Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.
309 A tegzes bolharák (Corophium curvispinum) (Crustacea: Amphipoda) populációjának évszakos változása a Balaton köves parti zónájában a trofikus gradiens mentén B. Muskó Ilona 1, Lakatos Gyula 2, G.-Tóth László 1, Bíró Péter 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany 2 Kossuth Lajos Tudományegyetem, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 4010. Debrecen Kivonat: A tegzes bolharák populációdinamikai paramétereinek időbeli és térbeli változásait és reprodukcióját követtük nyomon a Balaton köves parti zónájában 1996. májusától novemberig Keszthelynél, Balatongyöröknél, Badacsonynál, Tihanynál és Balatonalmádinál havonta vett minták alapján. A mintavételi helyek a Balaton különböző trofitású medencéit reprezentálták. A mintavétellel párhuzamosan hőmérsékletet is mértünk. Három alkalommal (májusban, júliusban és októberben) plankton a-klorofill tartalmat, a bevonat száraz tömegét, annak a-klorofill tartalmát, a viz lebegőanyag tartalmát, és oxigén telítettséget is mértünk. A legnagyobb abundanciát (152000 ind. m' 2 kőfelület) és biomasszát (6,38 g száraztömeg m J kőfelület) Badacsonynál találtuk júniusban. Pozitív szignifikáns korrelációt találtunk az abundancia és a bevonat között (p < 0,05, n = 15), valamint a víz lebegőanyag tartalma és a nőstényenkénti peteszám között (p < 0,005, n = 15). Kulcsszavak: tegzes bolharák, populáció dinamika, biomassza, köves parti zóna, trofikus gradiens, Balaton Bevezetés A tegzes bolharák (Corophium curvispinum G. O. Sars, 1895), domináns faj a Balaton parti övének gerinctelen faunájában (Muskó és mis. 1988). Jelen munkánk célja az volt, hogy összefílggéseket keressünk a tegzes bolharák populációdinamikai paraméterei és néhány környezeti tényező (plankton a-klorofill tartalom, a bevonat száraz tömege, annak aklorofill tartalma, a víz lebegőanyag tartalma, a vezetőképesség, az oxigén telítettség és a hőmérséklet) között a köves parti zónában. Mintavételi pontjaink a tó trofikus gradiensét reprezentálják. Anyag és módszerek öt mintvételi pontot jelöltünk ki: Keszthely, Balatongyörök, Badacsony, Tihany és Balatonalmádi, mindenütt a hajókikötő környékén. A gyűjtési időpontok a következők voltak (1996-ban): máj. 2, jún. 6, július 8: Balatonalmádi, júl. 9: Keszthely, Balatongyörök és Badacsony, júl. 11: Tihany, aug. 8, szept. 12: Tihany, szept. 13: az összes többi ponton, október 10, november 7: Tihany, nov. 8: az összes többi ponton. 5-5 követ emeltünk ki kézzel a parti kőszórások vízzel borított részén, s a parton 10*10 cm-es négyzetről lekapartuk a bevonatot. A lekapart bevonatot 70 %-os alkohollal konzerváltuk. Laboratóriumban kiválogattuk a tegzes bolharákokat, megmértük a hosszukat (0,1 mm pontossággal), a 2 mm-nél nagyobb állatoknak megállapítottuk a nemét, megszámoltuk a nőstényenkénti peteszámot. Az állatok száraz tömegét a hosszuk alapján hossz-tömeg összefüggés segítségével (Muskó 1992a) számítottuk ki. A biomasszát az állatok abundanciája, szárazsúlya és a kőfelület figyelembe vételével becsültük. Májusban és júniusban az öt párhuzamos mintát egyesítettük, utána külön-külön kezeltük. A mintavételekkel párhuzamosan vízhőmérsékleteket mértünk Három alkalommal ( május 2án, július 6-án és október 1-én) mértük a plankton és a bevonat a-klorofill tartalmát, a bevonat száraz tömegét és a viz lebegőanyag tartalmát Felföldy (1987) nyomán. Az oxigén telítettséget Oxi 96 WTW készülékkel mértük. Az adatok statisztikai kiértékeléséhez kétváltozós ANOVA statisztikai