Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Philipp István: Korszerű védekezés az árvizek ellen

PHILIPP I.: Korszerű védekezés az árvizek ellen 71 A kis keresztszelvényű töltésekben rendszerint kialakul a permanens szivárgási görbe, de a kis nyomómagasságot eredményező alacsony árhullám által a töltés alatti talajrétegekben végbemenő szivárgási jelenségek, tehát a nyomásvonal a mentett oldalon még a terepszint alatt marad, ezért az árvédekezés a kezdeti időkben a töltéstest védelmére korlátozódik. Védekezés a töltés magasságát meghaladó árvizek kártételei ellen Az alábbiakban néhány ábrán szemlélhetők a töltéstest védelmét szolgáló védekezési módok, amelyek egy része most is használatos. i.12-ISm-es karó földes -r só kok 6. ábra. Különböző, pallós, földeszsákos, jászolgátas és nyúlgátas töltésmagasítási módok Meg kell említeni, hogy a töltéskoronán átbukó víz esetében a töltés mentett oldali koronaéle fix bukóként viselkedik, ezért a koronáéi alatti rézsűt az átbukó víz megszívja, ami szakadást eredményezhet. A töltéskorona és a rézsű felső, mintegy 0,5 m-es rétegét szivacsos, laza rétegnek tünteti fel az irodalom. Ez a töltéskoronára nem lehet igaz, mivel azon járművekkel közlekednek, amelyek a töltéskoronát folyamatosan tömörítik. Ha juta vagy kender anyagú "homokzsákból" építünk védművet (ez esetben nyúlgátat), ilyenkor alapozni nem kell E zsákok felülete érdes, a súrlódási tényező nagy, ezért a zsákfelület mentén a szivárgási sebesség kicsiny. A zsák jól megtaposva teljesen hozzáidomul az alatta lévő földfelülethez, és víz hatására abba bele is préselődik. így az egymást keresztező szövetszálak kicsiben ugyanazt a hatást érik el, mint nagyobb méretekben az alapozás. A talajba mélyedő szövetrész a szivárgó víz által esetleg megmozgatott talajszemcséket kiszűri, vagy visszatartja. A zsákanyag a víz hatására megdagad, ezért a beletöltött anyagot kiszűri még dinamikus hatás (hullámzás) ellenében is. A zsákokat kb. kétharmad részig kell földanyaggal megtölteni. A beépítés helyén állítva kell a zsákot letenni, a szájnyílását alaposan aláhajtva (a döntés irányában) ellökve kell a helyére fektetni, hogy a föld a zsákban egyenletesen elterüljön. Ezt követően a zsákot jól meg kell taposni, hogy a zsáksor akár hosszába, akár keresztbe fordítva pikkelyes alakban fedje egymást. Újabban szokás a természetes anyagú zsákok helyett műanyagból szőtt, vagy fólia zsákot alkalmazni. Mindkettőnek jóval kisebb a súrlódási tényezője, mint a juta-, vagy kender anyagúaké, ezért a felületükön kialakuló szivárgási sebesség az alatta lévő talajt megbonthatja. A műanyagból szőtt zsákban a betöltött anyag elázik, ezért olyan helyen használható, ahol közvetlenül nem érintkezik talajjal. Merevsége miatt a kisebb talaj-egyenetlenségeket áthidalja, ami növeli az alámosás veszélyét. A fóliazsák nem engedi át a vizet, a beletöltött föld darabos marad, ezért alkalmatlan védekezési célra. A műanyag zsákok raktározása könnyebb ugyan, mint a természetes anyagúaké, de mivel a védelmi anyagot nem raktározási, hanem védekezési célra készletezik, ez nem lehet szempont a természetes anyagú zsákok lecserélésére. Ha a nyúlgát, vagy jászolgát földanyaga közvetlenül a töltés koronájára kerül, az alá eső koronasávot kb. 0,5 m távolságban ekével nagy ásóval a koronaéllel párhuzamosan kb. 10 cm mély barázdákba is betömörítve, a szivárgó vízszálakat ily módon a földbe kényszerítve, megakadályozzuk a vízvezető sík kialakulását a jászolgát alatt, megelőzve ezzel annak aláüregelődését (1. 18. ábra). A 6. ábrán bemutatott anyagnyerő helyeken kívül sok helyen a töltés mentett oldalán e célra elhelyezett depóniákból lehet anyagot nyerni, ill. a mai szállítási feltételek mellett távolabbi anyagbányából lehet megtöltött homokzsákot, vagy földet hozni. Ha töltésmagasításra van szükség, azt mindig nagy hosszban az árhullám emelkedésével lépést tartva kell megépíteni, ha csak az előjelzés miatt ez nem előzhető meg. Manapság ez a feladat legtöbbször lokalizálásnál fordul elő. A töltéstest védelme hullámverés ellen A töltéstestet védő műveknek három nagyobb csoportját különböztetjük meg: fekvő, álló, és úszómüveket. A fekvő' műveket többnyire az újonnan épített, még gyepesítetten rézsűfelületek védelmére létesítik (7. ábra) Ujabban divat a "korszerű anyagokkal" való védekezés címén fóliaborítást alkalmazni. Friss földfelület esetében elfogadható ez a védekezési mód, de a fóliát igen gondosan kell terhelni, nehogy a rajta fel- és lefutó hullámok membrán-szerűen mozgatva a fóliát, vizet szivattyúzzanak alá, eláztatva a rézsűt. Az álló müvek anyagigénye nagyobb, mint az úszó műveké, és az árvízszint változását többszöri áttelepítéssel kell követni (<?., 9., és 10. ábra). keresetkölés szalma.sás 12cm eas/ag űctn^vosJag vashuio! keress!kötés. v 7.00 m hoss/u. tO-t?cm es karó Scm-es palló vagy aesrka