Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

372 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF

. 6. SZ. A Procladius choreus (Diptera, Chironomidae) populáció dinamikája és produkciója a Balatonban Specziár András és Bíró Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany, Fürdőtelepi u. 3. Kivonat: Kulcsszavak: A Balaton üledékéből az utóbbi négy év során kereken húsz árvaszúnyog lárva taxont sikerült kimutatnunk amelyek közül produkció szempontjából csak három volt meghatározó, a Chironomus, a Procladius choreus és a Tanypus punclipennis. Az 1995 eleji kiemelkedően magas üledéklakó árvaszúnyog lárva biomasszát követően, 1996-1998-ban a Balatonban a lárvák átlagos mennyisége nagyon alacsony szintre került. Egyedszámban a tó teljes területén a P. choreus lárvája vált dominánssá. A fáj dominanciája a tó egyes területein a produkció tekintetében is megmutatkozott A faj ilyen mértékű szerepvállalása más hazai vizeinkben nem ismert. A faj előretörése a Balatonban minden bizonnyal az 1995-1997 években tapasztalt szokatlanul alacsony alga produkcióval lehet összefüggésben. A P. choreus balatoni állományát két egymás mellett párhuzamosan fejlődő cohort alkotja, amelyeknek évi két-két generációját figyeltük meg 1995-1997-ben. Jelen munkában tárgyaljuk a faj állományának térbeli eloszlását, populáció dinamikáját és produkciójának alakulását. Procladius choreus, produkció, sekély tó, Balaton, oligotrofizáció. Bevezetés Az 1995-98 időszakban a Miniszterelnöki Hivatal Balaton Titkárságának támogatásával felméréseket végeztünk a balatoni makrobentosz összetételét és megoszlását illetően. Már a vizsgálatok kezdetén kiderült, hogy az üledéklakó Chironomidae lárvafaunában a Procladius choreus (Meigen, 1984) szokatlanul jelentős szerepet tölt be. Bár a P. choreus igen széles körben elteijedt faj, és számos európai vízben megtalálható, a balatonihoz hasonló mértékű szerepvállalása a faunán belül más területekről ez idáig nem igen ismert és így a legismertebb tó-tipizációs munkákban sem szerepel (Brundin, 1958, Sealher, 1979). A P. choreus magas részaránya, valamint a populációdinamikájára és energia forgalmi szerepére vonatkozó adatok hiánya tette indokolttá, hogy e árvaszúnyog faj lárvapopulációjával külön is foglalkozzunk a Balatonban. Anyag és módszerek A vizsgálatokat 1996 és 1998 között végeztük az öt hagyományos balatoni keresztszelvény (M, K, G, A és E) (Sebestyén, 1960) mentén 33 ponton évszakos gyakorisággal. Az A2 és M2 pontokon nagyobb gyakorisággal, havonta 1-4 alkalommal végeztünk gyűjtéseket, lehetőség szerint februártól decemberig. A mintavételezésekhez cső mintavevő készülékeket használtunk 109.8 cm

2, illetve 124.4 cm

2 mintafelület mellett. Mintavételi pontonként három párhuzamos mintát gyűjtöttünk amelyeket a helyszínen 0.25 mm szembóségú szitán átmostunk majd belőlük az árvaszúnyog lárvákat a gyűjtést követően 2-3 órán belül cukoroldat (1.12 kg 1"') segítségével elválasztottuk (.Anderson, 1959) és 3.5 %-os formalin oldatban tartósítottuk. A P. choreus egyes lárvastádiumait a fejkapszula szélessége alapján elkülönítettük majd megmértük minden egyes lárva testhosszát A biomasszát hamumentes száraztömegben (AFDW) határoztuk meg, amihez a lárvákat először 60 °C-on súlyállandóságig szárítottuk majd 550 °Con ismét súlyállandóságig izzítottuk. A P. choreus-nál, ahol a párhuzamosan fejlődő cohortok szétválasztása nehézkes, a produkciót a méreteloszlás módszierével becsültük (Hamilton, 1969, Benke, 1984). Ezt a számítást az A2 és az M2 pontokra tudtuk elvégezni. A módszer az alábbi képlettel dolgozik: 7=1 1 Ahol, W, a j-edik méretcsoport átlagos tömege, Ny a y'-edik méretcsoport átlagos egyedszáma a vizsgált időszak alatt, i a méretcsoportok száma, b pedig a generációk száma. A Balatonban i = 18-19 (0-9-9.5 mmig 0.5 mm-ként) és b = 2. A P. choreus produkcióját a tó más területeire az A2 és az M2 pontokra meghatározott P/B arányok alapján becsültük. Az M és K szelvényeknél az M2 pontra, mig a G, A és az E szelvényeknél az A2 pontra kapott értéket vettük figyelembe. A Balatonra vonatkozó becsléseknél az egyes szelvényekhez hozzárendelhető területek arányával súlyoztunk (M: 51 km

2, K: 102 km

2, G: 203 km

2, A: 97 km

2 és E: 140 km

2). 1. ábra. A balatoni üledéklakó árvaszúnyog lárvák produkciójának (AFDWg m

2) faji és területi megoszlása 1997-ben. Telt - P. choreus; üres - T. punctipennis; pettyezett - Chironomus; csíkos - egyéb. Eredmények mánként a Cladotanytarsus előfordulása is, de a lárvák kis egyedi mé1996-1998-ban az üledék árvaszúnyog lárvafcunáját döntően három ret

e folyón részesedésük a teljes biomasszában nem volt jelentős. Szácsoport képezte, a P. choreus, a T. punctipennis és a Chironomus. E- mottevó eltérések voltak megfigyelhetőek a Balaton egyes területei kögyedszámban ugyan jelentős volt még a Microchironomus, illetve alkal- zött a ^^ f

ö árvaszúnyog csoport arányait illetőleg. A Keszthelyi és