programot alkalmaztunk. Az adatok varianciáját előzetesen F„„ teszttel analizáltuk. A populációs paraméterek és a környezeti paraméterek közötti korrelációt Spearman rank korrelációs koefficiens kiszámításával teszteltük (Dániel 1991). Eredmények A környezeti paraméterek adatait az 1. táblázat tartalmazza. A plankton a-klorofill tartalma nyugatról keletre csökkent, ez a tendencia igen erős volt nyáron, amikor Keszthelynél és Balatongyöröknél a többszörösét mértük a tó közepéhez és keleti medencéjéhez képest. A tegzes bolharák populációdinamikai paraméterei elsősorban a nyári hónapokban tértek el szignifikánsan a különböző gyűjtési helyeken, októberben és novemberben kiegyenlítettek az értékek (2. táblázat). Májustól októberig reprodukáltak a rákok, novemberben már nem találtunk petés nőstényeket a populációban. A petés nőstények májusban és júniusban lényegesen nagyobbak voltak (4,51-5,40 mm), mint később (3,124,56 mm). Ennek megfelelően a nőstényenkénti peteszám is lényegesen nagyobb volt május-júniusban (8-14), mint később (1,8-6,8), különösen kevés petét hordoztak a nőstények októberben (1,8-4,3). 1. táblázat. Környezeti paraméterek . Környezeti Gyűjtési helyek paraHóKesztBalaton BadaTihany Balaton méterek nap hely -gyűrök csony -almádi Vízhőmérséklet Máj. 19,0 20,3 20,0 18,0 20,0 (°C) Jún. 21,5 22,0 22,0 21,0 25,0 Júl. 24.9 23,6 22,6 21,0 24,0 Aug. 22,0 22,0 22,0 22,0 21,5 Szept. 16,0 14,5 14,9 14,5 15,5 Okt. 14,0 14,0 14,0 15,0 15,5 Nov. 11,2 n,o 11,0 10,0 Plankton a-kloroMáj. 7,99 7,69 7,15 1,78 5,61 fill koncentrációk Júl. 31,36 22,84 8,05 2,1 3,58 (mg m' 3) Okt. 7,22 6,42 8,33 1,63 0,14 A bevonat száraz Máj. 74,72 164,93 42,48 103,67 32,67 tömege (0,205) (0,094) (0,160) (0,208) (0,057) (gm 2) Júl. 182,95* 557,92* 130,97* 937,75* 346,34* és az a-klorofill Okt. 97,99 202,07 84,44 105,93 121,98 %-a (0,130) (0,068) (0,110) (0,144) (0,048) A víz Máj. 23 43 5 15 72 lebegőanyag Júl. 3 23 1 1 7 tartalma (mg l" 1) Okt. 1 1 2 1 3 Oxigén Máj. 80 94 telítettség Júl. 74 93 78 83 86 (%) Okt. 90 96 85 105 105 A *gal jelölI adatokhoz nincsenek bevonat a-klorofill tartalom adatok Tavasszal kisebb volt az abundancia, mint nyáron és ősszel. A legnagyobb értékeket általában júliusban becsültük, kivételt képez Badacsony és Tihany, ahol a maximális értékeket júniusban becsültük. A tó legnyugatibb medencéjében általában kisebb volt az abundancia, mint másutt, júliusban, augusztusban és szeptemberben a legkeletibb és legnyugatibb értékek szignifikánsan eltértek egymástól. Pozitív szignifikáns korrelációt találtunk az abundancia és a bevonat között (p < 0,05, n = 15), valamint a víz lebegőanyag tartalma és a nőstényenkénti peteszám között (p < 0,005, n = 15). Diszkusszió A tegzes bolharák populációdinamikai paraméterei évszakosan változtak a köves parti zónában, de nem követték következetesen a gyűjtőhelyek trofikus állapotát. A leginkább eltérő értékeket a tó legkeletibb és legnyugatibb medencéje között tapasztaltuk. Keszthely és Balatongyörök értékei nem tértek el lényegesen egymástól, eltekintve a petés nőstények hosszától és a nőstényenkénti peteszámtól, a nyári hónapokban. A plankton a-klorofill értékek is e két gyűjtőhelyen hasonlítottak leginkább egymáshoz. Júliusban, augusztusban és szeptemberben tapasztaltunk szignifikáns különbségeket a populációdinamikai paraméterek tekintetében, október-novemberben az értékek kiegyenlítettek a trofikus gradiens mentén. A különböző trofitású medencékben a plankton a- klorofill tartalma is sokkal inkább különbözött nyáron, mint tavasszal és ősszel.
