Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
1. szám - Könyvismertetés (Liška, M. B.–Hummel, J.: A bősi létesítmény a Dunán)
40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 1. SZ. Irodalom Bernier, ]., Veron, R. (1963): Sur quelques difficultés rencontrés dans l'estimation d'un débit de crue de probabilité donnée. La Statistique en Mécanique des Fluides et cn Hydrologie SHF, Paris. Bogárdi /.. (1974): Árvízvédelmi töltések terhelése és védőképessége Kandidátusi értekezés tézise VIZDOK, Budapest. Bonla I. (1998): Századunk nagy árvizei meteorológus sziemmel. Hidrológiai Közlöny 33. ö. Breznik, M. (1996). Conflict of interest due to anthropogenic interventions in the river regime. A Duna menti országok XVIil Graz-i konferenciáján tartott és kinyomtatott előadás. Cramér, H., Leadbetter, M.R. (1967): Stationary and related stochastic processes. John Wiley, New York. ZSUFFA Abstract: Keywords: flood control, Danube, hydrological statistics Liska, M. R - Hűmmel, J. (\ rodohospodárska Vystavba, Bratislava): The Gabcíkovo project on the Danube: Environmental and structural safety. (A bősi létesítmény a Dunán: Környezeti és szerkezeti biztonság). Dam Safety, Berga (ed.), Bal ke ma, Rotterdam, 1998. A magyar szakkörökben jól ismert pozsonyi szerzőpár 1998. végén egy Hollandiában megjelent kiadványban írott tanulmányban fejtette ki véleményét a dunai vízlépcsőrendszer függőben lévő kérdéseiről. A tanulmány a vízlépcsőrendszer és az annak építését kísérő politikai viták ismertetése után felsorolja, és egyben elemenként cáfolja a magyar környezetvédők által hangoztatott környezeti katasztrófa veszélyét. Foglalkozik a BNV-vel kapcsolatosan Magyarországon elhangzott politikai megnyilvánulásokkal. A magyar fél elzárkózását a kérdések szakmai-tudományos vizsgálatától (1990. október: PHARE, 1991 április: csehszlovák javaslat, 1992. május EGB) annak tulajdonítja, hogy bármely tudományos elemzés a katasztrófa-elmélet tarthatatlanságát igazolta volna. A bősi erőmű üzembe helyezését követő fejlemények közül kiemeli, hogy a magyar döntéshozók tudatosan feláldozták a szigetközi Duna környezeti értékeit a káros hatások bizonyítása érdekében, amikor pl. fenékküszöb építése helyett a szivattyúzást választották. Csak a helybéli lakosság nyomására épült meg végül a fenékküszöb, amely a Szigetköz vízpótlási kérdéseit gyakorlatilag megoldotta. A dán és holland szakértők közreműködésével (PHARE támogatással) kiépített monitoring és digitális üzemirányítási rendszer kimutatta a bekövetkezett előnyös változásokat. Külön kiemeli a tanulmány a társadalmi hatásokat, pl. azt, hogy a kivitelezés 5000 fo számára biztosított átlagon felüli jövedelmet, amit az új- és felújított házak nagy száma, a falvak és városok kiépült infrastruktúrája is jelez. A felvíz-csatorna által elfoglalt 4000 ha termő területet 5000 ha rekultivált és vizrendezett területtel Károlyi Z. (1964): Töltésezett folyóink helyesbített mértékadó árvízszintjei és a különböző gyakoriságú árvizek magasságai. Tanulmányok és Kutatási Eredmények 16. VITUKI, Budapest. Starosobzky O. (1989): A vízlépcsők hatása a jégjárásra Vízügyi Közlemények 3, 345-386. Szesztay, K., Zsuffa, /. (1959): Zur Methodik der Hochwasser-Vorhersage Oesterreichische Wasserwirtschaft. Springer-Verlag in Wien Vágás I. (1997): Második honfoglalásunk, a Tisza szabályozása. Magyar Tudomány 1383. old. Zsuffa I. (19%): Hydrological reasons of the ecological problems of the Danube riparian Gemenc floodplain A Duna menti országok XVIII Graz-i konferenciáján tartott és kinyomtatott előadás A kézirat beérkezett: 1998. november 11. kompenzálták, s Vajka, Doborgaz és Kisbodak lakossága már csak a jövedelmezőbb zöldségtermeléssel és idegenforgalommal foglalkozik. A Hágai Nemzetközi Bíróság döntéseit a felek által előteijesztett kérdésekben a tanulmány a bírói szavazatok arányával együtt sorolja fel, hangsúlyozva, hogy az 1977 évi államközi szerződés érvényben van, annak megszegése környezetvédelmi szempontból megalapozatlan volt, és, hogy a döntés szerint kétoldalú, jóhiszemű ("in good faith") tárgyalásokon annak célkitűzéseit szem előtt tartva kell megegyezni. Arra is rámutat, hogy a 134. és 138. cikkelyek szerint a nagymarosi vízlépcső megépítése akkor "nem ésszerű" ("no point in building ..."), ha a Felek lemondanak a csúcsüzemről. A hajóút és az árvízvédelem fejlesztését ugyancsak az 1977 évi szerződés alapján kell megvalósítani, ahogy erről a döntés 139. cikkelye is rendelkezik. A kártérítéssel kapcsolatos szlovák álláspont szerint Szlovákiát az 1990 óta folyamatos energia-kiesés miatt sokkal nagyobb károk érik, és azok csak az alsó vízlépcső megépítésével szűnnek meg. A bősi erőműben termelt energiából a magyar felet gyakorlatilag 1993 óta megillető rész a Szlovákiát érő kár részleges térítésére szolgál. A döntés 154. cikkelye szerint az építési költségeket a kártérítéstől függetlenül, az 1977 évi szerződés alapján kell elszámolni. Ha Magyarország részesedni kíván a bősi erőmű, vagy a csúnyi rendszer üzemeltetéséből, vagy hasznából, úgy meg kell fizetnie az építési és üzemeltetési költségek arányos részét. A tanulmány a vízmegosztást illetően is megállapítja, hogy a szlovák fél a bíróság által jelenleg is érvényesnek nyilvánított Közös Egyezményes Tervben rögzített vízhozamnak több mint kétszeresét juttatja az öreg Duna medrébe. Ha a nemzetközi tárgyalások egyszer majd újra indulnak, a szlovák fél várhatóan a tanulmányban kifejtett alapokon kívánja a Bős-Nagymaros kérdést rendezni. Szilvássy Zoltán ISTVÁN mérnök, a műszaki tudomány doktora, a Bp. Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanára. The impact of power dams in Austria on flood safety along the Hungárián Danube I. Zsuffa A mathematical-statistical analysis of the daily data registered at four gaging stations on the Hungárián Danube was used to ascertain accurately the changes caused by the Austrian power dams on flood waves. Conditional theoretical distribution lúnctions were determined for the annual maximum load on the flood embankments and the annual number of flood waves, bisecting the records into the 1957-1976 and the 1977-1996 periods. A comparison of the theoretical distributon fúnctions derived from the statistical samples of these random variables for two periods has revealed that the peak flood load jeopardising the embankments has decreased, while the number of minor and médium flood waves has grown over the past 40 years. From these changes it is inferred that the power dams have minimised substantially the formerly frequent superimposement of flood waves. On the other hand, the lower annual maximum flood load on the embankments has increased flood safety along the Hungárián Danube section.
