Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
1. szám - Stegaroiu, Paul: Vízilétesítmények hatása folyók vízjárására
22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999 . 79. ÉVF. 1. SZ. 600 km hosszú szakasz felett kialakították a Stanca-Costesti tározót, összesen 1,4 milliárd m 3 térfogattal, amiből az árapasztási térfogat 0,7 milliárd m\ A tározó megvalósításával egyidejűleg az alsó folyószakasz mentén, mindkét oldalon megépültek az árvédelmi töltések, közel 400 km hosszban, amelyek az egymástól elválasztott öblözeteket védik az árvízi elöntésektől. Az így kiépített létesítmények üzemeltetése jelentős mértékben módosította a természetes vízjárási körülmények között a folyón levonult árhullámok tetőző vízhozamait. Míg a fejlesztési programot megelőzően a Prut tetőző vízhozama 2000-2500 m 3/s volt a szakasz felső végén, a dunai torkolathoz közeli szakaszon azonban már csak 300-400 m 3/s, tekintettel arra, hogy az árterület jelentős víztömeget volt képes tározni. Jelenleg, a szabályozott lefolyási viszonyok között, a Stanca-Costesti tározó árapasztó hatására és a töltések üzemelés nyomán, a Dunához érkező árhullám tetőző vízhozamát az 500-1000 m 3/s közötti nagyságrendben lehet tartani. Mvel az árvédelmi töltéseket egymástól kellő távolságban alakították ki, a folyó csekély esése miatt kialakuló helyzetben lehetőség nyílik arra, hogy amikor a Stanca-Costesti tározóból kiengedett vízhozam meghaladja a kisvízi meder vízlevezető képességét, a kifolyó víz jelentős része a hullámtéren tározódjék. Annak ellenére, hogy ennek a fejlesztésnek egyik kedvező gazdasági hatásaként jelentős kiterjedésű mezőgazdasági területek árvízvédelmi biztonsága megoldódott a Prut árterületén, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tározó mintegy 9000 hektár vízzel való borítását jelenti, ami abban a térségben kedvezőtlenül érintette az eredeti növény- és állatvilágot, mivel gyökeresen megváltoztatta létfeltételeiket. Lényeges ebben az esetben azonban az, hogy biológiailag új és normális körülményeket magában foglaló ökológiai feltételrendszer alakult ki, ami a tápláléklánc legfontosabb elemei részére megfelelő fejlődési feltételeket alakít ki. Következtetések: A vízilétesitmények üzembelépésével egyidejűleg a hidrológus szakemberek egyre többször találják szemben magukat a természetes vízjárási viszonyok helyreállítására irányuló igényekkel. Ebben a tekintetben ki kell emelni azt a hatást, amit a természetes lefolyás alakulására az üzemelő tározók fejtenek ki. Ezek a hatások egyrészről a legmagasabb vízhozamok csökkentésével, másrészről pedig a kisvízhozamok növelésével járnak. Bár az árvízvédelmi töltésrendszerek általában emelik a vízhozamokat, és az árvizek levonulási vízszintjeit, célszerű kialakításuk esetén a töltések közötti hullámtéri tározással szintén kifejthetnek árapasztó hatást, továbbá pedig lehetőséget kell teremteni árvízi vésztározók kialakítására is. Irodalom: Diaconu, C.: Reconstituirea scurgerii naturale a raurilor, Hidrotehnica, 24. (1979), 2. Bucuresti Stegároiu, P.: Folosinta hidroenergetica in schemele de amenajare. Referat la simpozionul Masuri non-structurale in domeniul gospodaririi apelor, 28-29 noiembrie 1997. Bucuresti. Stegároiu, P - Godeanu, A.: "Consideratii privind efectul amenajanlor hidroenergetiee in gospodarirea apelor Hidrotehnica, 21. (1976), 4. Bucuresti Vágás, /.: A Tisza árvizei, VÍZDOK, Budapest, 1982. - : Raurile Romaniei. Monografie hidrologica, Bucuresti, 1971. A kézirat beérkezett: 1998. január 17. STEGÁROIU, PAUL oki. mérnök, ny. á. műszaki tanácsos, a román-magyar vízügyi tárgyalások több évtizeden át ismert bukaresti szakértője The impact of hydraulic structures on river regime P. Stegároiu Abstract The regime of a river can be changed appreciably by the operation of hydraulic structures and diversions for various water uses. Disregarding the impact of such diversions, the low-flow augmenting and flood-flow diminishing effect of the reservoirs built in Rumania under river basin development programmes is assessed. Most of the reservoirs m Rumama being operated for the primaiy purpose of power generation, the impact of the resulting flow regimes is illustrated with reference to a few flow studies in the examples. Keywords: reservoirs, operation, flood waves, defences, spillways