Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.
340 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999 . 79. ÉVF. 6. SZ. szerves üledékek és talajok. A fizikailag aprózódott szervetlen üledéket túlnyomó részt az iszapos frakció jellemzi. Vízháztartás szempontjából eusztatikus viz, állóvíz jellegű, nyitott (azaz pontszerű felszíni hozzáfotyással és elfolyással egyaránt rendelkező) víztér, időszakos lefolyással. Dinamikus mutatók Főleg konvekcióval (elsősorban a hőmérséklet okozta sűrűségkülönbségek) hatására létrejövő függőleges irányú átrendeződéssel), és a gyenge vagy mérsékelten erős hullámzások által keltett áramlásokkal jellemezhető állapotú nyugodt víztömeg. Közepes hömérsékletváltozású viz, az aktuális hőmérsékleti értékek szerinti különbségek vertikálisan és horizontálisan is csekélyek Közepes sótartalmú, semleges protonaktivitású, nátrium-hidrogénkarbonát típusú, közepes fény-ellátottságú. A felszín közeli vízréteg (FK) oldott oxigénben dús (I. ábra). A napszakos változás kis, vagy közepes mértékű. A fenék közeli (FKK) vízréteg oxigénben szegény, helyenként oxigénhiányos. A teljes víztömeg nem aerob, az anaerob víztömeg részaránya azonban kisebb, mint a teljes víztömeg 20 %-a. Az oldott oxigén aktuális értékei szerinti különbségek horizontálisan csekélyek vertikálisan azonban mérsékeltek vagy nagyok A szervetlen növényi tápanyagok mennyisége alapján a víztömeg oldott ortofoszfátban gazdag (2. ábra) szervetlen kötésű nitrogénben viszont szegény. A vízben kimutatható horizontális különbségek az oldott ortofoszfát mennyisége szerint nagyok, a szervetlen kötésű nitrogén tartalom alapján csekélyek * vertikális különbségek mindkét mutatónál is csekélyek A víz szerves táplálékban szegény, a víztérben kimutatható horizontális és vertikális különbségek mind a kémiai oxigénigény, mind a szerves kötésű nitrogén tartalom alapján csekélyek A víztömeg nem mérgező, a helyszíni megfigyelések és a laboratóriumi biológiai vizsgálatok során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kérdéses élőlénycsopoftok képviselői élő állapotban fordultak elő a területen, ill. a mintákban. A vízben mérhető a-klorofill tartalom (3. ábra) közepesen magas és nagymértékben változó. A biotekton a-klorofill tartalma alacsony, a hínárállományok biomasszája magas, viszont a vízi növényzettel benőtt terület aránya csupán 1,2 %. A planktonikus baktériumszám alacsony és mérsékelten változó, a zoobentosz biomassza alacsony és nagymértékben változó. A planktonikus szaprofita csíraszám (4. ábra,) a planktonikus bakteriális biomassza és a zooplankton biomassza közepesen magas és nagy mértékben változó, a heterotróf (fítomassza nélküli) biotekton biomassza magas. így a víztömeg lebontó (destruáló) szervezetekben gazdag. Irodalom: Magyarország Nemzeti Atlasza (1989): Kartográfiai Vállalat, Budapest pp. XV. +395+1 melléklet. Dévai, Gy. és müar(1992): Vízminőség és ökológiai vízminősftés. Acta Biologica Debrecma Suppl. Oecol. Hung. 4:49-186. Debrecen. Dévai, Gy.(1996): Az ökológiai vízminőség - vizsgálatok tervezésének és kivitelezésének mintajellegű bemutatása a Boroszló-kerti HoltTisza példáján KLTE ökológiai Tanszék, Élővilág-védelmi is Konzerváció-Okológiai Részleg Debrecen. Minőségügyi Kézikönyv (1998): Közép- Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Regionális Laboratórium és Koordinációs Iroda, Szolnok. Oldott oxigén B7.07.1S. <11 222 333 444 5 5 5 FKHFKFKX FKHFKFKX FKHFKFKX FKHFKTKK FKHFKFKX 1.iba> Oldott ortofosztft-P és ásványi-N • o. ortofoszfát-P B ásvényí-N SÍ* síí ggg % N n N B^u FKH: FK: •-klorofill FKK: VO: 1-5: felszín közeli vízréteg hajnali máris felszín közeli vizréteg nappadi mérés fenik közén vizréteg nappali mérés vízoszlop (étiagminta) nappali mérés mintavételi helyek 2 ábra Szaprofita telepszim 37'C-on 87.07.15. 1 VO 2 VO 3 VO « VO 5 VO 1 ibrm 97.07.15. 1 VO 2 VO 3 VO 4 VO 5 VO 4.ibn Ecological investigation and qualifkation of Alcsi Holt-Tisza in 1997 T.Nagy, M. - Végvári, P. Abstraet: The state of object and its quality are static characters ofit as Dévai, Gy (1992) had iL These are charactensmg the object's place in ndimensional attributum arca. Dynamical characters of object are showing düection and scale of subsequent changes. So we did in our investigation on Alcsi Hoh-Tisza according to these aspects. At first in knowledge of wster-bod/s type, we took intő consideration those statical characters which specify the state of water-body and its environs for a longer period - at least for the grown season. We classify to this group of charactenstic the next: geografical characteristics, nature preservation chararacters, characters of environmental management, morpbok%/ of bed, quality of bed materials and characteristics of water balance. We investigated the dynamical charactenstic group dividing it into three subdivisions, which are: subdivision for inorganic nature characters, Subdivision for intermedial characters defined by inorganic and living nature and the third subdivision of living (organical) nature characters. Ali of dynamical characteristics have a common attribute - results from different times of investigations were different that's why we made two typology for each dynamical characteristics. Actual typology: Classification according to results from one investigated time. Global typology: Classification according to wbole year results (minimum penod of investigation is the growing season). These two typology are as strictly connected to each other that their reál ecological meaning and the real water classification by this ecological way is possible when these two groups are considered and calculated together. Kcywords: Alcsi Holt-Tisza, ecological water quality, quality, wellness
