Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
373 A ffizlápra jellemző (/. ábra), hogy az üledékképződés kezdetén a Fe, Mn és S koncentrációja minimumot mutat. Ekkor még nem beszélhetünk tavi állapotról, a száraz, csapadékszegény klíma miatt időszakos vízborítás jellemezte a területet (Braun et al., 1993). A klíma csapadékosabbá válását követően kialakult sekélytavi állapotban a Fe és a Mn az 1. ábrán bemutatotthoz hasonló módon akkumulálódott, jelezve a víz jó oxigén-ellátottságát. A Fe- és Mn-koncentráció csökkenése jelzi a reduktív viszonyok kialakulását, a S-tartalom egyidejű növekedése pedig a szervesanyag oxigéntől elzárt bomlását. A Fe és Mn mennyisége a tavi üledék-tőzeg határon mutatott hirtelen csökkenést. A kállósemjéni Nagy-Mohos feltöltődésében az úszóláp-képződés fontos szerepet játszott (Vas, 1983). A vízfelszínen úszó lebegő gyep (Balogh, 1986) alatti vízben anaerob, reduktív környezet alakult ki, amely nem kedvezett a Fe és Mn akkumulációjának. Több fúrásminta elemzése alapján vizsgálva a Fe és Mn korrelációját az üledékben azt tapasztaltuk, hogy két, jelentősen különböző üledékakkumulációs környezet különíthető el a kállósemjéni Mohoson. A láp bizonyos helyein a Fe míg a más részein a Mn-felhalmozódása volt jellemző. Az üledékben a Fe akkor dúsul a Mn-hoz képest, ha a tóvíz oxigéntartalma csekély, de nem alakul ki teljes anoxia. Oxidatív viszonyok között a Mn is kicsapódik a vízből, így a Fe-hoz viszonyított mennyisége az üledékben növekszik. A tó feltöltődésének előrehaladtával mocsári állapot is kialakulhat. A mocsarat a változó vízellátás jellemzi. A mocsárban felhalmozódó üledék az év bizonyos szakaszaiban oxidálódhat, így benne Mn akkumuláció figyelhető meg. Mn (mg/kg) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 A mocsári környezet (A, CPQd <9 u o • o lápi környezet -t ——i 0 1000 2000 3000 4000 Fe (mg/kg) 3. ábra. A Fe és a Mn korrelációja a kállósemjéni Nagy-Mohos üledékében A kállósemjéni Nagy-Mohos esetében a nagy Fe:Mn aránnyal jellemezhető üledék (3. ábra) a rekettyefüzesben halmozódott fel (láp állapot), kis Fe:Mn arányú üledék pedig a déli medence nádasára volt jellemző (mocsár állapot). A Nagy-Mohos keresztszelvényben megrajzoltuk a vízben oldhatatlan Fe és Mn, valamint a vízoldékony Fe és Mn eloszlását. A vízben oldhatatlan Fe és Mn egyértelmű dúsulást mutatott a nádas alatt 60-80 cm mélységben A füzes alatt felhalmozódott üledékben a Fe és Mn mobilitása nagyobb volt, mint a nádasban. A Fe és Mn szelvény menti eloszlása részben az úszóláp képződéssel, részben a nád ill. gyékény biológiai akOtivitásával magyarázható. A feltöltődés során bekövetkezett változásokat a 4. ábrán foglaltuk össze. Amíg a Nagy-Mohos sekély vizű tó volt, a víz Fe- és Mn-tartalma a víz oldott 0 2-tartaImával reagálva kicsapódott és az üledékbe került. A tó egy részén később úszóláp alakult ki. A vízen lebegő gyep alatt a szervesanyag lebomlása fogyasztja a víz 0 2-tartalmát, és az anaerob, reduktív közegben a Fe és Mn oldatba került. A mobilizálódott Fe és Mn stabilitását az úszólápból kioldódó huminsavak elősegíthették. Ha az úszóláp alól víz jutott a nyíltvízi területre, annak Fe- és Mn-tartalma oxidálódik és kicsapódott. A sekély vízben elszaporodó hínárok, gyékény ill. nád szintén elősegíthették a Fe és Mn üledékbe kerülését. Köszönet Sümegi Pálnak, Szöőr Gyulának és Iván Juditnak segítségükért. Irodalom Armstrong, J., Armstrong, W. (1988): Phragmites australis - A preliminary study of soil-oxidizing sites and internál gas transport pathways. New Phytol. 108: 373-382. Braun M., Sümegi P., Szűcs L., Szöőr Gy. (1993): A kállósemjéni NagyMohos láp fejlődéstörténete. Jósa András Múzeum Évkönyve, Nyíregyháza, 335-368 pp. Braun. M., Tóth. A. (1994): Morphology of bittér sweet (Solanum dulcamara L.) in contrasting marsh habitats. Flóra 189: 307-313. Crowder, A. A.,Macfie, S. M. (1986): Seasonal deposition of ferrie hydroxide plaque on roots of wetland plants. Can. J. Bot. 64: 21202124. Macfie, S. M., Crowder, A. A. (1987): Soil factors influencing ferric hydroxide plaque formation on roots of Typha lati/olia L. Plánt and Soil 102. 177-184. Sty-Cyr, L., Crowder, A. A. (1989): Factors affecting iron plaque on the roots of Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steudel. Plánt and Soil 116: 85-93. Taylor, G. J., Crowder, A. A. (1983): Use of the DCB technique for extraction of hydrous iron oxides from roots of wetland plants. Am. J. Bot. 70: 1254-1257. Vas KI. (1983). Természetvédelmi intézkedések hatása a kállósemjéni Nagy-Mohoson. Botanikai Közlemények 70: 25-35.
