Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

264 A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése Miskolc, 1999. július 7-8. A Magyar Hidrológiai Társaság 1999. július 7-8-án Miskolcon, a Miskolci Egyetemen rendezte meg hagyományos, immár XVII. Országos Vándorgyűlését. A Társaság a XVII. Vándorgyűlést minden korábbinál több témában, összesen hét szekcióban hirdette meg. A témakörök felölelték a magyar vízgazdálkodás napirenden lévő problémáit. A tudományos konferencia megnyitójára a Miskolci Egyetem nagytermében került sor 1999. július 7-én. dr Starosolsiky Ödön elnöki megnyitóját követően a több mint 300 résztvevőt a meghívott minisztériumok (Környezetvédelmi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és Belügyminisztérium), valamint a házigazdák (a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közgyűlés, Miskolc Megyei Jogú Város és a Miskolci Egyetem) képviselői üdvözölték. A plenáris ülés négy előadást hallgatott meg Dr. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára az árvízvédelem és belvízvédelem újabb tapasztalatairól, dr. Váradi József, a KHVM főosztályvezetője a vízkárelhárítás fejlesztési feladatairól beszélt. Dr. Varga Miklós, az OVF főigazgatója a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés sajátos feladatairól adott tájékoztatást az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés tükrében Dr. Pados Imre, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetője, az MHT Borsodi Területi Szervezetének elnöke a térségi vízgazdálkodás jellemzőit s a területi szervezet tevékenységét ismertette. A hét szekció összesen tíz ülést tartott, amelyeket a résztvevők nagy érdeklődése folyamatosan kísért. Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően az. egyes szekcióüléseken - felkérésre - 25-30 perc időtartamú bevezető előadások hangzottak el, majd ezt követte a szekció vezérszónokának ismertetője és vitaindító értékelése a beküldött dolgozatokról, majd a dolgozatok szerzőinek kiegészítései, a hozzászólások és a vita. A szekcióüléseken elhangzott bevezető előadások: 1. Árvízvédelem Korompay András Az 1998-99. évi árvízvédekezések országos irányításának tapasztalatai Dr. Szlávik Lajos: Az 1998-99. évi Tisza-völgyi árvizek sajátosságai, kutatási feladatok Dr. Váradi József: A nyilvánosság szerepe és hatása az árvíz- és belvízvédekezések eredményességében 2. Területi vízgazdálkodás Dr. Pálfai Imre: Az 1998-99. évi belvizek kialakulása, sajátosságai, összehasonlítás a korábbi nagy belvizekkel Vaszilievits Sömjén György: Az 1998-99. évi belvízvédekezések országos irányításának tapasztalatai Kolossváry Gábor: Az FVM megváltozott feladatköre a vízkárelhárításban: az 1998-99. évi belvízvédekezések tapasztalatai Fehér Ferenc: A vízgazdálkodási társulatok szerepe és tevékenysége az 1998-99. évi belvízvédekezések során 3. Ivóvízbázisok védelme Dr. Perger László: Vizbázisvédelmi programok Magyarországon Liebe Pál: A vizbázisvédelmi program módszertani előkészítése Altnöder András: A vízbázisvédelmi program végrehajtásának koordinációs feladatai Havasné Szilágyi Eszter: Vízbázisvédelmi programok kapcsolódó feladatai és jövőbeni alakulásuk 4. Vízellátás-Vízkezelés Rémai János: Az ivóvizminőség-javitó program helyzete Dr. Csanády Mihály: Az Európai Unió új vízminőségi előírásai és ezek hazai bevezetése Dr. Pintér Alán: Tájékoztató a "Viz és egészség" nemzetközi egyezményről 5. Csatornázás-szennyvíztisztítás Dr. Dulovics Dezsöné: Aktuális csatornázási feladatok a XXI. század küszöbén Dr. Körösmezey László: Szennyvíztisztításunk tegnap, ma, holnap 6. