Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

rázható, hogy az itteni üledékben található nagy mennyiségű növényi anyag kémiai úton könnyen roncsolható, biológiailag - bár lebontható - a lebontás lassú. A biokémiai oxigénigény maximumát a Hidvégi-tó üledékéből nyertük, holott a kémiai oxigénigénynek itt minimuma volt. Erre az a magyarázat adható, hogy a Hídvégi-tó üledékére nem volt jellemző a növényi törmelék, tehát a szerves anyag a baktériumok számára jobban hozzáférhető volt, mint a Fenéki-tó különböző víztájam (vö. 4. táblázat). Az 1997. évi bakteriológiai vizsgálatok eredményeit az 5. táblázat tartalmazza 5. táblázat A szulfátredukáló baktériumok száma a nyári mintavételkor a Keszthelyi-medencében magasabb volt, mint az Északkeleti-medencében. A Kis-Balatonban a legalacsonyabb érték a Hídvégi-tó Szabari-víztájról származó üledékében fordult elő, a legmagasabb a Sávolyi-víztáj és a Vörsi-víztáj üledékében volt. Vizsgálati eredményeink igazolták tehát azt a korábbi feltételezésünket, hogy ahol magas az üledék szervesanyag-tartalma, ott a szulfátredukáló baktériumok száma is magas (Dévai i. et al. 1985, 1996a; Wittner 1996). 1997-ben a Balaton üledékében a szulfátredukáló bakténunibk száma az 1988. évi eredményekhez képest (vö. 2. táblázat) csökkenést mutat, ami kedvezőnek ítélhető. Ezeket az értékeket más saját vizsgálati eredményeinkhez hasonlítva (vö. Wittner 1996) megállapíthatjuk, hogy az általunk eddig vizsgált összes üledékminta közül a Balatonban kaptuk a legalacsonyabb értékeket. Irodalom Dévai, Gy., Czégény, /., Dévai, /., Heim, Cs., Moldován, J., Preczner, Zs. 1984: Studies of the ecological eflects of Laké Balaton and River Zala sediments on chironomids (Diptera: Chironomidae). Acta Biot. Debr. Oecol. Hung. 1: pp. 183. +Tab. 7. +Fig. 59. Dévai Gy., Dévai /., Wittner I. 19%: A kénciklus új modellje Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 6: 55-78. Dévai, /., DeLaune, R. D„ Précsényi, /., Dévai, Gy., 19%a: Relationship between the quahty and elemental sulfúr content of sediments in shallow waters. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 6: 121-126. Dévai, /., Dévai, Gy., Wittner, 1. 1985: New aspects of the sulphur cycle - with special reference to shallow waters. Arch. Hydrobiol., Suppl. 70. 4: 534-579. Dévai /., Dévai Gy., Wittner l. 1996b: Biogeokémiai folyamatok a sekély vizek kénforgalmában. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 6: 79-97. Fjerdingstad, E. 1964: An investigation of the sulphur cycle in bottom deposits. Comm. int. Explor. sci. MerMédit., Simp. Pollut. mar. par Microorgan. Prod. pétrol, Monaco avril 1964, p.209-216. Gorlenko, V. M„ Dubinina, G. A., Kuznetsov, S. I. 1983: The ecology of aquatic micro-organisms. E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung, Stuttgart, pp. 252. Rodina, A. G. 1972: Methods in aquatic microbiology. Umversity Park Press, Baltimore - Butterworth et Co. LTD, London, pp. 461. Schneider, M„ Zaiss, U., Kaltwasser, H. 1981: Thiobazillen im Wasser und Sediment der Saar. Zbl. Bakt. Hyg., I. Abt. Orig. C 2: 365-374. Wittner I. 19%: A kénvegyületek átalakításában szerepet játszó baktériumcsoportok mennyiségi viszonyai különböző kénforgalom-intenzitású vízterek üledékében. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 6:137-151. Mintavételi hely Szulfátredukáló baktériumok száma (x 10

3 ind./g) Mintavételi hely 07. 27-28. 10. 04-05. B-H9 0,1 <0,1 B-Hl 0,5 0,3 KB-H3/1 0,5 1,5 KB-F1/1 9,5 2,5 KB-F2/1 4,5 2,5 KB-F13/1 45 2,5 Survey of the bacterial sulphur cycle in Laké Balaton and the Kis-Balaton Water Protection System Wittner, /., Dévai, Gy., Dévai, I. Abstract: The authors examined the quantitative aspects of the sulphur bactena and the changes of organic matter content in Laké Balaton and the Kis-Balaton Water Protection System. Among the groups of the sulphur bacteria the putrefying ones were dominant in the sediment of Laké Balaton. Their number decreased from the Keszthely basin towards the North-eastem basin. The numbers of the sulphate-reducing and the sulphur-oxidising bacteria were lower than that of the putrefying ones and changed significantly both in time and space. There was apparently a close connection between the number of bacteria and the chemical oxygen demand of the sediment in the case of all three groups of bacteria On the basis of the results in 1997, the sediment quality of Laké Balaton improved as compared to the state of 1988. In the Kis-Balaton Water Protection System among the sulphur bacteria the sulphate-reducing ones were identified. They produced their lowest values in the sediment of Tract Szabari-víztáj of Pond Hídvégi-tó, and their highest values in the sediments of Tracts Sávolyi-víztáj and Vörsi-víztáj. The results of the survey showed that regarding both the number of sulphatereducing bactena and the indices of the organic matter content, the Kis-Balaton Water Protection System produced significantly higher values than Laké Balaton. Key words: sulphur cycle, sulphur bacteria, organic matter, sediment, Laké Balaton