Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - Kaliczka László: A Sárköz árvízmentesítése
208 HIDROLÓGIA] KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 3 . S Z. rén átvezető vasútvonal egyes berendezéseit. A töltés 23, 25 km szelvényeiben buzgárok jelentek meg. Újabb szádfalazásokra került sor a 11,2, a 11,39 km szelvényekben. Ezután az öblözet településeit kiürítették. A 11+358 töltés km-ben bekövetkező szakadás rövid idő alatt 80 m-re bővült. A Sió jobb parti töltésen és a pörbölyi szakaszon kiömlő víz, az öblözetet elárasztotta. Az öblözetet keresztező Bátaszék-Pörböly-Baja vasútvonalat két helyen szakította 100-100 m szélességben. Az 1956. márciusi árvíz a XX. század második felében a legnagyobb pusztítását okozta a Sárköz területen. Az 1965. évi nyári árvíz mind tartósságban, mind a vízállások tekintetében jelentős volt. A májustól augusztusig tartó magas vízállások nyomán kialakult csurgások, átázások, buzgárok veszélyeit eredményesen hárította el a védekezés irányítását végző vízügyi szervezet, a honvédség, és a közerő. A bátai öblözetben sok kilométer hosszban épültek ellennyomó medencék. Százezer számra építették be a homokzsákokat a töltés megtámasztására A legnagyobb veszélyt a bátai őijárás 3-6 km-re között jelentkező felpúposodás jelentette, amely a talajtörés lehetőségét vetítette a védekezők felé. A talaj leterhelésével, az ellennyomó medencékkel sikerült elhárítani a veszélyt. Az 1965. évi árviz idején a belterületek védelmére rövid idő alatt lokalizációs töltések épültek Bátaszék, Sárpilis, Szekszárd mélyen fekvő részei védelmére. A fakadó vizek miatt is jelentős területek voltak víz alatt. A belvizek átemelésére mind a bátai, mind a lankóci szivattyútelepek folyamatosan dolgoztak. Az 1965. évi árvíz után a dunai védvonal töltéseit teljesen átépítették. Ekkor alakult ki a ma ismert töltésprofil (koronaszélesség: 6 m, a mentett oldali töltésrézsű 1:5, a víz felőli 1:3). Az 1965. évi árvíz után Báta és Pörböly között 4 km-en új nyomvonalra került a töltés. Új épületcsoportba helyezték a pörbölyi őrházat. 18. Az 1965. utáni időszak Az 1970-75. években elkészült a Sió árvízkapu a Sió 3 fkm szelvényében. Ennek feladata: a dunai, elsősorban a jeges árvizek kizárása a Sió medréből. Az 1965-1991 időszak alatt csak 1975-ben és 1991ben volt rövid, bár harmadfokú készültséget igénylő árhullám. Az öblözet bátai szivattyútelepét az 1980-as évtizedben korszerűsítették: a régi szivattyútelep mellett új, elektromos szivattyútelep vette át a szerepet. A régi bátai szivattyútelep üzemképes ugyan ma is, de már múzeumba illő. A lankóci szivattyútelep megszűntnek tekinthető. Az elképzelések szerint a szükségnek megfelelően majd mobil szivattyúkkal oldják meg a belvizek átemelését. Érdekességként megemlíthető, hogy a szivattyútelep öblözet felőli oldalán, attól kb. 100 m-re szorítógát és zsilip épült, hogy árvíz idején ellennyomást lehessen biztosítani a mindig megjelenő buzgárok ellen. A Szekszárd-Báta-i öblözet történetének vizsgálata során számos olyan adatra bukkantunk, amely jelentősen hozzájárult a térség árviz, belvízvédekezési problémáinak megismeréséhez, még jelen sorok írójának is, aki pedig húsz éven át volt a védvonal szakaszvédelem vezetője. Jó lenne valamennyi védvonal, öblözet történeti hátterének feldolgozása, amely segítséget adhatna a térség még jobb megismeréséhez. A védekezési munka eredményességét a terület teljes körű megismerése segítheti. Irodalom A Lankóci Vízügyi Múzeum iratai, tervei. Tó'ry Kálmán: A Duna és szabályozása. Akadémiai Kiadó, Budapest 1952. Habos Zoltán - Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. Vízügyi Közlem. 1939 A kézirat beérkezett: 1999. április 28. KALICZKA LÁSZLÓ okleveles mérnök, vízgazdálkodási szakmérnök, egyetemi doktor. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakaszmérnökségének nyugállományú vezetője. A Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottságának tagja. Reclamation of the Sárrét lowlands Kaliczka, L. Abstract: The struggle for and agaínst water in the Sárrét (Mud Meadows) lowlands on the ngth-hand side of the Danube has often been hindered over the centuries by historical events and/or poverty. The efTorts over the period from the decision in the XVIIIth century to modern times have produced flood safety, though tloods must still be controlled closely. The development of reclamation and flood control in the Sárrét lowlands in Transdanuvia is reviewed briefly. Keywords: Danube, flood control, levees
