Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

Közlési útmutató a Hidrológiai Közlönyben megjelenésre szánt cikkekhez A tanulmány beküldése A közlésre szánt tanulmányt szerzője, vagy szerzői nevével, lakáscímük - kívánságuk szerint: munkahelyük nevének, postacímének - megjelölésével, rövid tartalmi kivonattal és legfeljebb 6 kulcsszóval ellátva akár a főszerkesztő címére, akár a Magyar Hidrológiai Társaság titkársága címére lehet beküldeni, olvasható - írógépelt, szövegszerkesztéses - formában is, és egyúttal mágneslemezes (floppy) rögzítés formájában is A főszerkesztő a cikk áttanulmányozása után a lektorok), illetve a szerkesztő bizottság véleményének ismeretében közli a szerzővel, hogy a cikket a Hidrológiai Közlöny elfogadja-e, esetleg javítást, vagy kiegészítést kér, illetve a közlést megtagadja. Konkrét változtatási javaslatot is tehet, amelyhez természetesen a szerző(k) hozzájárulását kén A szerzők számítsanak azonban arra, hogy az általuk beküldött szöveget a főszerkesztő, vagy a szerkesztő bizottság véglegesnek tekinti, így azon utólagos betoldásokra már nem lesz módjuk, s a fel nem fedezett, vagy a fel nem fedezhető hibákért őket terheli a felelősség. A közölhetőség érdekében a mágneslemez (floppy) szövege csak a magyar betűket alkalmazó Word for Windows program verziói szerint lehet szerkesztve. Tördelt szöveg esetén kéljük a megjelent cikkeken látható formák követését. Tördeletlenül adott szövegben se legyenek a folyóiratban szokott formákkal ellentétes, utólag sem rendezhető jelek, vagy leütések. Az ábrákat, grafikonokat, képeket mindig külön fájlban kéljük, de azokat elegendő a mágneslemez mellőzésével, kinyomtatva, küldeni úgy, hogy szélességük vagy a 8,1 cm-es hasábszélesség, vagy a 16,7 cm-es oldalszélesség legyen Az ábrák legnagyobb közölhető mérete: 16,7 cm X 25 cm lehet. Az ábrák szövegét (aláírását) célszerű a szövegnek azon a helyén elhelyezni, ahová a szerző az ábrát szánja. Ha valamelyik táblázat nem férne be a 8,1, vagy 16,7 cm széles hasábba, azt is külön fájlban kell adm, kb.-i helyére a szövegben a táblázat számával, illetve feliratával utalva. Táblázatot képként szerkesztve soha ne adjunk. Minden további közlési kérdésben célszerű a főszerkesztővel előzetesen közvetlenül konzultálni. A folyóirat azoknak a közleményeit sem fogja feltétlenül elutasítani, akik technikailag nincsenek felkészülve a szövegszerkesztéses közlésre. Ilyen esetekben különösen fontos a főszerkesztővel történő konzultáció levélben, vagy távbeszélőn. A főszerkesztő címe: Dr. Vágás István 6726. Szeged, Székely sor 13/A Telefon: (62)-436-558, esetleg: (62)-312-933. A szöveg leírása Kéljük az alábbiakat a szövegek elkészítésekor (begépelésekor) különös figyelembe venni, mert ezzel sok felesleges munkától kímélhetik meg a szerkesztőket és a szövegben is kevesebb hiba marad. - Az alkalmazandó betűtípus mindenkor: Times New Román CE. A CE változat különösen lényeges! - A szövegen belül kötőjelet csak oda tegyünk, ahol a szóösszetételek, a számok utáni ragok, stb. miatt valóban szükséges, és ahol azoknak minden áttördelés után is maradniuk kell. A szavakat vagy ne válasszuk el, vagy használjunk feltételes elválasztójeleket (a legtöbb programban a Ctrl és az elválasztójel billentyű együttes alkalmazásával), amelyek az áttördelések során nem maradnak láthatóan a szövegben - Új sorok esetén ne az "Enter" billentyűt használjuk. Erre csak az új bekezdéseknél van szükség, de akkor feltétlenül! Új bekezdésnél ne hagyjunk ki sort, csak az új címeknél (alcímeknél). A bekezdés elején se szóköz, se tabulálás ne legyen. 4 mm-es baloldali behúzást alkalmazzunk a Hidrológiai Közlöny szokványai szerint. - A kiemelés dőlt betűvel, vastagítással, vagy e kettővel történjen. Az aláhúzás

t, r i t k í t á s t, a szavaknak csupa NAGYBETŰS változatát mellőzzük! - Ügyeljünk rá, hogy a beküldött szöveg magyar ékezeteket tartalmazzon (leginkább az ő és ü betűkkel szokott baj lenni), s ne legyenek benne háztető, vagy hullám alakú ékezetek a magyar hosszú ékezetek helyett. - A tabulátort lehetőleg csak a legszükségesebb esetekben alkalmazzuk, főként ne a táblázatokban, amelyeket anélkül is mindig elkészíthetünk. Külön bekeretezést se a táblázatoknál, se az ábrahelyek kijelölésére ne alkalmazzunk. - Az 1 és 0 számokat számmal jelöljük, ne az "1", illetve az "0" betűvel, mint az írógépeken Az írásjelek, kötőjelek elé nem kell szóköz, utánuk viszont igen A zárójeleket íves ( ) alakjukban használjuk, ne pedig a "/" jelek alkalmazásával. - Az 1. ábra, 2. kép, illetve 3. táblázat írása az adott formában a helyes, nem pedig így: 1. Ábra, 2. Kép, 3. Táblázat, vagy így sem: 1. ÁBRA, 2. KÉP, 3. TÁBLÁZAT. Ezekre a szövegben egyébként dőlt betűkkel célszerű hivatkozni. - Ha a gondolatjelet kötőjellel írjuk, a szóközre - előtte is, utána is - szükség van Zárójelek közt nem lehet a zárójel mellett (ilyen ) szóköz. (így jó). - Az alsó index (pl. 0

2), vagy a felső index (pl. m

3) célszerűen alkalmazható, esetleg az indexben valamivel kisebb betűtípust használva, mint az alapbetűnél. Indexeknél emelt, vagy süllyesztett sort ne használjunk!