Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.
323 különböző Ciliata-k tápértékének vizsgálata jelentette, amelyet a kísérleti állatok mortalitásán, peteprodukcióján és ETS-aktivitásán mértünk le, feleslegben adott különböző táplálékformák mellett. Az ETS-aktivitás a planktonikus szervezetek biológiai oxidációs kapacitását és "fitness"-ét mutatja és számos kömyezetkáros anyag jelenlétét jelzi a mitokondnális anyagcserén (Owens és King 1975, Packard 1985, G.-Tóth és rntscá 1994, 1995, G.-Tóth 1999 és mások). A paraméterek egyértelműen mutatták a felkínált táplálékformák sorrendjét emészthetőségük ésAagy tápértékük szerint. Ez a sorrend C. vicmus-nál a következő volt: P. caudatum > S. mytilus > Glaucoma sp. > B. catyciphlorus > természetes zooplankton > C. phaseolus. Az E graciloides -nél a sorend a következő: C. phaseolus > P. caudatum > S. mytilus > természetes fitoplankton. Inkubációk során nem adtunk lehetőséget állatainknak a válogatásra. Ezért a Copepoda-k reális szerepének megítélése a Ciliata fogyasztásban természetes viszonyok között, ahol mindenféle táplálékforrás egy időben adott, további válogatási kísérleteket követel. További diszkuszszió tárgyát kell képezze a különböző egysejtűek méretének, szén- és energiatartalmának elemzése is. A P. caudatum például 30-szor nagyobb térfogatú, mint a Glaucoma sp. és 3-5-szöröse S. mytilus-nak. Ezért a felvételi ráták sem lehetnek egyenesen arányosak. Végül Abdullahi (1992) és Wickham (1995b) megfigyelését is említeni kell a C. abissorum és C. colensis protozoa evésén, mely szerint az ugráló típusú egysejtúelaiél (mint pl. a S. mytilus) magasabbak a táplálékfelvételi küszöb koncentrációk, mert a Copepoda-k nehezebben kapják el őket, mint pl. egy egyenletes lassúsággal közlekedő Paramecium-nál. A mi funkcionális válasz- egyenleteink szerint (1. táblázat) is úgy tűnik, hogy a pl. S. mytilus valóban nehézkesebben éri el a felső küszöb koncentrációt, mint a P. caudatum. Eredményeink mindenképpen igazolják azt, hogy a felnőtt Copepoda-k hatékony egysqtű fogyasztók és ezáltal anyag-energiaforgalmi hidat képezhetnek a mikrobiális hurok és a felsőbb trofikus szintek (halak) között. Köszönetnyilvánítás Vizsgálataink elvégzéséhez mindenekelőtt az Institut für Gewásserökologie und Binnenfischerei-t illeti köszönet (Berlin), amely dr. G.Tóth Lászlónak 3 hónapra kutatási feltételeket biztosított. A Balatonban is élő Cyclops és Diaptomus fajok biológiájának megismerése a Balaton kutatásának is érdeke. Ezért VÁM kifizetést folyósítottunk az OTJCA No. TO 19782-számú téma költségvetésére is. Irodalom Adrián, R. (1988): Untersuchungen zur herbivoren und camivoren Ernáhrungsweise von Cyclops kolensis und C. vicimis (Crustacea, Copepoda). Inaugural-Dissertation, Freien Universitat, Berlin, 1 -188 Abdullahi, B. A. (1992: Effects of diet on growth and development of three species of cyclopoid copepods. Hydrobiologia 232: 233 - 241. Archbold, J. H. andj. Berger (1985) A qualitative assessment of somé metazoan préda tors of Halteria grandinella, a common fieshwater ciliate. Hydrobiologia 255/256: 231 - 246. Gifford, D. J. (1993) Consumption of protozoa by copepods feeding on natural microplankton assemblages. In: Kemp. P. F. , Sherr, E. B. and Colé, J. J. (eds), Handbook ofMethods in Aquatic Microbial Ecology. Lewts PubUshers, Roca Rácon, FL. 723 - 731. G.-Tóth, L. and N. P. Zánkai (1985) Feeding of Cyclops vicim/s Uljanin (Copepoda: Cvclopoida) in Laké Balaton on the besis of gut content analyses. Hydrobiologia 122: 251-260. G.-Tóth, L„ O. M. Messner and N. P. Zánkai (1987) Alga consumption of four dominant planktonic crustaceans in Laké Balaton (Hungary). Hydrobiologia 145. 323-332. G.-Tóth, L, Zs. Lcngó, J. Padisák and E. Varga (1994) Terminal electron transport system (ETS)-activity in the sediment of Laké Balaton, Hungary Hydrobiologia 281: 129-139. G.