Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

1. szám - Szabó Mátyás: A Balaton vízgazdálkodási fejlesztési programja

^ABÓM^^^^ialatoi^zjw^ 9 4. táblázat A vízfolyások állapota a vízgyűjtőn A vízfolyás kezelője A vizf. hossza Kendezett A vízfolyás kezelője km km % Állami kezelésű 678 508 75 Társulati kezelésű 1.845 834 45 C)nkormányzati tulajdonú 953 317 33 Rgyéb tulajdonú 1.445 390 27 Összesen 4.921 2049 42 A településeken a belterületi vízrendezéseknél is jelentős az elmaradás, annak ellenére, hogy sok helyen jelentős előrehaladás is történt. E munkálatok körültekintő végrehajtása, azért is sürgető, mert a belterületekről még mindig jelentős tápanyag kerül a tóba, ezért a belterületi vízrendezés igazi megoldása a tápanyag és hordalék viszszatartó-rendszerek kiépítésével együtt szükséges. A korábbi évtizedekben a Balatonba torkolló vízfolyásokon három szűrőtározó és 20 hordalék- és uszadékfogó épült, mely eddig is jelentős védelmet jelentett a tó számára A déli parton gondként jelentkezik a „berekvizek"-nek a Balaton parti sáv vízminőségére gyakorolt káros hatása, ami elsősorban esztétikai jellegű. A megoldás érdekében valamennyi Balatonba torkolló vízfolyásra ülepítő - tisztító tározó építése javasolt A tározók telepítésére az előtanulmányok elkészültek. A vízgyűjtőn a vízrendezések építése és kivitelezése során a vízfolyások ökológiai rehabilitációját is meg kell valósítani Ez sok esetben a vízfolyások természetbe illő visszaalakítását is jelenti. 8. Tudományos kutatás A 70-es évek közepétől 1990-ig az MTA által koordinált és felügyelt széleskörű Balaton-kutatási tevékenység folyt, amely átfogta a vízgazdálkodás és a vízminőség-védelem területét is. Az eredmények átfogó információt szolgáltattak a tó vízminőségi állapotáról, és a változások irányzatairól. A szakvélemények ugyanakkor javaslatokat tettek a műszaki beavatkozásokra, és utaltak azok várható hatásaira. 1991-től sajnálatos módon - az anyagi forrás hiánya miatt - a kutatási tevékenység rendkívül csökkent. Ezért átfogó tudományos programok beindítása szükséges, mivel a tó mindenkori állapotának ismerete nélkül a szükséges vízminőségvédelmi beavatkozások nem tervezhetők és nem ellenőrizhetők Biztosítani kell a korszerű észlelő és adatfeldolgozó rendszer kiépítését és működését is. Az új Balatoni Fejlesztési Program kapcsán felkéri a Kormány a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy a szaktárcák bevonásával 5 évenként értékelje a kutatási eredményeket, és vizsgálja meg az esetleges programmódosító javaslatok lehetőségét. A kutatási feladatok összehangolását pedig a balatoni kormánybiztos feladatává tette a kormány erre vonatkozó intézkedése 9. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program teljesítése esetén várható eredmények A fejlesztési program alapvető célkitűzése a vízminőség romlás megállítása után, a vízminőség határozott javulásának elérése. Ezzel kapcsolatos óvatos jelek és eredmények már jelentkezni, hiszen 1995-től kezdődően a nyári föidényben különösen, de az évek teljes egészében is a vizminőség állapota az 1970-es évek végéhez hasonlított Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedhez képest a vízminőség az utolsó három évben feltétlenül javult. A Program alapvető célkitűzéseként az 1960-as évek vízminőségi állapotának helyreállítása fogalmazható meg. Termes/elcsen, ahhoz, hogy ez reálisan elérhető legyen, egyrészt a BVFP célkitűzéseit maradéktalanul végre kell hajtani, másrészt pedig egyéb területeken, így a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a településtisztaság terén is intézkedési programokat kell készíteni és azokat következetesen végre kell hajtani. A Program a célállapot elérése érdekében meghatározta a 2010-ben elérendő biológiailag hozzáférhető foszforterhelés értékeit is, illetve meghatározta az ezen terhelés mellett várható évi átlagos klorofill-a töménységi értékeket is. A medencénként elérendő ezen értékeket az 5. táblázat mutatja be 5. táblázat A balatoni medencék célállapota 2010-ben Medencék Foszfor-terhelés Átlagos klorofill koncentráció Keszthelyi 6 t/év 20 mg/m

1 Szigligeti 15 t/év 12 mg/m Szemesi 7 t/év 6 mg/m Siófoki 5 t/év 4 mg/m A végrehajtás eredményességét segíti a Kormány 62/1995 számú rendelete a Balatonnal kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáról. Ennek értelmében a Miniszterelnöki Hivatal megbízott politikai államtitkára végzi a Balaton vízgyűjtő területén, ill. üdülőkörzetében a Balaton ökológiai állapotának védelmére, a vízminőség javítására és a régió teljes körű fejlesztésének előmozdítására irányuló kormányzati tevékenység irányítását és egybehangolását A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény alapján 1997június 30-án létrejött a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), mely egyúttal a Balatoni Regionális Tanács jogutódja is. A Kormány 1059/1997 sz. határozatával a BFT elnökévé a balatoni ügyekkel megbízott politikai államtitkárt jelölte. A BFT megalakulásával megteremtődtek az európai szintű szervezeti feltételei a Balaton és kiemelt körzetének területfejlesztési koncepciójának kidolgozására és a Balaton védelmére szükséges komplex programok végrehajtására 10. A vízgazdálkodási fejlesztések becsült költségigénye A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program elkészítését megalapozó szakmai tanulmányok készítése során, 1994-es évi árszinten elkészült a műszaki beavatkozások és fejlesztések költségének becslése is A fejlesztés becsült költsége az alábbi: I. A befolyó vizek által okozott külső terhelést csökkentő műszaki beavatkozások költségigénye (Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem, vízfolyás-rendezés, belteAz ütemezés időtartama Összesen 1995 1996-2000 2001-2010 Összesen millió Ft Kormányzati feladat 930 3370 20 4320 Önkormányzati feladat 120 730 710 1560 Társulati feladat 70 320 140 530 Összesen 1120 4420 870 6410