Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

360 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. A súlyom (Trapa natans L.), mint védett növény!? K. Szilágyi Enikő Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, 5002. Szolnok, Pf.: 25. 2 Kivonat: A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) hazánk második legnagyobb állóvize, 127 km . Területének jelentős hányadát borítja hínár- és mocsári nö­vényzet. Az uralkodó hínártársulás a Sahinio-Trapetum Karakter faja a súlyom (Trapa natans L.).A súlyom Magyarországon védett nö­vény. Európában állományai csökkenőben vannak, egyes nyugat-európai országokban pedig már elő sem fordulnak. Az Európai Unió által kiadott "Veszélyeztetett európai növény- és állatfajok listájá"-n szerepel a súlyom (Trapa natans L). A Kiskörei-tározó igen intenzív nö­vényesedése, a súlyom térhódítása a víztér többcélú hasznosíthatóságát gátolja és a sekélyebb részeken a feltöltődés veszélyével jár. Az adatok és a tapasztalatok a növényállomány szabályozásának igényét vetik fel. Az elmúlt években különböző módszerek kipróbálása történt: pl. aratási kísérletek, a termés összegereblyézése az üledékről, vegyszeres kezelés. Mindezek alkalmazásánál igen fontos a megfelelő tech­nológia kiválasztása, a kitermelt súlyom, illetve egyéb hínár elhelyezése, ökológiai, természetvédelmi szempontok figyelembevétele. Kulcssz.: Kiskörei-tározó, súlyom (Trapa natans L.), védett növény, intenzív növényesedés Bevezetés A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) a Tisza folyó mentén található. Az or­szág második legnagyobb állóvize, területe 127 km 2. Mesterségesen lét­rehozott és működtetett rendszer. Különböző vízigények kielégítését szolgálja: nyári vízmennyiség pótlása, öntözés, halászat, horgászat, vil­lamos energia termelés, árvízvédelmi biztonság fokozása, vízigényes i­partelepítés lehetősége, térségi ivóvíz-ellátás javítása, üdülés, idegenfor­galom, természetvédelem, vlzisport, víziút. A tározó, mint "vizes élőhely" felértékelődött, a területen egyre na­gyobb szerephez jut a természetvédelem, egyre jelentősebb az idegenfor­galom és az ökoturizmus. A tározó területének jelentős hányadát borítja hínár- és mocsári nö­vényzet. A növényfedettség egyre nő, ami olykor a vizes élőhely haszno­síthatóságát is gátolja már. A Kiskörei-tározó vizét ősszel leengedik, és tavasszal újra töltik. így a környezeti tényezők szélsőséges ingadozása je­lentősen befolyásolja a vízi vegetáció kialakulását. Mindezek figyelembe vételével szükséges a tározó biológiai törvény­szerűségeinek minél alaposabb megismerése, mely alapjául szolgálhat a növényzet terjedési irányainak prognosztizálására, a lehetséges állomány szabályozásra szóló javaslattételre. Az uralkodó hínártársulás a Salvinio-Trapetum Karakter faja a sú­lyom (Trapa natans). Ismert, hogy a súlyom Magyarországon védett növény. Európában ál­lományai csökkenőben vannak, egyes nyugat-európai országokban pedig már elő sem fordulnak. Az Európai Unió Veszélyeztetett európai nö­vény- és állatfajok listáján szerepel a súlyom (Trapa natans L.). Ezek alapján szükségesnek tartjuk egy több éves munkafolyamatban az adatok és információk gyűjtését és közreadását. Anyag és módszer Irodalmi adatokat gyűjtöttünk a súlyom morfológiai leírásáról (Bod­rogközy 1965). Áttekintettük a növény fenológiai fázisait. A betelepülé­sét és térhódítását részben irodalmi adatok, majd 1993-tól légifotók, cö­nológiai felvételek, vegetációtérkép, biomasszamérések alapján értékel­tük. Ezek kiegészítéseként áttekintettük az utóbbi évek vízkémiai, víz­mélységi adatait a tározót feltöltő Tisza vizénél, illetve medencéinél (A­bádszalóki-, Sarudi-, Poroszlói-, Tiszavalki-medence) (1. táblázat). A Kiskörei-tározó területén 1996-ban került sor először a súlyom morfológiai vizsgálatára. A vizsgálatok többek között kiteijedtek a kü­lönböző társulásokból származó minták víz alatti hajtáshosszainak, az