-Tóth, L„ P. Carrillo and L. Cruz-Pizarro (1995) Respiratory electron transport system (ETS)-acüvity of the plankton and biofilm in the high-mountain laké La Caldera (Sierra Nevada, Spain). Arch. Hydrobiol. 135: 65-78. G.-Tóth, L. (1999) Aktivitet des Electronentransportsystems ETS. In: Tümpling, W.v. and G. Friedrich (Eds.) Biologische Gewasseruntersuchung. Methoden der Biologischen Wasseruntersuchung 2. Gustav Fischer Verlag, 465 - 474. Guillard, R. R.and C. J. Lorenzen (1972) Yellow-green algae with chlorophyllide C. J. Phycol. 8: 10 - 14. Komiyenko, G. S. (1976) Contribution of infúsoria to the nutntion o(Acanthocyclops ve malis and Cyclops vicimis. Hydrobiol J. 12: 62 65. Packard, T. T. (1985) Measurement of electron transport activity in microplankton. In: Jarmash, H. and P. J. Williams (Eds.) Adv. aquatic Microbiol., Academic Press, New York, 3: 207 - 261. Rothhaupt, K. O. (1990) Resourcc competition of herbivorous zooplankton: a revíew of approaches and perspectives. Arch. Hydrobiol. 118: 1 -29. Sanders, R. W and S. A. Wickham (1993) Planktonic protozoa and metazoa: predation, food quality and population controL Mar. Microbial Food Webs 1: 197-223. Weisse, T. and U. Scheffel-Möser (1990) Growth and grazing loss rates in single-celled Phaeocystis sp. (Prymnesiophyceae)Mar.Biol. 106: 153- 158. Weisse, T„ H. Műller, R. M. Pinto-Coelho, A Schweizer, D. Springmann and G. Baldringer (1990): Response of the microbial loop to the phytoplankton spring bloom in a large prealpine lake. Limnol. Oceanogr. 35: 781 - 794. Wiackowski, K., M. T. Breet and Ch. R. Goldman (1994) Differential effects of zooplankton species on ciliate community structure. Limnol Oceanogr. 39: 486 - 492. Wickham, S. A. (1995a) Trophic relaüons between cyclopoid copepods and ciliated protists: Complex interactions link the microbial and classic food webs. LimnoL Oceanogr 40: 1173 - 1181. Wickhan, S. A. (1995b) Cyclops predation on ciliates: species-spéci fic differences and fúnctional responses. J. Plankton Res. 17: 1633 1646. Zánkai, N.P. and J.E.Ponyi (1986) Composition, density and feeding of crustacean zooplankton community in a shallow, tempera te laker (Lake Balaton, Hungary). Hydrobiologia 135: 131-147. Nutritive value of the ciliated protozioans and diflereint natural plankton fractions for Cyclops vicinus and Eudiaptomus graciloides (Crustacea, Copepoda) G.-Tóth László', Rita Adrián 3, Silvia Mohr' ' Balaton Limnological Research Institute of HAS, H- 8237 Tihany, Hungary 2 Institut für Gewasserökologie und Binnenfischerei, 12562 Berlin, Germany Abitr»et: At first we investigated the concentration-dependent ingestion rate of the ciliates of Paramecium caudatum, Stylonychia mytilus, Glaucoma sp., the roúfer of Brachionus calyciflorus, the unicellular alga of Cryptomonas phaseolus, and natural phyto - and zooplankton fractions by aduit Cyclops vicinus and Eudiaptomus graciloides and we determined the upper threshold concentrations of the ingestion of the different foods for the copepods In the knowledge of the upper threshold food concentrations, we kept the copepods m excess of those food for ten days. We registered the mortality and egg production of the experimentál animals daily and finally we measured the terminál electron transport system (ETS)-activity of the animals, as a feature of their appropriate "fitness". According to the results the sequence of the nutritive value of the different food forms for C.. vicinus is: P. caudatum > S. mytilus > Glaucoma sp. > B. catyciphlorus > natural zooplankton > C. phaseolus That for E. garciloides is: C. phaseolus > P. caudatum > S. mytilsus > natural phytoplankton. Our results provided fúrther evidences for the former hypothesis, that aduit copepods are sigmficant consumers of ciliates and make a bridge between the microbial loop and the higher trophic levels. Kcywords: clearance rate, ingestion rate, threshold food concentration, planktonic food web.
