Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

268 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 4. SZ. hogy a nevezett Társaságnak, sőt más intézményeknek is milyen gazdag balatoni vonatkozású hidrológiai, műszaki, közegészségügyi, társadalmi stb. feladatköre, terve és teljesítménye van. Ezek nagyrészt a tó biológiai viszonyait is érintik. Azt mondhatjuk, hogy a Magyar Hidrológiai Társasággal elsősorban éppen az ankétok útján, továbbá a Limnológiai Szakosztálynak a Társaság kötelékében történt megalakulásával igen gyümölcsöző összeköttetésünk létesült, mely az érdeklődés közös tárgyának magasabb nézőpontból való szemléletét biztosíthatja mindkét fél számára." (Sebestyén, 1958). A Limnológiai Szakosztály több évtizedes működése során nagy mértékben hozzájárult a hazai hidrobiológia fejlődéséhez (Bognár, 1992, Entz és mtsai, 1992). A Hidrobiológus Napok eredményei az előadások nyomán született nagyszámú, hazai és nemzetközi folyóiratban megjelent közleményekből is lemérhetőek (195882 között 1700 hazai és 176 külföldi folyóiratban megjelent tanulmány) (Entz, 1984). Hortobágyi a Hidrobiológus Napok huszonötödször c. tanulmányában (1984) bemutatja a hazai hidrobiológia 1958-1982 során elért vívmányait, s megkülönböztetett figyelmet fordít a Hidrobiológus Napokra. Szakmai fejlődést és továbbképzést szolgáltak különböző kurzusok (elsődleges és másodlagos termelés), illetve az, hogy az utóbbi években, a rendezvény harmadik napján, módszertani kérdésekről volt szó Az 1958. és 1959. évi Hidrobiológus Napok írásos programja a szerkesztők számára nem volt hozzáférhető. Andrikovics Sándor összeállításából tudjuk az előadók személyét, de az előadások címe itt is hiányos (v.ö. Entz 1984, 19-29 old.) E füzettel szándékunk az, hogy rövid áttekintést adjunk a Hidrobiológus Napok eddigi történetéről, eredményeiről, s összefoglaljuk szakmai fórumunk megtárgyalt témaköreit. A Hidrobiológus Napok 1969-től egy-két kivétellel (1970, 1983, 1987, 1988) - a mindenkori vezetőség törekvéseinek megfelelően - külön tárgyi-témakön megjelölést is kaptak. Ezen aktuális témakörök igen tág spektrumúak, s lényegében tartalmazzák mindazt, ami e tudományterületen, hazai vonatkozásokban történt, sőt, egy esetben (1969) nemzetközi keretet kapott. Ugyanakkor felhívják figyelmünket számos olyan "hiány-területre" is, melyek művelése és az elért eredmények megtárgyalásának napirendre tűzése sürgető. Magáért beszél, hogy az első rendezvényen (1957) 6, viszont 1997-ben már 71 előadásra és poszter bemutatására került sor. A Hidrobiológus Napok sokasodó kiadványai egyrészt a fokozódó érdeklődést tükrözik, másrészt amellett szólnak, hogy a hazai hidrobiológia bőségesen rendelkezik olyan eredményekkel, melyek a nemzetközi törekvések sorába illeszkednek, s közreadásuk szakmai igény. Ezek sorában, a nemzetközi idézhetősége miatt, kiemelkedő jelentőségűek) a Hidrológiai Közlöny-ben megjelenő anyag(ok), amely(ek)nek sajtó alá rendezéséért Vágás István főszerkesztőt illeti köszönet. A Hidrobiológus Napokat kezdetektől fogva az MHT Limnológiai Szakosztálya szervezi az otthont adó MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetével (Tihany), és 1989-től, az MTA Veszprémi Területi Bizottságával (Veszprém) közösen. A Magyar Hidrológiai Társaságban a Hidrobiológus Napokat kezdetben Herke Paula, majd több évtizeden át Gábris Éva gondozta oly alapossággal, amelyért mindannyian hálásak vagyunk. Mély tisztelet illeti a honi hidrobiológia kiemelkedő személyiségeit, akik kezdeményezték és éveken át szervezték a Hidrobiológus Napokat: néhai Maucha Rezsőt, Sebestyén Olgát, Hortobágyi Tibort, ifj. Szabó Zoltánt, Donászy Ernőt, továbbá kortársaink közül Entz Bélát, Woynarovich Eleket, Bérezik Árpádot, Andrikovics Sándort és még sok másokat, akiknek a közreműködése nélkül e rendezvények nem váltak volna emlékezetessé és maradandóvá. E füzet összeállítását többen (Bérezik Árpád, Entz Béla, Geszler Ödönné, Ponyi Jenő) archív anyagokkal segítették. Köszönet illeti Varanka Borbálát (MTA BLKI, Tihany) a programok első, gondos leírásáért. Számolunk azzal, hogy a rendezvények során számos előadás elmaradt, újakat iktattak be, s e változások nagyrészt dokumentálatlanok maradtak. így az anyag összeállítói csak az eredeti programok szerinti előadásokat vehették figyelembe. Reméljük, hogy a Hidrobiológus Napok 40. éves jubileuma alkalmából szerkesztett füzet hasznos áttekintést nyújt elméleti és gyakorlati szakembereknek, egyetemi és Ph D. hallgatóknak, a hidrobiológia iránt érdeklődőknek egyaránt. A kiadvány a történeti visszatekintés mellett reményeink szerint -, hozzájárul a Limnológiai Szakosztály jövőbeli működéséhez úgy is, hogy felhívja a honi tudományos-irányító testületek és döntéshozók figyelmét a hidrobiológia elméleti és gyakorlati vívmányaira és fontosságára. A szerkesztők Irodalom Bérezik Árpád {1984): Előszó, p. IX In: Entz B. (szerk). Magyar Hidrobiológia 1958-1982. MTA Sokszorosító, Budapest. Bognár Győző (1992): A Magyar Hidrológiai Társaság megalakulása, története és szakmai tevékenysége, pp.21-68. In: Vitális György (szerk ) A 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság múltja és jelene 1917-1992. MTESZ, Budapest Entz Béla (1958): A tihanyi "Hidrobiológus Napok". Annál. Biol. Tihany 25: 7-8. Entz Béla (szerk.) (1984): Magyar Hidrobiológia 1958-1982. MTA Sokszorosító, Budapest, 359 old. Entz Béla, Andrikovics Sándor, Bíró Péter (1992). Limnológiai Szakosztály, pp. 83-88. In: Vitális György (szerk.) A 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság múltja és jelene 1917-1992. MTESZ, Budapest Hortobágyi Tibor (1984): Hidrobiológus Napok huszonötödször. pp. 129. In: Entz B. (szerk.) Magyar Hidrobiológia 1958-1982. MTA Sokszorosító, Budapest. Sebestyén, O. (1958): A Balaton-kutatás harminc éve Tihanyban. Annál. Biol. Tihany 25: 9-28. Woynarovich Elek (1958): A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézete 30 éves fennállási jubileumának megnyitója. Annál. Biol. Tihany 25: 3-5.