a teljesít­mény 100 fin/óra. A háromsoros henger lerakásánál a 13 főből álló brigád 1 óra alatt kb. 60 fm-t készít és 100 fm-t mozgat, illetőleg helyez át. Kisebb intenzitású, vagy közepes erősségű hullámverés elleni védekezésnél sikerrel alkalmazzák az úszó, vagy gördülő rőzsehengert is. 14. ábra. Úszó rőzsehenger Ha a hullámverés megbontotta a töltést, fejkarózással védekezünk. A rőzse, mint védelmi anyag egyre inkább kiszorul, a­minek oka egyrészt, hogy a töltések a régieknél már sok­kal nagyobb méretűek, másrészt, mert a magas vízállásnál bekövetkező, veszedelmes hullámverés ritka jelenség. Ha azonban ez a ritka jelenség bekövetkezik, akkor feltétle­nül védekezni kell, kiváltképp, ha a rézsű elhabolása meg­kezdődött. Rőzse hiányában erre alkalmas lehet a fejkaró­záshoz hasonlóan az, hogy az elhabolt részbe bekötött homokzsákokat, vagy kőzsákokat dobnak és azokat ár­vízvédelmi karóval szorítják a töltéshez. Erős hullámzásnál megoldás az is, hogy az elhabolt részbe követ szórnak, mely alá - a hullámok szívó hatása ellen - geotextíliát tesznek, illetve erre szólják a követ. Hullámzás hatására a burkolt rézsű is rongálódhat, mely­nek bekövetkezésekor a kőszórás hatásos lehet. A töltés testében szivárgó, esetleg áramló víz kárté­telei elleni védekezés. Mint korábban említettük, helytelen alapozás, vagy an­nak elhagyása, és az egyes keresztszelvény bővítése, szak­szerűtlen összeépítése, valamint egyéb építési hibák miatt kialakulhat a keresztszelvény teljes átázása. Ezek a jelen­ségek a talpszivárgás, a rétegszivárgás és a permanens szivárgási görbe. (Vagy az ehhez hasonló átázás). Az elkorhadó gyökerek, stb. helyén és a töltésbe befészkelő kisrág­csálók (ürge, pocok, stb) járataiban csurgások alakulhatnak ki. Ha e jelenségek a mentett oldali töltésrézsű hordalék­mentes tiszta víz formájában jelentkeznek, tulajdonkép­pen semmiféle beavatkozásra nincs szükség. Ha úgy ítél­jük meg, hogy később e jelenség továbbfejlődve már megbonthatja a töltés anyagát, vagy ha ezt már észleljük is a víz zavarodása formájában, elsősorban a vízoldalon kell megkísérelni a védekezést szádfalazással. A szivárgó víz jól megfigyelhetősége érdekében már a védelmi készültség elrendelésekor a mentett oldali rézsűt és az azt követő terepszakaszt le kell kaszálni. Éjjel az ezt figyelő őrök részére olyan megfelelő fényerejű lámpát kell biztosítani, mely összpontosított és szabályozható tá­volságú (fókuszálható) fényt biztosít, melynek fényénél tiszta, ill. zavaros víz megkülönböztethető. Vízoldali vízzáró szádfal a szivárgások lezárására al­kalmazható. Ez a módszer alkalmazható akkor is, ha a rézsűcsúszás veszélye kéregtelítődés miatt jelentkezik. A szádolás történhet a töltésről, vagy vízről egyaránt A szádfal és a töltés közét agyaggal kell tölteni. (16. ábra). 16. ábra. Vízoldali szádfal A szádfallal mindenfajta vízbeszivárgást (kereszt-szi­várgást, kéreg-szivárgást, talp-szivárgást, stb.) meg kell a­kadályozni, ezért a szádfalat a vízzáró fedőrétegbe be kell kötni, de nem szabad azon túlhajtani, ezért meg kell győ­ződni a fedőréteg vízzáróságáról és vastagságáról. Ha a rézsűcsúszás veszélye kéregtelítödés miatt jelentkezik, akkor a védekezés történhet a telített réteg megcsapolásával, a felette lévő vízzá­róbb kéreg megnyitásával, ebbe a kéregbe szivárgó bordák beépítésével A vízzáró, külső kéregbe a rézsűn esésirányban 1,5-2,0 m-enként árkot nyitnak, amit azonnal ki kell tölteni homokos kaviccsal

Next

/
Oldalképek
Tartalom