Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Nekrológok (Pap István, Blum Anna, Szászné Tóth Ildikó, Léczfalvy Sándor)

128 Alternatívák a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer problémáinak megoldására (Részlet az "Akadémia" folyóirat 1998. február 19-i számából) A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997 szeptember 25-én kihirdetett ítélete végrehajtásának elősegítésére az akkor hivatalban lévő kormány Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének vezetésével tanácsadó testületet hívott életre, amely 1998. áprilisáig folyamatosan működött, majd 1998. augusztusában az új kormány által hivatalosan is feloszlatást nyert. A Tanácsadó Testület 1997. decemberi ülésén albizottságot hozott létre Michelberger Pál vezetésével - tagjai Alföldi László, Bércük Árpád, Fekete Gábor, Lengyel Gyula, Mészáros Ferenc, Somlyódy László és Starosolszky Ödön - azzal, hogy felvázolja és nagy vonalakban elemezze a rendelkezésre álló ismeretek és tapasztalatok alapján, adott helyzetben a Bős-Nagymaros vízerőmű-kérdéskör kezelésére szóba jöhető alternatívákat. Az elemzés kiindulópontjául szolgáló anyagot a tanácsadó testület tagjai is megkapták. Ez tartalmazta a főbb variánsokat és szempontokat, továbbá az értékelés javasolt több szempontú mátrixos módszertanát. Az albizottság 1998. január elején vitatta meg a tervezetet, és megállapodott a változatok és a szempontok leszűkített, kezelhető körében. A második ülés az eltérő vélemények ütköztetése révén konszenzuson alapuló értékeléshez vezetett. Ezt a jelen, rövid összefoglaló tartalmazza, amelyet a harmadik ülés véglegesített. A vizsgált változatok: 1. A jelen állapot. 2. Az eredeti terv. 3. Az eredeti tervhez hasonlóan, alsó vízlépcsővel és a Szigetköz vízutánpótlásának megoldásával. 4. Mint a 3. pont, de csúcsüzem nélkül. 5. Mint az 1. pont, de klasszikus folyószabályozással és a Szigetköz vízutánpótlásának megoldásával. A kiválasztott értékelési szempontok: Az értékelés mátrixos módszerében a változatok az oszlopokban, a szempontok a sorokban jelennek meg. A leszűkített szempontok és azok indokolása: 1. Az eddigi kiadások (azonos az összes változatra). 2. Beruházási költség (járulékos költségek nélkül, amelyek az összes változatra azonosak). 3. Éves üzemelési és karbantartási költség (a szokásos üzemeltetésen túli többlet). 4. Magyar részesedés a közös energiatermelésből. 5. Az ehhez szükséges bekerülési költség. 6. Az energiatermelésből származó nettó magyar bevétel. 7. Mederváltozás (rangsorolva). 9. Hajózás 10. Árvízvédelem. 11. Vízhozam az Öreg-Dunában. 12. Talajvízszint (a Szigetközre, mint legfontosabb térségre). 13. Felszíni vizek minősége (a szennyező anyagokat, problémákat, a komponensek jellegét is figyelembe véve. 14. Ivóvíz (a Szigetköz alatti potenciális vízbázisra és a főváros feletti parti szűrt vizekre a minőség alapján). 15. Élőhely és élővilág. 16. Rugalmasság, a monitoring és az időbeli módosítás lehetősége alapján értékelve A fenti szempontok nem mindig számszerűsíthetők (lásd 8-10 és 12-16). Ilyen esetekben ötosztályú skálán történő rangsorolást alkalmaztunk, ahol — és ++ jelenti a legkedvezőtlenebb, illetve legkedvezőbb hatást, értékelést, 0 a semleges állapotot, +/- pedig az előbbiek között helyezkedik el. Értékelési mátrix Hatások / | 2 | 3 | 4 | 5 Hatások változatok 1. Kiadások, milliárd Ft 350 350 350 350 350 2. Beruházási költs., mrd Ft 0 25+125 25/200 25+200 25+45 3. Üzemeltetési klts , mrd Ft 0 0 0 0 2 4. Energiahányad, % 0 50 46 46 38 5. Bekerülési költség, mrd F, 0 150 225 225 270 6. Energia, mrd Ft/év 0 24 20 17 11 7. Kártérítés, mrd Ft/év 600 0 0 0 0/400 8. Mederváltozás -+ + + + 0 9. Hajózás + + + + + + + 10.Árvízvédelem 0 + + + + + + 0 11. Vízhozam, m

