Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - Horváth Emese: Az ökológiai vízhozam- és sebességállapot
216 HIDROLÓGIAI K .ÖZL ÓNY 1999. 79. ÉVF 3. SZ. Az ökológiai vízigény meghatározása a hasznos szélesség és a súlyozott hasznos terület segítségével pl. a következő elvek alapján történhet. 1. A meder hasznos szélességét nagyobbra vesszük, mint a valóságos szélesség 50 %-a szárazság idején. 2. Az ökológiai minimum vízigényt a hasznos szélesség-vízhozam összefüggés töréspontjából határozhatjuk meg, ahonnan a görbe iránytangense jelentősen csökken. 3. Előállíthatjuk a súlyozott hasznos terület és az egységnyi folyóhosszra jutó halmennyiség összefüggését is. Az előbbiekben nem vettük figyelembe, hogy a hal bizonyos életszakaszban különleges igényekkel léphet fel. Ilyen pl., hogy a halak az ivás és az ikra fejlődésének idején konstans, a nyári időszakban, amikor a vizek felmelegszenek, magas vízállást kívánnak. (A pisztráng gyors folyású, oxigéndús vizet igényel.) 4. Összefoglaló megállapítások A cél a jelenlegi - még természetes, vagy természetközeli állapotú - vizes élőhelyek, illetve életközösségeik védelme, fenntartása. Ennek eléréséhez az ökológiai minimum vízigény meghatározása szükséges. Bemutattuk, milyen változatos módszereket fejlesztettek ki ehhez. Jelenleg még a sok megoldatlan kérdés A következő gondolatokat érdemes mérlegelni (Kardos M., 1997): - Nincsenek "általános" hatótényezők, csak amelyek adott élőlényre (élőlény együttesre) adott helyen és időben konkrétan hatnak, s a hatás mértéke az élőlények valamilyen türőképességi sajátosságával összekapcsolódik - A környezeti tényezők rendszerét a különböző életmód és életforma típusú élőlény együttesekre külön-külön kell értelmezni, térben és időben (vagy legalább víztér típusonként differenciáltan). - Döntő szerepe van a vízfolyás jellegének, a víztükör szélességének, a vízállás és a vízhozam változásának, továbbá a vízsebesség alakulásának. A felső-, közép-, alsó szakasz jellegű vízfolyásoknak eltérőek az abiotikus illetve a biotikus tényezői. A vízsebesség kis mértékű változására az élőlény együttesek gyorsan átrendeződnek. 5. Köszönetnyilvánítás A Szerző köszönetet mond Diego García de Jalón professzornak, aki bevezette az ökológiai minimum vízigény kérdéseibe, Bálint Gábornak, a VITUKI Hidrológiai Intézet munkatársának, Madarassy Lászlónak, a BME Vízgazdálkodási Tanszék adjunktusának hasznos tanácsaikért, s másoknak, akik a tanulmány összeállításában még segítségére voltak. Irodalom Bovee, K. D.: A Guide to Stream Habitat Analysis Using the bistream Flow Incremental Methodology. Instream Flow Information Paper 12. USDI Fish and Wildlife Service, Washington, 1982. Domínguez Gregorio, M. M.: Estúdio pára la Determináción de Caudales minimos en las zonas B Y C del Plan Hidrológico de la Cuenca del Rio Duero, Departamento de Ingenieria Forestal E. T. S. de Ingenieros de Montes U.P.M., Madrid, 1999. García de Jalón, D., Mayo Rustarazo, M., Hervella Rodriguez, F., Barcelo Culebras, E., Fernandez Coulo, T.: Principios y Tecnicas de Gestión de la Pesca en Aguas Contincntales Ediciones MundiPrensa, Madrid, 1993. Kardos, M.: Ökológiai vízigény meghatározása, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Budapest, 1997. Kontúr /., Kőris K., Winter J.: Hidrológiai számítások, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. Stalnaker, C. B.: The Use of Habitat Structure Preferenda for Establishing Flow Regimens Necessary for Maintenance of Fish Habitat. In Wardy, J.V. and Stanford, J.: The Ecology of Regulated Rivers Plennum Press, 326-337. 1979. Tennant, D. L.: Instream Flow Regimens for Fish, Wildlife, Recrcation and Related F.nvuonmental Resources. Instream Flow Needs Symp. 326-327. 1976. White, R. G.: A Methodology for Recommending Stream Resource Maintenance Flows for Large Rivers. Instream Flow Needs Symp, 376386. 1976. A kézirat beérkezett: 1999. június 10. HORVÁTH EMESE okleveles mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének doktori ösztöndíjasa. Estimádon of the ecological discharge Horváth, E. Summán Various methods are applied for the determination of the ecological water demand and discharge, but an overall accepted process has not yet becn developed. Firstly earlier used methods are presented then the idea of Bovee (1978) and Stalnaker (1979) which consider the hydrological regime and geomorphology of the river and the requirement of the íluvial fauna and tlora The statement of the article is that a generally valid rule is not necessanly needed, but for certain species the limits of tolerance have to be examined for given time and place. Key words: hydraulic engineering, dams, water supply, ecological discharge.
