Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Vilimi László–Vargáné Szeberényi Eleonóra: A Komravölgyi-tározó levegőztetésének hatásai

VILIM! L. - VARGÁNK SZEBERÉNYI K.: A Komravölgyi-tározó 87 azonos ütemben zajlott, így a görbék mutatják a bekövetkezett változások dinamikáját. Eddigi ismereteink szerint a tározott víz ivóvíz célú felhasználása szempontjából egyetlen - a levegőztető működéséből adódó - negatív következmény a viz hőmérsékletének nagyfokú szezonális ingadozása. Mint már említettük, a tározót korábban a nagyfokú hőmérsékleti rétegzettség jellemezte. Ez a levegőztetés hatására megszűnt, annak minden következményével: nyáron a víz hőmérséklete a fenék közelében is eléri a 24-25°C-ot, ezáltal az üzem által szolgáltatott víz magas hőmérsékletét is okozva (csúcsban a kiadott víz hőfoka elérte a 27°Cot), míg télen a legalsó vízréteg a korábbi 4°C alá tud hűlni (az eddigi minimum érték 2°C volt). A magas vízhőmérsékletű ivóvíz csökkenti annak élvezeti értékét, és magában hordozza a hálózati bakteriológiai problémák veszélyét (eddig nem állt elő a gyakorlatban), míg a téli rendkívül alacsony nyersvíz hőmérséklet a derítési technológia szempontjából hátrányos. 8. ábra A Mihálygergei Vízmű fajlagosan felhasznált vegyszer mennyiségének időbeli változása A vegyszerfelhasználások alakulása: Amint az a 8. ábrából látható, a Komravölgyi tározóból üzemelő mihálygergei vízmű klór és aktívszénpor felhasználása a levegőztető beindulásáig növekvő, azt követően csökkenő tendenciájú. Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy a Társaság saját szabadalma alapján 1990-ben aktívszén recirkuláció valósult meg az üzemben, ami lehetővé tette az aktívszén mintegy 50 g/m'-es hatékony koncentrációjának fenntartását a töredék mennyiség adagolásával. Az aktívszénpor adagolást a levegőztető indulását követő 3 hónapon belül meg lehetett szüntetni, és annak újraindítására azóta sem volt szükség. A 8. ábrán a derítőszer felhasználásánál is hasonló tendencia figyelhető meg. Az 1991. évi csúcspont után a felhasználás csökkenésnek indult. Az 1995-96. évi emelkedés az üzemben megvalósuló - az üzemelés fenntartása mellett történő - beruházás kedvezőtlen üzemviteli feltételeinek (egy derítős üzemelés, próbaüzemek bonyolítása) tulajdonítható. 4. Összefoglalás A Komravölgyi tározón 1991 novemberétől folyamatosan üzemel a Hitachi gyártmányú levegőztető (laké lifter), mely a tározó teljes víztömegét bekeveri. Az azóta eltelt idő alatt a tározó vizének minősége javult, elsősorban az algaképződés szorult vissza. A korábban jelentkező íz- és szag-problémák már rövid idő után megszűntek. Javulás mutatkozik egyéb kémiai paraméterekben is. Miután a levegőztető beindulását követően az Ipoly folyónak, mint tápvíznek a vízminősége is javult, ezért nem becsülhető meg egyértelműen, hogy az egyes komponenseknél milyen mértékben játszik szerepet azok javulásában. Irodalom: Felföldy L - Gulyás P.- Hajdú L-né - Hoffmann /.- Nagy B.-né A Komravölgyi tározó vízminőségének vizsgálata, VITUKI Budapest 1979. Gulyás P. - Klándoki M.: Nádtelepitési kísérletek a Litkei-mocsár területén VITtJKI Budapest 1988. Gulyás P.: Szakvélemény a Komravölgyi tározó üledékének vizsgálatáról VITUKI Budapest 1987. Török T.: Szakvélemény a Komravölgyi víztározó és a tározóból nyert ivóvíz toxikológiai vizsgálatával kapcsolatban OK.I Budapest 1987. Balázs D.O. - Csáktornyainé R. M. - Vargáné Sz. E.: A vízminőségjavítás lehetőségei a Komravölgyi tározóban. Kiegészítő tanulmányterv ÉRV. Kazincbarcika, 1986. Kissné P.E.: Éves jelentés a Komravölgyi tározó állapotáról ÉRV. Salgótarján 1995. László A. - Varga L.- Vilimi L.- Üveges G.: Eljárás ivóvíz előállítás során az aktív szénpor hatásának javítására recirkulációval. Szabadalom. 210.508 ljsz.