3/s 300 50/200 300 300 300 12.Talajvízszint -+ + + + + + 13. Vízminőség 0 0 0 14. Ivó víz 0 0 15.Élőhely és élővilág 0 + 16.Rugalmasság --+ + Összes kiadás, mrd Ft 950 500 575 575 620/1020 (Jövőbeni, mrd Ft) (600) (150) (225) (225) (270/670) Bevétel mrd Ft/év 0 24 20 17 11 Összesen +/0/0/2/11 5/0/7 7/0/4 8/3/1 6/4/0 Az 5x 16-os mátrixot három összesítő sor egészíti ki: az összes beruházás jellegű költség, az éves bevétel és az egyes változatok rangsorolásának értékelése: a +, 0 és - jelek összesítése. Az értékeléshez sok esetben nem állt rendelkezésre kellő részletességű elemzés, vagy információ. Az első hét sor számszerűsítése nem tételes gazdasági elemzésen, hanem informális tájékoztatáson alapuló becslés eredménye. Ennek ellenére az albizottság tagjai úgy érezték, hogy az értékelés és az összehasonlítás feltevések, továbbá nagyságrendi becslések révén elvégezhető anélkül, hogy azok a nagy vonalakban megfogalmazott változatokra levont következtetéseket befolyásolnák. A feltevések a mátrix adott soraira hivatkozással az alábbiak: 2. Az első szám a Szigetköz vízpótlásának és az Öreg-Duna szabályozásának költségeire utal. Ez az eredeti terv szerinti megoldásnál valószínűleg kevesebb, mint 25 mrd Ft. Az összeg második tagja az alsó vízlépcső durván becsült (valójában helytől függő) beruházási költsége. 4 Az energiahányad az energiatermelési potenciál alapján becsült érték, megállapodást feltételezve. Ha az utóbbi pl. az 5. variáns esetében nem következik be, az osztozkodásnál a beruházásban jelenleg elismert magyar részesedés szolgálhat alapul, amely 10 % körüli. 5. A szlovák fél által elismerhető energiahányadhoz tartozó bekerülési költség. Az 5. változat esetében ez a szigetközi beruházási költségen túl 200 mrd Ft beruházási költségkülönbség kiegyenlítése formájában jelenik meg. 6. A Magyar Villamos Művek számításai alapján. 7. A kártérítés megegyezés esetében zérus, ellenkező esetben egy második hágai döntés függvénye. A feltüntetett érték háttérelemzés hiányában készült becslés - az 1. variáns esetében ez tartalmazza a szlovák többlet beruházási költségeket is - amely a kártérítési igény indokolásától függően lehet több és kevesebb is. 8. A mederváltozás fontos jellemző, amelynek hatásai több helyen is jelentkeznek. 9. Hajózás: EGB és DB ajánlások figyelembe vételével. 11. Az 1. változatra vonatkozó 300 m

3/s Öreg-Duna vízhozam közelítően az elterelést követően mért átlag. Az 50/200 jelölés a KET-re vonatkozik, amelynél kívánatos lenne nagyobb vízhozamot tartam. A 300 m

3/s minimumként javasolt érték a 3-5 változatokra, amely közelítően a 100 éves legkisebb hozam fele. 12 A 2. változat értékelését az eredeti terv talajvíz szabályozása indokolja. 13-15. Az értékelés tekintettel volt az eredetileg tervezett, vagy hasonló csúcsüzem feltáratlan hatásaira. 15. A Szigetközön kívüli hatásokat is figyelembe vevő rangsor. 16. A "rugalmasság" kifejezés fontos szempontnak tekintette, hogy a változat lehetővé teszi-e az időben változó hatások és igények alapján történő módosítást.