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Dr. Szilárd György: A vízgazdálkodási tervezés tapasztalatai és feladatai Dr. Ijjas István: Harmonizálás az EU készülő vizgyüjtő-gazdálkodási tervezési irányelveivel 7. Informatikai módszerek alkalmazása a vízgazdálkodásban Jakus György: A vízügyi szolgálat informatikai feladatai Dr. Szlávik Lajos: A vízügyi szolgálat kiemelt informatikai projektjeinek bemutatása Jónás Gábor: Javaslat a vízügyi szolgálat informatikai infrastruktúrájának egységes előírásaira (Felkért hozzászólók: Halász Ferenc és Pászthory Róbert) Az egyes szekciók levezető elnökei és vezérszónokai: Szekció Dolg. száma Levezető elnök(ök) Vezérszónokok) 1. Árvízvédelem 25 Dr. Váradi József Zorkóczi Zoltán Felbeimann Tamás Török Imre György 2. Területi vízgazdálkodás 15 Antóküábor Dr. Váradi József Barcs Sándorné Dr. Szalai György 3.Ivóvízbázisok védelme 12 Holló Gyula Dr. Perger László 4 Vízellátás-vízkezelés 10 Degré András Dr. Mészáros Gábor 5.Csatomázás-szennyvíztisztítás 13 Dr. Horváth Lászlóné Dr. Juhász Endre ó.Vízgy -gazd.. tervezés 11 Dr. Pados Imre Illés Lajos 7.Informatikai módszerek alkalm. a vízgazd -bar 13 Jakus György Futaki Károly A dolgozatokat a Társaság a Vándorgyűlést megelőzően három kötetben megjelentette. A kiadványt nagy érdeklődés kísérte, a megjelent 100 példány elfogyott. A plenáris ülés és a szekcióülések bevezető előadásai, valamint a vezérszónoki összefoglalók utóbb a negyedik kötetben jelentek meg. A záró plenáris ülés meghallgatta az egyes szekcióüléseken született alábbi szakmai ajánlásokat: 1. szekció: Árvízvédelem 1. Folytatni kell a hazai, vízrajzi megfigyelőállomások fejlesztését, számának növelését (földi állomások sűrítése; automatizált mérőhelyek növelése). 2. Szorgalmazni kell a nemzetközi adat- és információcserét szolgáló rendszerek fejlesztését 3. Fejlesztem kell az árvízi előrejelzés, riasztás módszertanát, számítógépi hátterét. 4 Ágazati PR terv készítése szükséges válsághelyzet esetére vonatkozóan. A lakosság folyamatos tájékoztatása érdekében célszerű pl. az INTERNET nyújtotta lehetőségek kihasználása is. 5. Az egyes árvizek hagyományos hidrológiai elemzését célszerű kiegészíteni más módszerekkel, pl. különböző időszakok statisztikai elemzésével, az árvizek éven belüli különböző időszakokban való előfordulásának és jellemzőinek vizsgálatával. 6. Azokon a folyószakaszokon, ahol az eddig észlelt legnagyobb vízszinteket (LNV) meghaladó vízállások fordultak elő, szükséges a hullámterek terepviszonyainak, mezőgazdasági, erdészeti, természetvédelmi és jóléti hasznosításának széles körű elemzése. 7. Ahol lehetséges, elsősorban is a heves vízjárású kis folyókon, a töltésezés és töltésfejlesztés egyenrangú alternatívájaként kell kezelni a szükségtározás módszerének alkalmazását. 8. A dombvidéki vízfolyások árvízi hidrológiájának és hidraulikájának elméleti alapjait és gyakorlati módszereit fejleszteni szükséges és súlyának megfelelően kell kezelni. 9 A védmű-fejlesztés és fenntartás során - jelentőségének megfelelően - nagyobb súllyal kell foglalkozni a töltések és a műtárgyak vizsgálatával, valamint az építési technológiák, védőképességet javító műszaki beavatkozások fejlesztésével. 10. Szorgalmazni kell a kockázat-elemzés és a minőség-biztosítás bevezetését a vízkárelhárítás tervezésében és gyakorlatában 2. szekció: Területi vízgazdálkodás 1. Erősíteni kell a szakterület PR tevékenységét a belvízi események szakmai feldolgozásával, annak minél szélesebb körű ismerté tételével. 2. A belvízvédekezés alapvetően helyi feladat, ezért az alulról építkezés elvét érvényesíteni kell. Ennek érdekében: - a társulatok jövőjének kialakítását, azok megerősítésének programját haladéktalanul napirendre kell tűzni, - a vízrendezési müvek kizárólagos állami tulajdona csökkentésével a vízrendezési művek tulajdonszerkezetét teljes körűen rendezni kell. 3. A mezőgazdasági területek mentesítésére szükséges meliorációs feladatok ellátását az eddigi meliorációk felmérésével és értékelésével haladéktalanul napirendre kell tűzni; az agrotechnikai eszközök igénybevételét a belvízvédekezéseknél feltétlenül elérhetővé kell tenni. 4. A területi igényekhez és a területi adottságokhoz igazodó területhasználat elérése érdekében fokozott, célirányos lépéseket kell tenni