Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - Szlávik Lajos: Godnolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről

246 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 4. SZ. éknél is több vizet kell levezetnünk. Bár az utóbbi években is rendkívüliek voltak a csapadékok és kedvezőtlen volt a helyzet, semmi sem biztosít arról, hogy a jövőben nem lesznek-e még nagyobbak a csapadékok és nem lesze kedvezőtlenebb az árhullámok találkozása. " [Korbély 1916-17], Ma már tudjuk, hogy Korbély Józsefnek igaza volt és szavait a Tisza-völgy egészére is vonatkoztathatjuk. Nincs semmi okunk és alapunk arra, hogy e megállapítás jövőre vonatkozó érvényességét megkérdőjelezzük. Sőt - mint láttuk - a tények, a statisztikai adatok eddig ezt bizonyítják és a trendek a további érvényességet valószínűsítik. Az MTA stratégiai kutatások keretében elkészítették a Felső-Tisza árvízi szimulációs vizsgálatát, amelynek során az 1970. évi és 1998 évi felső-tiszai árhullámok kiváltó tényezőinek különböző kombinációira modellezték az egyes vízfolyás-szakaszokon kialakuló helyzeteket [Bartha-Gauzer 1999a, 1999b], A vizsgálatok eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy az árvizeket okozó meteorológiai helyzeteknek az eddig előfordultaknál csupán kissé kedvezőtlenebb alakulása is rendkívüli következményekkel járhat a Felső-Tiszán. A Felső-Tiszára vonatkozó árvízi szimulációs vizsgálatok célja az volt, hogy a különböző, vélhetően reális bekövetkezési eséllyel rendelkező meteorológiai (csapadék) és hidrológiai szcenánók következményeinek elemzésével nyújtson segítséget az árvízi biztonságot növelő fejlesztések koncepciójának kialakításához, összehasonlítva az 1970. évi és 1998. évi árhullámokat. A szimulációs vizsgálatokat az tette lehetővé, hogy a VITUKI Rt. Országos Vízjelző Szolgálatánál a Duna, a Dráva és a Tisza napi vízállásainak és vízhozamainak az előrejelzésére szolgáló rendszer determinisztikus moduljai szimulációs vizsgálatok elvégzésére is alkalmasak. Teijedelmi és időbeli korlátok miatt a Tisza teljes magyarországi vízrendszerére ilyen szimulációs modellezésre még nem volt lehetőség. Mvel mind az 1970. évi, mind pedig az 1998. évi árvíz alatt kritikus helyzetek alakultak ki a Felső-Tiszán, illetve mellékfolyóin, ezért a vizsgálatokat a vízgyűjtő Tokajig teijedő szakaszára, ezen belül is elsősorban a Felső-Tiszára és a Szamosra végezték el. Kidolgozták a Tisza Tokajig terjedő vízgyűjtőjének lefolyási szimulációs modelljét. A két vizsgált árhullám hidrológiai sajátosságait részletesebben itt nem ismertetjük, ezeket illetően a szakirodalmi közleményekre utalunk \VK 1971, Bálint-Illés-Konecsny-Szlávik 1999, Szlávik-Fejér 1999, Szlávik-Vágás 1999, Vágás 1999], A két árhullám felső-tiszai levonulásának összehasonlítására szolgál a 3. táblázat, amelyben összevetésre kerülnek a tetőző vízállások a Felső-Tisza és mellékfolyói fontosabb szelvényeire Mindkét ár-hullám közös jellemzője volt, hogy a csapadékzóna elhelyezkedése miatt az árhullám alakításában csak a vízgyűjtő terület egy része játszott szerepet. A 3. táblázat adatai jól visszatükrözik azt a sajátos helyzetet, hogy mindkét árhullámnál a Felső-Tisza vonala szinte egybeesett az intenzív csapadéktevékenység határvonalával. Ennek következtében adódott elő az, hogy az 1970. évi felső-tiszai árhullám kialakulásában döntően a bal oldali mellékfolyók (Visó, Iza, Túr, Szamos), 1998-ban pedig elsősorban a jobb oldali mellékfolyók (Tarac, Talabor, Nagyág, Borzsa, Bodrog) játszották a fo szerepet a befogadó Tisza árhullámának alakításában. 