Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

3. szám - Scheuer Gyula: A gerecsei mészképző hévforrások összehasonlító vizsgálata

156 HIDROLÓGIAI K.ÓZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 2. SZ. mélyen helyezkednek el a vízvezető karbonátos kőzetek, hogy azokat a völgy-bevágódások még nem érték el. A Kelet Gerecsében a vizsgálatok szerint 6 egymás alatti mészképződési fázis bizonyítható, amelyből kettőt a pliocénban feltörő források rakták le, míg az alsó és középső pleisztocénben csak egy-egy halmozódott fel. A felső pleisztocénben a karsztosodási folyamatok révén még kettő mutatható ki. A Kelet Gerecse vízföldtani adottságai a felső pleisztocén végén és a holocénben úgy alakult, hogy e területrész a karsztrendszeren belül elvesztette megcsapoló funkcióját. A hévforrások hiánya a vizsgált tájegységen belül azzal magyarázható, hogy a völgybevágódások nem exhumáltak olyan karsztrögöket, amelyek a karsztvízszint alatt helyezkednek el. A mai karsztos területeken számos hévizes genetikájú barlang található (Takácsné Bolner K. et .al. 1989 ), amelyek keletkezése megelőzte a mészképző hévforrások megjelenését. Az ismert barlangokat létrehozó termálvizes tevékenységhez nem kapcsolódnak felszíni karbonátos forrásüledékek, mert ilyeneket a vizsgálatok sehol sem mutattak ki a hegységben. E barlangképző termálkarsztos fejlődési szakaszt követően a pliocénban a fedett karsztos területek exhumált karsztrögeinéi hirtelen átmenet nélkül megjelennek igen erőteljes mészképző dinamikával rendelkező hévforrások. Ez a gerecsei termálkarszt fejlődésében mindenképpen egy új szakaszt jelent, amely a pliocénban kezdődött és a pleisztocénen keresztül még napjainkban is tart csökkenő mészképződési dinamikával. Az új típusú magas oldott sótartalmú hidrogén-karbonátos hévforrások megjelenése a Gerecsében összefüggésbe hozható, a mélyben a víztartó karsztos kőzeteket ért, és ott lejátszódó folyamatokkal, amelyek kiváltották az ilyen genetikájú termálvizek keletkezését (pl. szubvulkanitok). A hatalmas mennyiségű mész-anyag kiválása a felszínen különféle fácies viszonyok mellett ezt valószínűsítik, hogy a pliocén első felében, a mélyben a karbonátos kőzetekhez kapcsolódva ma még nem ismert szubvulkáni tevékenység zajlott le, és ebből származó folyamatok eredményezték a dinamikus mészképző hévforrások keletkezését. A felszínre hozott és felhalmozott mészanyagot a vízvezető karsztos kőzetekből oldották ki a hévforrások. Ezért feltételezhető, hogy a vízvezető karbonátos kőzetekben jelentős termálkarsztos járat és barlangképződés ment végbe. Különösen azokon a helyeken valószínűsíthetők a mélyben ma még ismeretlen nagyobb barlangok vagy karsztos járatok, ahol a felszinen hatalmas és nagyvastagságú travertinók halmozódtak fel. (Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Süttő). Ebből eredően a pliocén- pleisztocén hévforrások jelentősen hozzájárultak a karsztos kőzetek felszín alatti karsztosodásához, így a vízvezető képességük és víztároló kapacitásuk növeléséhez. Irodalom Alföldi L. 1979: Budapesti hévizek. Vituki Közlemények, 20. 3-102. Jánossy D. 1971: A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces fauna alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1-207. Horusitzky H. 1923: Tata-Tóváros hévfonásainak hidrogeológiája és közgazdasági jövője MÁFI Évkönyv, 25. 2-83 Pécsi M. et aL 1987: A Dunántúli-középhegység. Magyarország tájföldrajza. Akadémiai Kiadó, Bp. 140-196. Scheuer Gy. 1995: Nyugat Gerecse kőpitei és Les-hegyi pliocén és pleisztocén hévforrástavak paleo-hidrogeológiai vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, április, 23-27 Scheuer Gy. 1995: A Dunaalmás Nagy-hegy-vöröskői alsó pleisztocén hévforrások paleo-hidrogeológiai vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, október, 28-32. Scheuer Gy. 1996: A tatai-dunaalmási hévforrások, valamint üledékképző tevékenységük vizsgálata. Hidrológiai Tájékozató április, 29-32. Scheuer Gy. 1997: Nyugat Gerecse Csúcsos-hegy-i édesvízi mészkő elöfordulás paleo-hidrogeológiai vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, október, 23-26. Scheuer Gy. 1998: A gerecsei alsó pleisztocén és felső neogén hévforrástavi édesvízi mészkő összletek összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1 11-14 Schréter Z. 1953: A Budai és Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő előfordulások MÁFI Évi jelentés az 1951 évrőL 111-143 Schweitzer F. 1988: A gerecse hegységi édesvízi mészkő összletek elterjedése, Iitosztratigráfiai tagolása. In: Scheuer Gy.-Schweitzer F.: A Gerecse és a Budai hegység édesvízi mészkő összletei. Földrajzi Tanulmányok, 20. Akadémiai Kiadó. Budapest, 31-71. Skoflek I. - fíudó V. 1968: A vértesszőllősi mésztufa flóráról. Botanikai Közlemények 54. 39-43 Takácsné Bolner K. et aL 1989: Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang 1-2. 51-60 Vitális Gy. 1994: Hévíz eredetű kőzetelváltozások és közetek a Magyarközéphegység középső részén. Hidr. Tájékoztató, április, 30-34. A kézirat beérkezett: 1999. március 9. SCHEUER GYULA oki. geológus, a földtudomány kandidátusa. Szakmai működésének leírása folyóiratunk 1996. évi 6. sz. 378. oldalán Comparative study on the limestone building thermal springs in the Gerecse Mountains Scheuer, Gy. Absrtract: The majority (83 %) of the 41 limestone building thermal spnngs in the Gerecse Mountains have emerged along the erosion base during the Pliocene and Quatemary ages. The thermal spnngs have accumulated an estimated volume of 120 millión m , with 78 % of the lime in the Pliocene. Hydrogeologic, climatic and tectonic events were conducive to the emergence of abundant thermal sjirings of high carbon content and the development of vast sediment basins caused by depression. This has interoduced a new phase in the envolution of the Gerecse thermal karst, which started in the Pliocene and continues across the Pleisticenc to these days, with a gradually dwindling carbonate forming capacity. From the precipitation of the vast volumes of lime it is infened that extensive thermal karst passages ad caves have developed in the carbonate rocks. Starting from structures inhented from the earlier epochs, the Gerecse thermal karst evolved from the Pliocene to these days by complicated processes both at the surface and underground Keywords: thermal springs, erosion, freshwater limestone, caves