Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László: Vízrendezési kérdések 1999-ben

KALICZKA I. : Vízrendezési kérdések 1999-ben 121 pénzalapokból nyújtott pénzeszközök felhasználásával vagy vízgazdálkodási társulat útján kell gondoskodni." Az 1996. évi 57. törvény 36. §. 1. pontja szerint a társulat akkor jön létre, ha az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezők, vagy ingatlant használók érdekeltségi aránya szerinti többsége elhatározza a társulat alakítását. Az érdekeltségi egység mérete nincs meghatározva, amely azonban józan megfontolással a területi mértékegység, a hektár lehet. A korábbi 1960-1990. közötti években megalakult vízitársulatok a nagyüzemekre épültek. Egy-egy társulat tagsága 10-25 üzemet jelenthetett. A tagság létszámát a társulatokba belépett települések növelhették. A vízitársulatok működési területe a különböző összevonások, társulati egyesítések miatt 100-150 ezer ha-ra is megnövekedett. Veszprém megye területét gyakorlatilag két társulat fedte le, ha nem vesszük figyelembe a megye keleti szegélyére benyúló kis területtel érdekelt harmadik társulatot. A társulatok ma is a korábbi időben kialakult területeket veszik működési területüknek A nagyüzemek megszűnésével, illetve átalakulásával, a területek ismételt magántulajdonba kerülésével a korábbi birtokviszonyok átalakultak, de a vizitársulatokba belépő magántulajdonosok száma jelenleg is nagyon alacsony. Ennek számos oka van. Többek között az, hogy a visszakapott földeket nem a tulajdonos, hanem bérlő műveli, vagy a tulajdonos nem rendelkezik megfelelő anyagi javakkal, és ezért a termelési költségek mellett nem tudja a társulati érdekeltségi díjat fizetni. A távolmaradás oka lehet az is, hogy nem is tud a társulat létezéséről. 4.4. A társulat illetékessége, működési területe A vízitársulati tagságot más szempontból vizsgálva, a következők állapíthatók meg - ismételve a törvényre hivatkozást - : az 1996. évi 57. törvény 34-44. §-ai rendelkeznek a társulatokról. A törvény szerint a társulat az érdekeltségi területen az ingatlan-tulajdonosok ill. használók többségének elhatározása alapján jön létre. A törvényi megfogalmazás alapján tehát egy-egy vízgyűjtő tulajdonosi érdekeltségének közös elhatározása a társulat megalakítása. Az érdekeltségnél a törvény szerint érdekeltségi egység szerinti többségnek kell dönteni, azaz a területek nagyobb részét birtokoló tulajdonosok egyetértése szükséges a társulat megalakításához. A fentiek miatt nehezen képzelhető el, hogy hegy- és dombvidéki területen 50-80 km távolságon belül, ahol több kisvízfolyás vízgyűjtőterülete van, az érdekeltek saját feladatuknak tekintsék a másik vízgyűjtő vízrendezési, vízkárelhárítási feladatait, azaz viszonylag nagy területekre teijedjen ki egy-egy társulat érdekeltsége. A kérdést tovább bonyolítja, ha a területen állami kezelésű vízfolyás vízgyűjtőjén a vízrendezés állami feladat Ezért az állami kezelésű vízfolyás melletti tulajdonos, feltételezhetően nem fog vízitársulatba lépni. A fentiekből kiindulva tehát a társulati érdekeltség kisvízgyűjtőkön alakul ki a tulajdonosok elhatározása alapján, akár önálló társulatot alakítva, akár csatlakozva már meglévő társulathoz, úgy, hogy saját területeik érdekeit nem teszik függővé más vízgyűjtőn végzett munkáktól, másik vízgyűjtő érdekeltségétől. Az elmúlt évtizedek során is számos alkalommal merült fel a kérdés: "Miért fizetjük az érdekeltségi díjat, ha nálunk nem történik semmilyen munkavégzés

9" Az érdekeltség témájában felmerül, hogy olyan területeken, ahol a törpebirtokosok száma nagy (törpebirtok alatt a 2 ha alatti tulajdonokat értve), hogyan lehet az érdekeltek többségét (legalább 51 %-át) összehívni? A Balaton vízgyűjtőjén, ahol számos kisvízfolyás van, ezres nagyságrendűre tehető az egy-egy kisvízfolyáshoz tartozó érdekeltek száma. Feltételezhetően ez más, nem balatoni területekre is érvényes. A meghatalmazásoknál azonban valamilyen területi arány figyelembevétele szükséges lehet. E kérdéseket jó lenne jogszabályilag rendezni. Fizikailag nem biztosítható több ezer, de még ezer fő részére sem a megfelelő helyiség. Hogyan lehet az érdekeltség többségi döntését biztosítani? A víziközmü társulatokhoz hasonlóan, meghatalmazás alapján, egy-egy személy 2050 birtokost képviselhet, de két eltérő tevékenységnél az érdekek is eltérők lehetnek 4.5. Önkormányzati feladatok Az önkormányzati kezelésű vízfolyások esetében a vízfolyás rendezési feladatait a jogszabályok alapján az önkormányzatnak kell ellátnia. A települések, különösen a községek e feladatokra általában nem rendelkeznek megfelelő munkaerővel. Még a kisvárosokban is gond a szigorúan vett belterületi feladatok szervezése, lebonyolítása. A törvény 8. § 3. pontja szerint az érdekeltségi hozzájárulást társulat hiányában, a jegyző veti ki. Az érdekeltség meghatározása, a területegységre eső befizetés elosztása, a tulajdonosokra való egyedi kimunkálása még egyetlen település esetén is jelentős munka A kisvízfolyások vízgyűjtőterülete általában 2-5 település határát, érdekeltségét is érintheti. E körülmény a költségek érdekeltekre történő áthárítását még bonyolultabbá teszi. Teheti annál is inkább, mert egy vízgyűjtőn az egységnyi területre eső érdekeltségi befizetési összegek között eltérés nem lehet, községenként nem változhat. Mindezeket végiggondolva, társulat nélkül nehezen képzelhető el a feladat megoldása. Jelenleg azonban a területek tulajdonosainak csekély az érdeklődése. 4.6. Korábbi vízrendezési művek Jogi és műszaki kérdés is a korábbi nagyüzemi területeken kiépített vizrendezési művek üzemeltetése, karbantartása. E létesítmények a korábbi évtizedek során nagyon sok pénz (százmilliók) felhasználását igényelték. A privatizáció során a területeket felosztották, több személy tulajdonába adták. A különböző tulajdonosok, bérlők a létesítményeket nem kezelik. Kár volna e létesítményeket pusztulni hagyni, ezek nemzeti értékek. Társulati kezelésre, üzemeltetésre volna szükség, de a jelenlegi használók általában ilyen igénnyel nem jelentkeznek. Néhány év alatt a művek kezelés, karbantartás nélkül elhasználódnak, eltömődnek. Úgy gondoljuk, ez senkinek nem jó. Jogszabályra volna szükség a létesítmények, berendezések védelmére.