Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Kovács Sándor: A Nagykunsági-főcsatorna és a Nagykunsági-főcsatorna keleti ág vízforgalmi vizsgálata

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 1. SZ. - halastó töltés: március 15.- április 14. - halastó vízpótlás: április 15.- szeptember 30. - halastó töltés: október 1.- november 10. Hasznosítási idényen túli időszak: Tartalmazza a feltöltéshez és leürítéshez szükséges időtartamot, a karbantartási és fenntartási záridőt, az eseti téli vízellátási időszakot, amelyet külön megállapodásban határoztak meg. Az engedélyezett vízszinteket a táblázat tartalmazza: A föcsatornaszakasz neve VIZITERV'ter vezett vízszintje Hasznosítási idény** Haszn. idényen túli időszak*** A föcsatornaszakasz neve Max. stat. vízsz. Téli vízsz. Halastó töltés stat vsz. ÜZ.VSZ. Ind/érk. VÍZSZ. Átlagos év téli vízszint l.eüríítési vízszint NK-föcs.I. böge (Beeresztő zsilip"14". műtárgy') 87,82 85,12 86,90 87,3087,10/ 87,05 85,00 84,50 NK-föcsatoma II. böge (" 14"-"31 "műtgy) 86,92 83,62 85,40 85,9085,80/ 85,71 84,00 83,30 NK-föcsatoma III. böge ("31 "-"34". műtgy) 86,32 83,62 85,40 85,71/ 85,65 84,00 83,40 NK- főcsatorna IV böge ("34"-"39". műt.) 85,97 83,62 85,20 85,6085,45/ 85,30 84,00 83,40 NK-föcsatoma Keleti ág V. böge ("18"-"25". műt.) 86,27 83,62 82,40 84,65/ 84,55 83,30 82,40 Megjegyzés: - A II. és a III. böge összenyitva üzemel. * Tájékoztató jelleggel kerületek az anyagba a VIZITEK V által tervezett vízszintek. - Max. stat. vízszint, az a vízszint, amelyre a rendszert kiépítették. - Téli vízszint, a tervezők által javasolt téli vízszint. * * Hasznosítási idény - Halastó töltés stat. vízsz.: alacsonyabb vízszinten kielégíthetők az igények, mint az öntözés és halastó vízpótlás időszakában. - Üzemvízszint: öntözés és halastó vízpótlás időszakában tartott vízszint. Magasságát az ú.n kritikus vízkivételi helyek vízszintigénye, az igényelt vízmennyiségek és a főcsatornák mindenkori műszaki állapota határozza meg * * * Hasznosítási idényen túli időszak: - Vízszintje a főcsatornák feltöltési, illetve leürítési időszakában változó. - A hasznosítási idényen túli időszakban tartott vízszint az átlagos év téli vízszint és a leürítési vízszint között meghatározott (elrendelt) vízszint. - Átlagos év téli vízszint: az övcsatornák fenékszintjével közel megegyező szinten az átlagos terepszint alatt 1,5-2,0 m-re található. A talajmechanikai adottságok miatt ennél a vízszintnél a meder állagának romlása minimális, illetve elkerülhető. - Leürítési vízszint: a főcsatornák jelenlegi műszaki állapotában előállítható vízszint, csak rendkívüli körülmény esetén alkalmazható vízszint A főcsatornákban tartandó nyári üzemvízszintet meghatározzák az un. kritikus vízkivételi helyek. A működő öntözőtelepek és halastavak ezen vízszintek figyelembevételével épültek ki. A főcsatorna (böge)neve Meder szelvény km "Kritikus" vízkivételi hely Mértékadó vízszint, mBf. Nagyk.(I. böge) 17 + 820 NK.III-2. 87,00 Nagykunsági (II- böge) 35 + 160 Kisújszállási ac. telep tápcsatorna 85,80 Nagyk.(lII. böge) 60 + 440 NK.X-2. 85,65 Nagyk.(IV. böge) 66 + 930 NK.XII-1. 85,60 Nagyk. keleti ág (V. böge) 6 + 746 Túrkevei lineárok tápcsatorna 84,60 A megfelelő üzemvízszintek biztosítását a beeresztő fövízkivételi műtárggyal, 4 alvízszint szabályzós műtárgygyal, és a főcsatornák végén lévő leürítő zsilipekkel lehet biztosítani. A műtárgyak közül a beeresztő zsilip és a "14" jelű alvízszint szabályzós műtárgy távjelzési és távműködtetési rendszerben működik, a "18" jelű alvízszint szabályzós műtárgy a jelenleg folyó rekonstrukciós munkálatok befejezését követően fog az üzemirányító rendszer vezérlése alá tartozni További cél a leürítő (vízleadó) műtárgyak ("25", "39" jelű) távjelzésbe vonása, a műtárgyak kalibrálása. A mérések kiértékelése A főcsatornák többcélú rendeltetéséből, funkciójából, a térségi vízátvezetésből adódó feladatok koordinálásához, az aktuális üzemrend előállításához - melyhez a kritikus vízkivételi helyek vízszintjét biztosítani kell - elengedhetetlen a vízforgalom, vízszétosztás pontos ismerete. Mivel a bögéző műtárgyak kalibrálása gyakorlatilag nem lehetséges, ezért a vízforgalomi számításokban előforduló eltérésekre a részletes mérések adhatnak választ. (Meg kell említeni, hogy a mérések mintegy főpróbájaként 1997. május 21-én a Nagykunsági-főcsatornán - a nyugati ágon - a 66 + 600 tkm, a 73 + 000 tkm ill az Nk. XII-1. fürtcsatorna 0+100 tkm szelvényében a reggeli, a déli és az esti órákban 3 különböző üzemállapotban 9 vízhozammérést és a mérésekhez kapcsolódóan vízszintrögzítést végeztünk. A vállaskarók magasságát GPS-el mértük be.) A Nagykunsági-főcsatorna és a Keleti ág teljes körű vizsgálata az alábbi részletekre terjedt ki: - Magassági alappont-hálózat kialakítása GPS berendezéssel. - Hossz-szelvény felvételek GPS-sel. - Vízhozammérések és vízszintrögzítések a mérési szelvények felett és alatt 500-500 méterre, vállaskaróval. A karók magasságának és helyének bemérése. - Keresztszelvény felvételek a főcsatornán 1 km-enként. - A mérési eredmények kiértékelése. A méréseket megelőzően 1997. július 16-án a mérésekben résztvevő szakaszmérnökségi dolgozók részére eligazítást tartottunk. A magassági alappont-hálózat kialakításával kapcsolatos méréseket és a hossz-szelvényfelvételeket 1997. július hónapban, a vízhozamméréseket és a keresztszelvény felvételeket augusztus hónapban végeztük el. A vízhozammérések, a keresztszelvény felvételek elvégzéséhez meghívtuk az ATIVIZIG és a KÖVIZIG munkatársait. Saját részről a mérésekben a VGO Vízrajzi Csoport, a Vízrendezési, Vízhasznosítási és Társulati