3. táblázat Az 1970. és 1998. évi árhullámok tetőző vízállásainak összehasonlítása 1970. évi 1998. évi teAH = Folyó Vízmérce tetőző vlztőző vizHl998 - Hl970 Folyó szint(cm) szmt(cm) Hl998 - Hl970 Tisza Rahó 482 500 + 18 Visó Visóbeszterce 544 305 -239 iza Farkasrév 612 404 -208 Tisza Técső 648 726 + 78 Nagyág Huszt 539 620 + 81 Tisza Tiszabecs 680 708 + 28 Borzsa Dolha 369 536 + 167 Túr Túrterebes 743 480 -263 Tisza Tivadar 865 958 + 93 Szamos Csenger 902 347 - 555 Tisza Vásárosnamény 912 923 + 11 Tisza Záhony 728 737 + 7 Bodrog Bodrogszerdahely 694 866 + 172 Tisza Tokaj 858 872 + 14 Feltűnő, hogy míg a Tisza Técsőnél 1998-ban 78-cmrel volt az 1970. évi tetőző vízszint felett, addig a tiszabecsi hasonló értékek különbsége csak 28 cm, annak ellenére, hogy a Nagyág 1998-ban az 1970. évi helyzetnél jóval több vizet szállított. Ennek magyarázata részben az országhatár közeli ukrajnai gátszakadásokban, részben pedig a tiszabecsi medermélyülésben keresendő (de ez természetesen részletesebb vizsgálatokat igényel). E két körülmény figyelembe vételével a tiszabecsi tetőző vízállást 750-755 cm-re becsülték, ami már reálisabb eredmény. Részben hasonló a helyzet az 1998-ban kiugróan magas, az 1970. évi LNV-t 99 cm-rel meghaladó tivadari tetőző vízszint esetében is. Ennek értékelésénél ugyancsak figyelembe kell venni a tiszabecsi tetőzés fenti körülmények miatt magasabbra becsült értékét. Ehhez járulhatott a Borzsán érkező vízhozam kiugróan magas értéke, amelyet a viszonylag kevesebb vizet szállító Túr sem ellensúlyozott, valamint az ezen a szakaszon feltehetőleg megnövekedett visszaduzzasztás is. (Ez is további részletesebb elemzést igényel.) Feltűnő, hogy a Szamos tetőző vízszintjei közötti jelentős különbség ellenére 1998-ban a Tisza Vásárosnaménynál 20 cm-rel magasabb tetőző szinttel folyt le, mmt 1970-ben. A Felső-Tiszán mért tetőző vízhozamok. Tivadar 3550 m

3/s, Vásárosnamény 3488 m

3/s, Záhony 3890 m

3/s, Tiszakanyár 3220 m

3/s. Ezek az értékek jól illeszkednek egymáshoz és tükrözik az árhullám hidraulikai sajátosságait (ellapulás, vízhozamok összegződése). Az 1998 novemberében végzett vízhozammérések alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy az 1971-ben publikált 4160 m

3/s-os tiszabecsi 1970 májusi, valamint a számított 1%os 4900 m

3/s-os vízhozam mintegy 30-35 %-kal felülbecsült. 1970 májusában a tetőző vízhozam valójában 3000 m

3/s körül lehetett. Az 1998. novemberében mért tivadari rekord vízhozam ugyanakkor jól illeszkedik a hosszú idejű adatsorba. Az 1970. májusi számított vízhozam itt 2750 m

3/s, az 1998. november 6-i 3570 m

3/s. Ugyancsak beleillenek a nagyvízhozamok idősorába az 1998-ban mért záhonyi vízhozamok is [Bálint-Illés-Konecsny-Szlávik 1999],