emerz levelek hosszainak és szélességeinek, illetve az érett termések számának a tanulmányozására (Szalma és Szilágyi 1997). Eredmények A súlyom taxon<miíija A súlyom (Trapa natans L.) rendszertanilag a Trapaceae családba tartozik. Az ezen belüli taxonomiai felosztás bonyolult és szerzőnként i­gen eltérő. Tacik (1963) megkülönbözteti a T. hungarica (Opiz), T. muzzanensis (Jaggi) fajokat Kulcz és Pawl. a T. natans (L.) és a T. co­nocarpa (Ares.) fajokról számol be. Jankovic (1958) longicarpa és bre­vicarpa szekcióra osztja fel a nemzetséget, míg lengyel kutatók (Staszki­ewicz, Wojcicki 1981) a termés alapján végzett és numerikus taxonómiát alkalmazó munkájukban két faj a Trapa natans és a T. conocarpa léte­zését mutatják be. Piórecki (1975., 1980) elsősorban a kromoszóma­szám vizsgálata alapján az említett két faj mellett még a T. europea Fle­rov taxont is elkülöníti. A hazai súlyom a Trapa natans L. (Soó 1970­79) alakkörébe tartozik. A súlyom le0rfisa Egynyári, az üledékben gyökerező és levélrózsájával a víz felületén ú­szó hínár. A tündérrózsa hínár tagja. Az úszó levelek bőmeműek, fénye­sek, váltakozó állásúak, a levélnyéllel együtt 7-30 cm hosszúak A rom­busz alakú lemez alapja ép, elülső széle erőteljesen, szabálytalanul fogas. A levélnyél 1-4-szer hosszabb a lemeznél, középen felfújt, belül üres. Az alámerült levelek átellenes állásúak, fésűsen szeldeltek, sallangosak (he­terophyllia). A fehér virágok a levelek hónaljában magánosak, egyszerű­ek, 4 csészelevél és 4 szirom van. A termő felső állású, két termőlevélből nőtt össze. Éretten az iszapba süllyedő makk termése van. A termés álta­lában 4 szarvú, 2-4 cm hosszú kemény képlet, a szarvak között nagy bi­bircsek lehetnek. 1. táblázat A Kiskörei-tározó vízkémiai átlag adatai(1991-1997 augusztusában) Év Tisza Abád­Sarudi Porosz­Tisza­szalóki me­lói vasvári medence dence medence medence pH 1991. 7,9 8,6 8,5 8,0 8,6 pH 1993. 7,6 8,2 8,1 8,1 7,9 pH 1995. 7,6 8,4 8,3 7,8 8,6 pH 1997. 7,5 8,6 8,1 8,1 8,2 Vízhőmérséklet (°C) 1991 25,7 27,4 27,0 25,0 26,0 Vízhőmérséklet (°C) 1993. 22,0 24,2 24,0 24,1 25,2 Vízhőmérséklet (°C) 1995 24,8 23,1 23,9 22,4 24,9 Vízhőmérséklet (°C) 1997. 22,8 23,0 23,0 23,4 24,0 Old. 0 2 (mg/l) 1991. 4,8 10,8 10,2 5,6 10,0 Old. 0 2 (mg/l) 1993. 9,6 10,9 11,8 11,2 10,0 Old. 0 2 (mg/l) 1995. 11,8 15,2 14,2 12,0 7,0 Old. 0 2 (mg/l) 1997. 10,0 11,8 10,6 10,3 11,0 0 2 teL (•/.) 1991 59 138 130 68 125 0 2 teL (•/.) 1993. 85 116 127 121 108 0 2 teL (•/.) 1995. 143 179 170 140 78 0 2 teL (•/.) 1997. 89 125 110 106 115 KOI ps (mg/l) 1991. 4,1 6,2 6,6 5,0 7,5 KOI ps (mg/l) 1993. 4,9 6,2 5,9 6,1 6,5 KOI ps (mg/l) 1995. 2,9 5,0 6,4 5,5 8,8 KOI ps (mg/l) 1997. 3,8 6,2 6,4 6,3 7,5 összes P (mg/l) 1991 0,133 0,220 0,117 0,113 0,365 összes P (mg/l) 1993. 0,204 0,160 0,115 0,118 0,185 összes P (mg/l) 1995. 0,115 0,124 0,155 0,141 0,175 összes P (mg/l) 1997. 0,137 0,111 0,112 0,115 0,210 összes N (mg/l) 1991. 2.798 2.802 1.649 0.842 1.590 összes N (mg/l) 1993. 2.160 1.720 1.260 1.280 1.330 összes N (mg/l) 1995 1.250 0.981 1.929 1.364 1.150 összes N (mg/l) 1997 1.210 0.890 1.810 1.260 1.200 a-klorofill (v-m 1991 16,0 55,0 101,0 13,0 80,0 a-klorofill (v-m 1993 11,0 50,0 41,0 41,0 43,0 a-klorofill (v-m 1995 5,1 77,0 34,0 25,0 51,0 a-klorofill (v-m 1997 3,8 54,0 38,0 44,0 67,0 A vízszint ingadozását jól tűri. Melegkedvelő, a csírázáshoz legkeve­sebb 12 fokos vizet kíván. Ősidők óta fogyasztott lisztes magvai megfőz­ve gesztenye ízűek. A súlyom szubtrópusi jellegű növény, melegkori re­liktum faj. Magyarországon sekély öblökben, leggyakrabban holtágakban 0,5-3 m mélységhatárok közt található. A Kiskörei-tározóban is igen tág mély­séghatárok között él: 0,6-3,0 m mélységig találtuk. Morotvák, tavak hí­nártársulásaiban gyakori. Mivel a Na-ionokkal szemben érzékeny, félsós tengervízben és szikeseken hiányzik Közép-Európában szűkül az areája (Felföldy 1990).

Next

/
Oldalképek
Tartalom