Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - Szlávik Lajos: Godnolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről
241 Gondolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről Szlávik Lajos Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. 1095. Budapest, Kvassay Jenő út 1. Kivonat: Az 1998-99. évi árvizek anomáliái ismét a közfigyelem előterébe állították a hazai árvízvédelem helyzetéi és feladatai. A dolgozat szerzője az MTA stratégiai kutatásai során született háttér- és esettanulmányok és szakirodalmi forrásmunkák alapján összefoglalja a hazai árvízvédelem időszerű kérdéseivel kapcsolatos véleményét, gondolatait. Kulcsszavak: árvízmentesítés, árvízvédelem, árvízi hidrológia. 1. Bevezetés 1996 őszén hirdették meg a Magyarország az ezredfordulón - Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián című programot. Az eredmény-orientált kutatások 14 kutatási főirányban folytak és folynak, amelyek közül az egyik a Magyarország vízgazdálkodási stratégiája az ezredforduló után című program, amelynek felelőse: Somlyódy IMSZIÓ akadémikus, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya osztályelnöke. Az 1998 áprilisában indult kutatás során olyan fontos kérdésekben készült elemző munka, s születtek stratégiai elgondolások, mint pl. az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai, a vízkészletek és vízigények, a területi és települési vízgazdálkodás, a vízgazdálkodás ökológiai és természetvédelmi vonatkozásai, a víz, a gazdaság és a társadalom kapcsolata stb. Az 1998-99. évi árvizek anomáliái ismét a közfigyelem előterébe állították a hazai árvízvédelem helyzetéi és feladatait A stratégiai kutatások keretében több háttértanulmány és esettanulmány készült az árvízvédelem témakörében A jelen dolgozatban arra törekedtünk, hogy ezekre építve és a legfrissebb szakirodalmi munkák alapján bemutassuk a hazai árvízvédelem időszerű kérdéseit. Az itt vázolt gondolatok képezik a stratégiai kutatások árvízvédelmi fejezetéhez készülő szintézis gerincét. 2. Az árvíz a természeti katasztrófák sorában Jelenleg a Föld összes lakosságának mintegy 10 %-át veszélyeztetik rendszeresen az árvizek. Magyarország a területének több mint 20 %-át kitevő folyóvölgyi, és a 10 %-át megközelítő kisvízfolyások menti árterületével a jelentős árvízi gondokkal küszködő országok közé tartozik. Az árvíz társadalmi jelentőségét elsődlegesen az szabja meg, hogy milyen szerepet játszik a gazdálkodásban. Hatásainak mértéke az árhullám viselkedésétől és a folyóvölgy adottságaitól függ, veszélyességének és hasznosságának arányát pedig az ártér használatának módja, a gazdálkodás rendje határozza meg. Az ókori társadalmak a vízszabályozásokat államilag szervezték, és megteremtették az árvizek hasznosulásának feltételeit, területhasználatokkal korlátozták veszélyességét. Ahogyan növekedett a népesség és fejlődtek a termelőerők, úgy változtak a folyók és az árterek hasznosításának céljai és módszerei is. A gazdálkodás technológiai alapú fejlődésével az árvíz az ipari jellegű társadalmak számára veszélyes természeti jelenséggé lett A természeti katasztrófák között a víz szélsőséges eseményei számottevő gyakoriságúak és a gazdasági veszteségek mellett még mindig igen sok emberéletet követelnek Egy ENSZ vizsgálat szerint 1947 és 1970 között a természeti katasztrófák következtében a Földön több mint egymillió ember vesztette életét és ennek 15 %-a az árvíz miatt halt meg. Európában ez idő alatt a természeti katasztrófák okozta halálesetek több mint felét az árvizek tették ki. [OVII 19871 A Müncheni Biztosítótársaság adatai szerint 1988-97 között a világon 5 750 természeti katasztrófát regisztráltak, amelyek 31 %-a árvíz volt. A halálos áldozatok száma 390 000 volt, 58 %-uk árvizek következtében vesztette életét. (A halálos áldozatok magas arányának oka az 1988-i bangladesi árvíznek közel kétszázezer áldozata). A természeti katasztrófák 700 milliárd dollárra becsült kárösszegének egyharmadát az árvizek okozták [Loster 1999a, 1999b], Ha csak az elmúlt évtized adatait nézzük, akkor is szinte felsorolhatatlanok azok az országok, amelyekben nagy, esetenként katasztrofális következményekkel járó árvizek fordultak elő: Ausztrália 1990; Banglades 1987, 1988, 1998; Cseh Köztársaság 1997; Franciaország 1992; Hollandia 1993, 1995, 1998; India 1992; Kanada 1996, 1997; Kína 1991, 1993, 1996, 1998, 1999; Korea 1990, 1995; Lengyelország 1997; Magyarország 1995, 1997, 1998, 1999; Németország 1995, 1997, 1999; Nagy-Britannia 1998; Norvégia 1995; Olaszország 1994; Románia 1995, 1997, 1998; Szomália 1997; Ukrajna 1993, 1998; USA 1993, 1995 stb. [ICID 1998, NATO 1999], Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának legújabb adatai szerint az Európa területét érhető természeti katasztrófák legpusztítóbb fajtái a víz okozta katasztrófák. 1987 és 1996 között 100 jelentős árvíz pusztított földrészünkön, melyeknek 3.878 halálos áldozata volt, az anyagi kár pedig meghaladta a 88 milliárd USA dollárt Ugyanakkor Magyarországon, a töltésezett körülmények között, az árvízvédelmi művekkel határolt folyómedrekben és hullámtereken levonuló árvizet nem tekinthetjük természeti katasztrófának, még akkor sem, ha újabb és újabb szélsőséges paraméterű árhullámok fordulnak elő. Az árvizek előfordulása a magyarországi folyókon nem rendkívüli esemény - ez a folyók vízjárásának természetes sajátossága. Árvízkatasztrófának a töltésezett folyókon az tekinthető, ha a folyó átszakítja az árvízvédelmi töltéseket, elönti a mentesített árteret. A fentiekben idézett árvízi események mellett ki kell emelni a hazat árvízvédelem eredményességét, a hazai folyókat övező árvízvédelmi gátak csaknem két évtizede sértetlenül állnak ellen az árhullámoknak; a töltésezett folyókon levonuló árvizek Magyarországon évtizedek óta nem követeltek emberáldozatokat. És ez nem szerencse, nem a véletlen műve - tudatos, tervszerű fejlesztő és szervező munka eredménye. 3. Magyarország árvíz-veszélyeztetettsége Magyarország természet- és gazdaságföldrajzi adottságai következtében a vizek kártételei elleni védekezéshez évszázadok óta jelentős és folyamatosan növekvő társadalmi érdek fűződik. Hazánk árvíz-veszélyeztetettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik, zömében sík területű ország, ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről, a Kárpátokból és az Alpokból hozzánk érkező, nálunk torlódó árhullámok ellen gyakran szükséges védekezni. Az ország 93.000 km 2-nyi területéből 21.248 km 2 a folyók árvizeivel veszélyeztetett árterület, melynek ma 97