Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

314 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. Nád internódiumok morfometriai elemzése és mechanikai szilárdsága Fischl Géza Növényvédelmi Intézet, Növénykórtani Tanszék PATE, Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar, Keszthely 8360 Keszthely, Deák F. u. 57. Kivonat: Kulcsszavak: A nád és a nádasok jellemzése, minősítése botanikai, cönológiai, természetvédelmi szempontból és ipari felhasználás alap­ján történik. A dolgozat a nád intemódiumok hosszának, átmérőjének, mechanikai szilárdságának elemzésével foglalkozik. Phragmites australis, internódium hossz, átmérő, mechanikai szilárdság Bevezetés A nád a vízi- és mocsári ökoszisztémák meghatározó növényfaja. A nád és a nádasok jellemzése, minősítése több szempont figyelembevéte­lével történhet. A korábbi nádas-osztályozási rendszer (Kovács 1993) új szempontokkal bővült a Magyar Közlönyben (1998) megjelent rendel­kezés alapján. A nád ipari minősítését szabványok szerint végzik (MSZ 10201-78, MSZ 11922-78). A nád jellemzésére több mutató vizsgálata használható fel (nád ma­gassága, intemódiumok száma, levél felülete stb.). A nád mechanikai szilárdságának vizsgálatára szintén többféle módszert dolgoztak ki (Raghi-Alri és Bornkamm 1980, Galó és munkatársai 1994,Ostendorp 1995, Coops 1996, Fischl és Berke 1998). Vizsgálataink célja a nád intemódiumok hosszának, át­mérőjének, mechanikai szilárdságának (törési érték) vizs­gálata, a mért értékek közötti összefüggések megállapítá­sa, valamint a kapott eredmények alapján a nád minősíté­sének ezen újabb szempontok alapján történő finomítása. Anyag és módszer A vizsgálatokat 1997-ben és 1998-ban végeztük kez­detben a Balaton É-i, majd a D-i parton gyűjtött nádmin­tákkal. A mintavétel során 1997-ben 10-10 db bugás nád­szálat gyűjtöttünk be, majd a laboratóriumi előkészítés u­tán végeztük el a méréseket a nádszálak teljes hosszán. 1998-ban mintavételi helyenként 50-50 db nádszál be­gyűjtésére került sor. Ezeknél a mintáknál azonban már csak az alulról számított 5. internódiumon végeztünk mé­réseket. A kapott adatokat grafikusan ábrázoltuk, illetve összefüggés-vizsgálatokat végeztünk. Eredmények, következtetések Az 1997-es évben 12 mintahelyről gyűjtöttünk nád­mintákat (összesen 17-et). Az 1. ábrán az örvényesi nád­minták vizsgálati eredményei láthatók a 10 db nádszál át­lagában. Az internódium hossz értékei alulról a buga felé haladva csökkennek, és csak közvetlenül a buga alatti né­hány internódiumnál nőnek meg kissé az értékek. Az in­ternódium átmérő értékek esetében a csökkenés gyakor­latilag lineáris A törési értékek adatainál a görbe lefutása hasonló az internódium hossznál tapasztalt értékekhez. A lefutási görbe kezdetben meredeken csökken, majd az 5. ínternódiumtól kezdve fokozatosan ellaposodik. Ezért az 1998-as évben már csak az 5. internódiumra vonatkozó értékeket vettük fel, illetve állapítottuk meg. Az /. táblázatban a mintavételi helyeken 1997-ben mért értékek átlagai találhatók. Az egyes mintavételi he­lyeken vizsgált mutatók között jelentős eltérések mutat­koztak. Jó minőségű nádként minősíthető a vizsgált muta­tók alapján a Balatonkenesén, a Paloznaki öbölben, Ba­dacsonytomajon, és a Szentmihály- kápolnánál gyűjtött nád, míg gyenge minőségűnek az Örvényesnél gyűjtött degradált és nád gubacsléggyel fertőzött, valamint a Szig­liget-Balatonederics térségében gyűjtött és nádüszöggel fertőzött nád. Különösen a törési értékek mutatói között vannak jelentős eltérése k. ÖRVÉNYES 25 í 20 1.5 e I 5 Isiuuiii 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 II 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 litfnídlnok loruÍM ÖRVÉNYES I 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 iibnódiHHok torsiáms ÖRVÉNYES 7 6 í * iltllULü HJ3L 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 intern ódiumok sorszámú I. ábra. Örvényesi nádminták morfometriai mutatói és mechanikai szilárdsága Az 1998. évi vizsgálati eredmények átlagadatai a 2. táblázatban találhatók. Az egyes mintavételi helyeken mért értékek között jelentős eltérések mutatkoztak. Az elvégzett összefüggés-vizsgálatok eredményei szerint a nád intemódiumok hossza és a törési értékek, az internó­dium hossz és átmérő között az összefüggés gyenge (R 2 = 0,2 alatt), míg a lineáris összefüggés-vizsgálatok eredmé­nyei szerint az intemódiumok átmérője és a törési értékek között (2. ábra) az összefüggés szoros (R 2 = 0,6962).

Next

/
Oldalképek
Tartalom