Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
1. szám - Zsuffa István: A Biblia és a víz
3 A Biblia és a Víz Zsuffa István BME Vízgazdálkodási Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rakpart 3. Kivonat: A Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztálya, a Pázmány Péter Katolikus Tudomány Egyetem Esztétika Tanszéke és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke 1997 április 5-én "Víz és esztétika" címmel közös konferenciát rendezett. A tanulmány a konferencia egyik előadása. Kulcsszavak: vízépítés, művészet, esztétika. Engedtessék meg nekem, hogy előadásom címét követve a Biblia első mondatait idézzem: Ótestamentum, Teremtés könyve, 1 Őstörténet 1. 12. (A világ teremtése): 'Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. 2A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket és Isten lelke lebegett a vizek fölött.... Ótestamentum, Teremtés könyve 1 Őstörténet 1. 911. (A világ teremtése): 'isten újra szólt: Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz. 1 0Úgy is történt. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. ... "Akkor megint szólt az Isten: Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön.... Ótestamentum, Teremtés könyve 1 Őstörténet 1.20 (A világ teremtése): 2 0Isten szólt: A vizek teljenek meg élőlények sokaságával.... Ótestamentum, Teremtés könyve 1 Őstörténet 1.126. (A világ teremtése): "isten újra szólt: Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá.... 2 7Isten megteremtette az embert, saját képmására alkotta.... Az Ószövetség ezen első mondatai igazolják a legmodernebb biokémiának és naprendszerünk fejlődéstörténetével foglalkozó szakágazatoknak a legújabb tudományos eredményeit, amely szerint a protein-alapú élet kialakulásának, fejlődésének a záloga a víz. Közismert, hogy ma a világűrkutatás legfontosabb föladatának az egyes égitesteken a víz, a hidrogén és oxigén fölkutatását tartják, hogy ezzel lehessen a földön kívüli élet nyomait föltárni. Az élet létrejöttének alapját adó víz egyúttal ma is minden életnek a föltétele: ezt világítja meg kultúránk, hitünk alapja, a Biblia. Ugyanakkor az emberi élet lényegét a Biblia úgy fogalmazta meg, ahogyan ezt korunk legnagyobb festőművésze, az osztrák Hiindertwasser egyik templomi freskó-vázlatának margójára írta: A teremtő Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette, tehát az ember "alkotó lény". Azaz az ember a természet része, és alkotó lény. Az alkotó tevékenysége tehát nem természetellenes, hanem a természet világának szerves része. A víz, az élet alapja, földi körforgásával biztosítja földünkön az élővilág lényei, közöttük az ember számára az élet lehetőségét, és a víz földi körforgásának természeti elemei, a vízfolyások, patakok, folyók, és a tavak földünk legszebb legértékesebb elemei: Ótestamentum, A második Törvénykönyv 8. 7. (Kisértések az ígéret földjén): 7Az Úr, a te Istened szép országba vezérel, olyan országba, hol patakok, források és folyók erednek a völgyekben és a hegyekben. A víz, az életnek a záloga: ezt hangsúlyozza Sirák fia Ótestamentum, Jézusnak, Sirák fiának könyve 29. 21. (Vendégszeretet): 2 1A legfontosabb az életben a víz és a kenyér. Ótestamentum Jób könyve 5. 10. (Bizalom Istenben): , üO ad esőt a föld színére, és vízzel öntözi a tágas mezőket. Ótestamentum, A Zsoltárok könyve 104. 10. (A Teremtés himnusza, 104. zsoltár): 1 0Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek között csörgedeznek. A csapadékok véletlen folyamatai által generált vízjárás szélsőségei azonban sokszor súlyos katasztrófákat is okoznak. Az embereknek olykor millióit elpusztító árvizek és aszályok a történelmünk kezdete óta az emberiség legsúlyosabb, de megoldható természeti katasztrófáinak minősültek. Az első ismert katasztrofális árvíznek, a vízözönnek sok sumér-babiloni legenda írta le emlékét, amelyet a Gilgamesz Eposz 11. éneke is megőrzött. Az egyistenhit világában, az Otestamentumban ezen népies örökségnek az anyagát valláserkölcsi mondanivalóval egészítették ki. (Herbert Haag 1968-1989) Az Ótestamentum szövege itt is természettudományos, hidrometeorológiai szempontból teljesen pontos: Ótestamentum, Teremtés könyve 1 Őstörténet 7. 17 - 18 (A vízözön): , 7Ezután negyven napig ömlött az eső a földre. ... I SAz ár elhatalmasodott és erősen megduzzadt a föld fölött" Azaz a művek szerzői hiteles adatokra építették művüket. A hidrometeorológia viszonylag friss kutatási eredményei alapján ugyanis csak a kisvízfolyások árvizeit gerjesztik a hideg frontok záporai. A nagy folyóknál, a Dunánál, Tiszánál, Rajnánál és nyilvánvalóan a Tigrisnél és Eufrátesznél az árvizeket az úgynevezett stacionárius frontok okozzák (Bonta I., 1995). A mediterrán zónában, épp úgy, mint Európa mérsékelt égövében végig vonuló ciklonok olykor, a távolabbi környezetben kialakult stagnáló anticiklonokkal együtt, leállnak. A lebénult, alacsony légnyomású ciklonközpont ekkor magához vonzza a távolabbi környezetben haladó többi ciklont, amelyeknek hideg, meleg frontjainak csapadékai e-
